Ilyen otthonokat épít horror áron most a legtöbb magyar: nagyon más megy vidéken, mint Pesten

A lakásépítés 2015 óta tartó növekedése nem folytatódott 2021-ben. A Központi Statisztika Hivatal legfrissebb adatai szerint, 2021-ben 19 898 új lakás épült, 29%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29 941 volt, 33%-kal több, mint 2020-ban. Nézzük meg, mit mutatnak a részletes adatok!

Budapesten 7038 lakást vettek használatba, 11%-kal többet, mint 2020-ban. Minden egyéb településkategóriában jelentősen csökkent a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 47, a többi városban 33, a községekben 45%-kal. A természetes személyek által épített lakások aránya 47-ről 35%-ra mérséklődött, a vállalkozások által építetteké 52-ről 64%-ra nőtt 2020-hoz képest. A saját használatra épített lakások aránya 45-ről 34%-ra csökkent, az értékesítési céllal épült lakásoké 53-ról 64%-ra emelkedett az előző évhez viszonyítva.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 43%-a családi házban, 51%-a többszintes, többlakásos épületben, 3,3%-a lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 7,3 m2-rel 90,7 m2-re csökkent 2020-hoz képest.

Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29 941 volt, 33%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek számában ellentétes trend rajzolódik ki, mint az átadott lakásokéban: csak Budapesten csökkent (14%-kal) az építendő lakások száma, minden egyéb településkategóriában növekedett. A növekedés mértéke a megyei jogú városokban 35%, a többi városban 58%, a községekben pedig 55% volt.

Az építendő lakások száma Budapesten kívül minden megyében növekedett az előző évhez képest. 2014 óta először a Pest megyében építendő lakások száma (7,7 ezer) meghaladja a fővárosit (5,5 ezer). Az építtetők az esetek 66%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb, 25, és a községekben a legmagasabb, 90%.

A kiadott új építési engedélyek alapján az előző évhez képest 45%-kal több, összesen 16 531 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79% volt, összesen 13 133 darab. A tervezett nem lakóépületek száma 5 021, 25%-kal több volt, mint 2020-ban. A növekedés az ipari épületek kategóriájában 28%, a mezőgazdasági épületekében 40%, a kereskedelmi épületekében 57% volt.

Mit hozott 2022?

A KSH adatai alapján azt láthatjuk, hogy 2022 első negyedévében 4528 új lakás épült, 26%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8001 volt, 15%-kal több, mint 2021 azonos időszakában.

A részletes adatok alapján az látható, hogy a fővárosban 9,9%-kal kevesebb, összesen 2440 lakást vettek használatba. Minden településkategóriában csökkent a lakásépítés: a megyei jogú városokban 38, a többi városban 43, a községekben 35%-kal kevesebb lakás épült. A természetes személyek által épített lakások aránya tovább csökkent, és 25%-ot tett ki. A vállalkozások által építettek aránya 73%-volt.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 32%-a családi házban, 53%-a többlakásos épületben, további 13%-a lakóparkban található. Utóbbiak megnövekedett aránya néhány nagyobb fővárosi beruházáshoz köthető. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,1 m2-rel 81,4 m2-re növekedett 2021 első negyedévéhez képest.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 74, a saját használatra építetteké 24, a bérbeadásra épülteké pedig 1,5% volt. Pest megyében az épített lakások száma 42%-kal csökkent, és a korábban nagyobb számú lakást építő Győr-Moson-Sopron megyében is 45%-os visszaesés történt. A központi nagyrégión kívüli megyékben felépült mintegy 1400 lakás az egy évvel korábbinak kevesebb mint kétharmada.

Országos szinten az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 8001 volt. A fővárosban a korábbi alacsony bázis közel háromszorosára ugrott a tervezett lakások száma, de ez a 2 ezret meghaladó érték még így sem éri el a korábbi évek 3–4 ezer körüli szintjét. A megyei jogú városokban 27%-os csökkenés, az egyéb városokban stagnálás (–2,2%), a községekben pedig 14%-os növekedés tapasztalható 2021 első negyedévéhez képest. Az építtetők az esetek 55%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

Pest megyében a kiadott építési engedélyek száma 14%-kal lett kevesebb, míg a központi nagyrégión kívüli megyékben kiadott építési engedélyek száma (4300) megegyezik az egy évvel korábbival. 2021 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 3 799 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 1 159, 31%-kal több, mint 2021 első negyedévében.

Nézzük meg részletesen az építési adatokat megyei bontásban

A lakásépítések száma országosan 2016 II. negyedéve óta gyakorlatilag folyamatosan emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a 2021. I. negyedévi jelentősebb növekedés után azonban a következő negyedévekben egyre nagyobb ütemben csökkent a használatba vett lakások száma. Ez alapvetően a 2020-ban megváltozott piaci-jogszabályi körülmények, illetve a járvány kitörése miatt visszaeső lakásépítési szándék következménye. Összességében 2021-ben az egy évvel korábbi magas bázisnál 29%-kal kevesebb, mintegy 20 ezer új lakás épült az országban.

A fővárosban 11%-kal nőtt, vidéken viszont számottevően visszaesett a lakásépítések száma. A megyei jogú városokban az előző évi magas bázisnál 47, a többi városban 33, a községekben 45%-kal kevesebb lakás épült 2021-ben. Budapesten és mindössze 3 megyében (Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna) emelkedett, a többiben viszont csökkent az átadott lakások száma. Elsősorban a jelentős lakáspiaci súllyal rendelkező megyéknél tapasztalt visszaesés fordította hazánk lakásépítési piacát negatív irányba.

Országosan tízezer lakosra nagyjából 20 új építésű lakás jutott, Budapesten a legtöbb (41). A lakásépítések intenzitása a fővároson kívül mindössze Győr-Moson-Sopron, Pest és Somogy megyében haladta meg az országos átlagot, ugyanakkor Nógrád, Békés, Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében annak a 30%-át sem érte el.

A 2021-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján országosan közel 30 ezer új lakás építését tervezték, az előző évi alacsony bázisnál 33%-kal többnek. 2021-ben a főváros és vidék viszonylatában a lakásépítések számával ellentétesen alakult az építési engedélyeké: utóbbiaké Budapesten még az egy évvel korábbi alacsony bázishoz mérten is csökkent, vidéken azonban jelentősen nőtt. Az élénkülésben a nem megyei jogú városok szerepe volt a legnagyobb, ezeken a településeken utoljára 2018-ban volt ehhez hasonló szinten az építési hajlandóság. Minden megyében növekedést regisztráltunk, közülük Pest és Somogy megye járult hozzá leginkább a kedvező folyamatokhoz.

Milyen típusú lakások épültek többségében?

Hogy teljes legyen a körkép Pest megyét is górcső alá vettük. A KSH adatai alapján, építési forma szerint ebben a megyében a lakások 82%-át családi házas formában, közel 10%-át többszintes, többlakásos épületben adták át, a fennmaradó rész többsége csoportházban épült. Elsősorban a családiház-építések csökkenése fordította a megyei lakásépítési piacot negatív irányba. Az új lakások átlagos alapterülete (114 m²) továbbra is jelentősen meghaladta az országos átlagot (91 m²). A használatba vett lakások 72%-át építették 4 vagy annál több szobával, ami a megyék közül a legmagasabb arány volt.

Ennek mentén Budapest adatait is megnéztük, itt építési forma szerint itt a lakások 85%-át többszintes, többlakásos épületben, 10%-át családi házas formában adták át. A többszintes, többlakásos épületben átadott lakásoknál bekövetkezett bővülést a családi házas formában és a lakóparki épületben használatba vett lakásoknál regisztrált csökkenés jelentősen visszafogta. Ezzel összefüggésben az új lakások átlagos alapterülete (68 m²) és a 4 vagy annál több szobás lakások aránya (22%) országos viszonylatban a legalacsonyabb volt, jelentősen elmaradva az átlagostól (91 m², illetve 42%).

Mi a helyzet a többi megyében?

• Bácsk-Kiskun megye: a lakások 54%-át többszintes, többlakásos épületben, 46%-át családi házas formában adták át. Az előző évinél 68%-kal kevesebb lakás épült családi házas formában, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületben használatba vettek száma 25%-kal emelkedett. Részben emiatt is az új lakások átlagos alapterülete (87 m²) elmaradt az országos átlagtól (91 m²), 40%-uk épült 4 vagy annál több szobával.
• Baranya megye: itt a lakások 54%-át többszintes, többlakásos épületben, 33%-át családi házas formában adták át. A családiház-építések visszaesésének volt a legnagyobb hatása a megyei szintű folyamatokra. Az új lakások átlagos alapterülete (94 m²) némileg meghaladta az országos átlagot (91 m²), 39%-uk épült 4 vagy annál több szobával.
• Békés megye: ebben a megyében a lakások 68%-át családi házas formában, 27%-át többszintes, többlakásos épületben, 8-at csoportházban adtak át. Az új lakások átlagos alapterülete (105 m²) meghaladta az országos átlagot (91 m²), 38%-uk épült 4 vagy annál több szobával.
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye: itt a lakások 60%-át többszintes, többlakásos épületben, 36%-át családi házas formában adták át. A megyei szintű növekedés elsősorban az előbbiek számának erőteljes emelkedéséből adódott, melyet az utóbbiaknál bekövetkezett csökkenés jelentősen visszafogott. Emiatt is az új lakások átlagos alapterülete az előző évi 144-ről 102 m²-re csökkent, az országos átlagot (91 m²) azonban még így is meghaladta. A lakások 52%-a épült 4 vagy annál több szobával.
• Csongrád-Csanád megye: Építési forma szerint a lakások 51%-át családi házas formában, 26%-át többszintes, többlakásos, 19%-át lakóparki épületben adták át, az előbbi két építési formánál történt visszaesést az utóbbiaknál regisztrált növekedés csak némileg kompenzálta. Az új lakások átlagos alapterülete (109 m²) meghaladta az országos átlagot (91 m²), 52%-uk épült 4 vagy annál több szobával.
• Fejér megye: Az új lakások 76%-át családi házas formában, 14%-át többszintes, többlakásos, a fennmaradó rész többségét lakóparki épületben adták át. A családiház-építések száma gyakorlatilag stagnált 2021-ben, a másik két építési formánál azonban számottevő élénkülés történt. Az új lakások átlagos alapterülete (120 m²) így is jelentősen meghaladta az országos átlagot (91 m²), 57%-uk épült 4 vagy annál több szobával.
• Győr-Moson-Sopron: A 2021-ben épített lakások 58%-át többszintes, többlakásos épületben, 40%-át családi házas formában adták át. Mindkét építési formában használatba vett lakások száma jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól, a megyei csökkenésben a családiház-építések 68%-os visszaesése játszotta a nagyobb szerepet. Ezzel is összefüggésben az új lakások átlagos alapterülete (82 m²) elmaradt az országostól (91 m²), 36%-ukat építették 4 vagy annál több szobával.
• Hajdú-Bihar megye: Építési forma szerint a lakások 60%-át családi házas formában, 36%-át többszintes, többlakásos épületben adták át. A megyei szintű csökkenés alapvetően az előbbi két építési formánál, illetve a lakóparki lakásoknál regisztrált visszaesésből adódott. Az új lakások átlagos alapterülete (114 m²) jelentősen meghaladta az országos átlagot (91 m²), a 4 vagy annál több szobás lakások aránya (59%) a megyék közül az egyik legmagasabb volt.
• Heves megye: Ebben a megyében a lakások több mint felét családi házas formában, 45%-át többszintes, többlakásos épületben adták át. Alapvetően a családiház-építések számának visszaesése vetette vissza a megyei lakásépítési piacot. Az új lakások átlagos alapterülete (103 m²) meghaladta az országos átlagot (91 m²), 48%-uk épült 4 vagy annál több szobával.
• Jász-Nagykun-Szolnok megye: Építési forma szerint a lakások 58%-át többszintes, többlakásos épületben, 40%-át családi házas formában adták át. Előbbieknél nőtt, utóbbiaknál visszaesett a használatbavételek száma. Az új lakások átlagos alapterülete (91 m²) megegyezett az országos átlaggal, a lakások 37%-a épült 4 vagy annál több szobával.
• Komárom-Esztergom megye: Itt a lakások több mint kétharmadát családi házas formában, 30%-át többszintes, többlakásos épületben adták át. Elsősorban az előbbi építési formánál adódó visszaesés alakította a megyei lakásépítési piac folyamatait. Ezzel is összefüggésben az új lakások átlagos alapterülete az előző év azonos időszaki 128-ról 113 m²-re csökkent, de továbbra is meghaladta az országos átlagot (91 m²). A lakások 55%-a épült 4 vagy annál több szobával.
• Nógrád megye: A megyében 40 lakást családi házas formában, 9-et többszintes, többlakásos épületben adtak át. Átlagos alapterületük (133 m²) a megyék közül a legnagyobb, az országos átlag (91 m²) közel másfélszerese volt. A 49 lakásból 24 épült 4 vagy annál több szobával.
• Somogy megye: Építési forma szerint a lakások 46%-át többszintes, többlakásos épületben, 41%-át családi házas formában, 12%-át lakóparki épületben adták át. Alapvetően az előbbi két építési formánál regisztrált visszaesés húzódott meg a megyei szintű negatív tendencia hátterében. Az új lakások átlagos alapterülete (83 m²) az országos átlagnál (91 m²) kisebb volt, 36%-uk épült 4 vagy annál több szobával.
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: A megyében az új lakások 59%-át családi házas formában, 36%-át többszintes, többlakásos épületben adták át, mindkét építési formánál jelentős mértékű visszaesést regisztráltunk. Az új lakások átlagos alapterülete (110 m²) meghaladta az országos átlagot (91 m²), a lakások 48%-a épült 4 vagy annál több szobával.
• Tolna megye: Építési forma szerint a lakások 58%-át családi házas formában, 27%-át többszintes, többlakásos, 10%-át lakóparki épületben adták át. Minden építési formánál bővülést regisztráltunk. Az új lakások átlagos alapterülete (128 m²) a megyék közül az egyik legnagyobb volt, számottevően meghaladta az országos átlagot (91 m²), 58%-uk épült 4 vagy annál több szobával.
• Vas megye: A megyében a lakások 64%-át többszintes, többlakásos épületben, 30%-át családi házas formában, a fennmaradó rész többségét lakóparki épületben adták át. Minden építési formánál csökkenést regisztráltunk, azonban a családiház-építések és a lakóparki épületben történt lakásátadások számának visszaesése fogta vissza leginkább a megyei lakásépítési piacot. Emiatt is az új lakások átlagos alapterülete (80 m²) és a 4 vagy annál több szobás lakások aránya (34%) országos viszonylatban az egyik legalacsonyabb volt, jelentősen elmaradt az átlagostól (91 m², illetve 34%).
• Veszprém megye: Építési formát tekintve a lakások közel 70%-át családi házas formában, mintegy ötödét többszintes, többlakásos, a fennmaradó rész többségét lakóparki épületben adták át. A családiház-építések visszaesése volt a megyei szintű csökkenés fő tényezője. Ennek ellenére az új lakások átlagos alapterülete (112 m²) meghaladta az országos átlagot (91 m²), és 53%-uk épült 4 vagy annál több szobával.
• Zala megye: Ebben a megyében a lakások közel 60%-át többszintes, többlakásos épületben, 37%-át családi házas formában adták át. Az előző évinél közel kétszer annyi lakást vettek használatba többszintes, többlakásos épületben a többi építési formánál ugyanakkor erőteljes visszaesést regisztráltunk. Emiatt az új lakások átlagos alapterülete az előző évi 122-ről 99 m²-re csökkent, ami az országos átlagot (91 m²) valamivel meghaladta. Az új lakások kevesebb mint harmada épült 4 vagy annál több szobával, ami a fővárosi után a legalacsonyabb arány volt.

Címlapkép: Getty Images