Íme a Balaton bűntérképe 2022-ben: kifosztás, testi sértés, garázdaság a toplistán

A turizmus jelentős mértékben járul hozzá Magyarországon a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a turizmus gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása a GDP 6,8 százaléka, a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulás pedig a GDP 10,7 százaléka.

A turisztikai ágazatokban betöltött állások száma Magyarországon 428 ezer fő, a munkahelyek 10 százalékát a turizmus generálta közvetlenül, a közvetlen és közvetett hatásokat összesítve pedig a nemzetgazdasági foglalkoztatottság 13,2 százalékát adja a turizmus.

Ahogy arra a szakemberek a Balaton Fejlesztési Tanács májusi ülésén rámutattak: a turizmus teljesítménye 2010 óta évről évre rekordokat dönt Magyarországon. Hozzátették, hogy a pandémia miatt kialakult helyzetre való tekintettel a 2021. évről összességében még nem rendelkeznek átfogó képpel, az már azonban most is látszik, hogy a 2021. évi nyár a Balaton régió tekintetében megközelítette, gyakran meg is haladta a pandémia előtti évek eredményeit. A számadatok alapján úgy tűnik, hogy eddig a 2019-es év bizonyult minden idők gazdaságilag legeredményesebb turisztikai évének, amely a jelenleg rendelkezésre álló részeredmények szerint az idei évben akár meg is dőlhet.

Az eltöltött vendégéjszakák száma alapján vizsgálva a magyarországi települések rangsorát, abba az első nyolc településből négy a Balaton régióban található.

A korábbi évekhez viszonyítva a külföldik lényegesen kisebb arányban látogattak hazánkba. Nagyjából minden ötödik vendég érkezett külföldről Magyarországra, viszont hiányukat gyakorlatilag kompenzálta a magyar turisták számának emelkedése. A KSH egyik legfontosabb idegenforgalmi mutatószáma a vendégéjszakák száma 9,7 százalékkal emelkedett a tavalyi év adataihoz képest, 2 337 297-ről 2 564 156 vendégéjszakára. A tanácsülés tagjai szerint ezért is rendkívül fontos gazdasági érdek fűződik tehát ahhoz, hogy olyan szintű biztonságot tudjanak ott fenntartani, ami önmagában is garancia lehet arra, hogy a turizmus kedvelt célpontja legyen a Balaton turisztikai régió.

Az egész régióra levetítve, a számadatok mögé nézve ugyanakkor a magyar turisták nyaralásában egyfajta struktúraváltás volt megfigyelhető. A pandémia miatti válsághelyzet ugyanis nagyon sokuk szabadságolását jelentősen befolyásolta. Jellemzővé vált körükben a több alkalommal egy-egy hosszú hétvégét eltölteni a Balatonon. Ezek a „hosszú” hétvégék jellemzően már csütörtöktől meghozzák a jelentős forgalmat mind a strandjainkon, mind pedig az útjainkon. Tekintettel erre a fokozott terhelésre, a Rendőrségre háruló feladatok is fokozottan jelentkeztek. A naptáron kívül figyelemmel kellett kísérnünk a meteorológia jelzéseit - különös tekintettel a hőségriadókra – valamint a hónapról-hónapra emelkedő számú rendezvények biztosítási igényeit

- hangsúlyozta Jamrik Péter, a Közbiztonsági Testület elnöke a tanács ülésén.

A tavalyi év nyarát ráadásul minden idők legmelegebb nyaraként tarthatjuk számon. Hőségriadót 7 alkalommal rendeltek el, amely összesen 25 napot érintett. Ebből 3 alkalommal 9 napot érintően szükségessé vált a Vörös kód kiadása is. A Közbiztonsági Tanács beszámolója szerint a biztosítási feladatok végrehajtása rendkívül sokoldalú volt, tekintettel arra, hogy ezekre a rendezvényekre nagy létszámban érkeztek gépkocsival a látogatók, így a közrend-közbiztonság fenntartásán túlmenően kiemelt figyelmet kellett fordítani a közlekedés rendjének fenntartására is.

A tavalyi év csekélyebb turisztikai forgalma a nyomozás elrendelések számában is megmutatkozott. 2020-ban 9 százalékkal esett vissza az elrendelt nyomozások száma. A megemelkedett vendégforgalom mellett külön sikerként értékeljük, hogy az idei évben a tavalyihoz képest újabb 3 százalékkal sikerült csökkenteni a nyomozás elrendelések számát. Ezen belül Fejér megyében 7 százalékkal, Somogy megyében 79 százalékkal, és Zala megyében 8 százalékkal csökkent, míg Veszprém megyében 11 százalékkal nőtt. A bűncselekmények struktúrájában továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények voltak a meghatározók, amelyekkel összefüggésben kedvező adatokról számolhatunk be. A lakosság szubjektív biztonságérzetét negatívan befolyásoló esemény nem történt. A régióban három rablást követtek el, de egy kivételével ezek sem közvetlenül a tóparthoz köthető bűncselekmények voltak. A nyaralókat leginkább zavaró betöréses lopások száma az előző évihez képest 41 százalékkal, a gépkocsi feltörések száma 25 százalékkal csökkent

- közölte a bűnügyi, közbiztonsági helyzet alakulása kapcsán a testület.

Emelkedést regisztráltak ugyanakkor a kifosztások (7-ről 9-re), a súlyos testi sértések (62-ről 73-ra) és a garázdaságok (145-ről 171-re) esetében.

A Közbiztonsági Tanács szakemberei emellett fontos célként határozták meg saját a balatoni régió területén a közlekedők biztonságának szavatolását. A közlekedési balesetek száma az idei szezonban 8,4 százalékkal emelkedett 320-ról 347-re. Bár ezen belül a súlyos sérülések száma 14 százalékkal (106-ról 91-re) csökkent, árnyalja az eredményt, hogy a halálos balesetek száma viszont egy esettel emelkedett 6 esetről 7 esetre.

Ahogy arra rámutattak, a balesetek szempontjából fokozott veszélyt teremtett a nyugati megyéken horvátországi úti céllal átutazó lengyel, cseh és szlovák turisták rendkívül magas száma. Úgy vélik, hogy az érintett turisták bármely irányból is szelték át a régiót, már eléggé fáradtak voltak ahhoz, hogy „vezetési koncentrációs képességeik ne legyenek tökéletesek”.

A tanács ülésén emellett megosztottak egy információt a Hévíz-Balaton Airporttal kapcsolatban is: az ide érkező utasforgalomban ugyanis emelkedést regisztráltak a tavalyi évben. A repülőtér 519 fő személy és 191 repülőgép (Csak Schengen külső) utazását kontrollálta. Ez a korábbi évhez képest 61 százalékos emelkedést jelent, de a 2019. év aktuális időszakához képest is növekedett. A turisztikai szezonba a repülőtér 2381 fő személy és 838 repülőgép utazását felügyelte.

Végül meghatározták az idei év egyik kiemelt feladatát: a korábbi évek tapasztalatai alapján a szakemberek úgy gondolják, hogy ez a vízbefulladások számának csökkentése kell, hogy legyen. A Balaton és a Velencei tó ugyanis összesen 18 emberéletet követelt, ami több, mint a duplája (125%) a korábbi évnek.

Címlapkép: Getty Images