Ezekben a borrégiókban vesz házat, nyaralót most a legtöbb magyar: tudnak valamit?

Az országos lakóingatlanpiac ritkábban előtérbe kerülő telekpiacon jelentős áremelkedés ment végbe az elmúlt egy évben - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely a húsvéti hosszú hétvége apropóján megnézte a legfeljebb 1500 négyzetméteres hobbitelkek, valamint a nyaraló- és családiház-építésre alkalmas üdülő- és lakóövezeti telkek piacát.

Sajátos ingatlan a telek, nincs belőle több

Túlzás nélkül drasztikus emelkedésről beszélhetünk. Országos szinten a telkek átlagos négyzetméterára majdnem 19 ezer forint volt idén április közepén, szemben az egy évvel korábbi 12 ezer forinttal, azaz több mint 57 százalékos drágulás történt. Megyéről megyére óriási különbség látszik: a fővárosban, Pest megyében és a Balaton környékén például kiugróak az árak. A telkek értéke attól is függ, hogy lakó- vagy üdülőövezetben van az adott telek vagy külterületen, utóbbiak jóval olcsóbbak

- mutatta be a telekpiac legfontosabb jellemzőit Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A szakértő szerint a telekdrágulás a jövőben két ok miatt is folytatódhat:

• Egyrészt azért, mert az eddigi áremelkedés természetes velejárója volt a lakásépítési kedv felfutásának. Az új lakásokra vonatkozó állami támogatások, a jegybanki kedvezményes hitelprogram és 2021-ben visszavezetett ötszázalékos áfa jelentősen élénkítette a lakásépítési kedvet és a telkek iránti keresletet.
• Másrészt pedig a telek speciális ingatlantípus, a mennyiségük nem növelhető.

Ha a kereslet nő egy szűkös kínálatú termék iránt, akkor a további drágulás is biztosra vehető

- tette hozzá.

Hobbitelkek pár millióért

A telekvásárlók nem csak a lakásépítést tervezők köréből kerülnek ki, sokan hobbitelek vagy kertészkedés céljából keresik az eladó telkeket. Számukra a települések külterületi telkei jöhetnek leginkább számításba, ezek közül a legolcsóbbak Kelet-Magyarországon találhatók. A maximum 1500 négyzetméteres telkek átlagos kínálati ára Jász-Nagykun-Szolnok megyében csak 1,1 millió, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2 millió, Nógrádban pedig 2,5 millió forint. A Dunántúl legolcsóbb megyéi Somogy és Zala, ahol az eladó telkek átlagára 2,9-3,5 millió forint a vizsgált kategóriában.

Meredek emelkedőn az árak

Budapesten az eladásra kínált lakóövezeti telkek átlagos négyzetméterára közel 128 ezer forint volt április közepén, ami éves összevetésben 26 százalékos árnövekedésnek felel meg. Valamennyi (lakó- és üdülőövezeti, illetve külterületi) telektípust összesítve elmondható, hogy a fővároson kívül a balatoni régióban és Pest megyében ugrottak meg az árak.

Ezt bizonyítja, hogy Somogy megyében a telkek négyzetméterára közel 115 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt, így idén április közepén már közel 22 ezer forintot tett ki. Veszprém megyében is kiugró, 82 százalékos drágulás történt, így mostanra majdnem 28 ezer forintért kínálják eladásra a telkek négyzetméterét a tulajdonosok. A balatoni megyék mellett Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Fejér is az élbolyba sorolható, a szóban forgó megyékben 71-94 százalékkal 3,9-11,9 ezer forintra nőtt az átlagár. A fővárosi agglomerációt magában foglaló Pest megyében egy év alatt 49 százalékkal 31 ezer forintra nőtt a telkek átlagos négyzetméterára, ami Budapest után a legmagasabb megyei érték.

Egyre többeket vonzanak a szölőskertek?

A hazai borrégiók közül a legdrágább termőterületnek a Balaton borrégió számított, ahol a szőlők hektáronkénti ára a 2020/2021-es időszakban megközelítette a hárommillió forintot. A legolcsóbb a Felső-Magyarország borrégió (Bükki, Egri és Mátrai borvidék) volt, hektáronként kevesebb mint 1,4 millió forinttal, de nem sokkal kellett többet fizetni a Duna borrégióban sem, ahol 1,5 millió forint alatt mozogtak a hektáronként fizetendő összegek.

A hazai borvidékek azonban nem csak a bortermeléssel foglalkozók számára vonzók. Több bortermő terület kiemelt turisztikai célpont, sokan keresik fel ezeket a térségeket szabadidős céllal. Ezen felül a városoktól elszakadni szándékozók is otthonra találhatnak a nyugodt, zöld környezetben, különösen az otthoni munkavégzés egyre nagyobb térhódításának köszönhetően.

A Balaton-környéke a legdrágább, Tokaj a legolcsóbb

A Takarék Index elemzői megvizsgálták, hogy a borvidékeken lakást vásárolni szándékozókat milyen lehetőségek várják. Elemzésük szerint a legdrágábbnak a Balatonfüred-Csopaki számít, ahol csaknem 660 ezer forintot kellett fizetni négyzetméterenként 2021-ben. A második legdrágább Balaton-felvidéki borvidék 540 ezer forint körüli fajlagos medián árral, míg a harmadik az Etyeki-Budai borvidék majdnem 520 ezer forintos négyzetméterenkénti áraival. A legolcsóbb borvidéknek a Tokaji számít, ahol 160 ezer forint körül mozognak a fajlagos árak, és Villányin is a többihez képest olcsón lehet lakóingatlant vásárolni, kevesebb mint 200 ezer forintért négyzetméterét.

A Takarék Index elemzői azt is megvizsgálták, hogy milyen árszintekkel szembesülnek azok, akik valamely borvidéken szeretnének ingatlant vásárolni. Ebben az esetben is a Balatonfüredi-Csopaki borvidék lett az első, ahol 2021-ben majdnem 45 millió forintért cserélt gazdát egy tipikus (medián) árazású ingatlan. Az Etyek-Budai borvidéken csaknem 38 millió forint, míg a Balaton-felvidéki borvidéken majdnem 30 millió forint volt tavaly az eladásra került ingatlanok medián ára. A legolcsóbb a Tokaji borvidék, ahol egy tipikus árazású ingatlanért kevesebb mint 8 millió forintot kellett adni.

Jelentősen drágultak a borvidékek az elmúlt években

A borvidékek között a leginkább a Balatonfüred-Csopaki borvidéken drágultak az ingatlanok 2008-ról 2021-re, csaknem 230 százalékkal. A legkevésbé a Villányi borvidék árai nőttek, ahol 52 százalékos drágulás volt az elmúlt tizenhárom évben. Összességében a borvidékek közül a drágább helyszínek árai jobban nőttek, míg az olcsóbb területek kevésbé drágultak. Csak néhány kivétel van, az Etyek-Budai borvidék például a harmadik legdrágább volt tavaly, de az elmúlt bő egy évtizedben az áremelkedésben csak a középmezőnyhöz tartozott. Ezzel ellentétben a Tolnai borvidék ingatlanjai a fajlagos árszinthez képest relatív kicsit jobban drágultak.

A 2008-as válságot követő felívelési időszakban, 2014–2021 között is a Balatonfüred-Csopaki borvidéken drágultak leginkább az árak (216%), amit a Neszmélyi borvidék (185%) és a Bükki borvidék (180%) követett. Az elmúlt nyolc évben a legkevésbé a Hajós-Bajai borvidék, a Villányi borvidék és a Nagy-Somlói borvidék drágult, de ezen helyszíneken is duplázódtak az árak.

A bortermő területek települései közül a legdrágábbnak a 2020-2021-es árak alapján a budai agglomerációhoz tartozó Üröm számított, csaknem 760 ezer forintos négyzetméteráraival, a második Balatonszemes volt (715 ezer forint). A harmadiknak Biatorbágy bizonyult, amit több Balaton melletti település követett – Csopak, Balatonfüred, Badacsonytomaj, Zamárdi, Alsóörs és Balatonlelle –, több mint 600 ezer forintos medián négyzetméterárakkal. Ebben szerepet játszott, hogy a balatoni, illetve a budapesti agglomerációs településeknél az elmúlt évek jelentős újlakás-építési hulláma megemelte a négyzetméterárakat. A legolcsóbb helyszínek esetében a négyzetméterenként fizetendő összegek még az 50 ezer forintot sem érték el.

Turisták és letelepedők

A különböző borvidékek közül turisztikai szempontból a legjelentősebb a Balaton környéki területek szerepe, amit főként a tó közelsége támogat. Szintén előkelő helyen szerepel a lakosságra jutó vendégéjszakák számát nézve a Villányi és az Egri borvidék, de ide tartozik, elsősorban Zalakarosnak köszönhetően a Zalai borvidék is. A turizmus a legkevésbé a Csongrádi, a Móri, a Hajós-Bajai és a Tolnai borvidéken erős az egy lakosra jutó vendégéjszakák 2020-as adatai szerint.

Az elmúlt években több borvidék is jelentős számban vonzott új letelepedőket. Élen járt az Etyek-Budai borvidék a budapesti agglomerációs szerepe miatt, valamint a Balatonfüred-Csopaki borvidék, ahol a lakosságarányos vándorlási egyenleg a 2016–2020 közötti időszakban 9–10 százalék között alakult. De többen költöztek a legtöbb balatoni borvidékre is, mint amennyien elhagyták, valamint a Pannonhalmi, a Soproni, a Mátrai, a Neszmélyi, a Villányi és a Kunsági borvidékre. Leginkább a Tokaji borvidéket hagyták el a lakosok, a vándorlási egyenleg 2016 és 2020 között -4 százalék volt.

Milyen trendek határozzák meg a 2022-es lakáspiacot?

Ahogy arról beszámoltunk, nagyot hajrázott a használt lakások piaca 2021-ben, és mérsékelt forgalombővüléssel zárult a múlt év. Egy friss felmérés szerint 5 fontos folyamat erősen befolyásolja majd idén az árakat és a történéseket, melyek meghatározhatják a lakáspiac 2022-es évét. Ráadásul a telekáraknak, telekvásárlásnak is fontos szerep juthat. Erről korábban Balogh László, az ingatlan.com elemzője számolt be.

1. Emelkedő kamatok

Az infláció felgyorsulása miatti kamatemelések nyomán a különböző kölcsönök, ezen belül a lakáshiteleknél már megindult a drágulás. Miközben 2021-ben 4 százalék körüli kamattal is lehetett piaci alapú - azaz államilag nem támogatott - lakáshitelhez jutni, 2022-ben inkább 6-8 százalék körüli szintekkel érdemes számolni. Leegyszerűsítve egy lakáshitel havi törlesztőrészletében egy 5-10 ezer forintos emelkedés másfél évtized alatt 900 ezer - 1,8 millió forinttal emelheti meg a lakás teljes “vételárát”. Mivel a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint az ingatlan-adásvételek 60 százalékát részben hitelből finanszírozzák a vevők, a dráguló hitelek akár fékezhetik a lakáspiaci keresletet. Ugyanakkor sok vevőjelölt várhatóan pont a várhatóan tovább emelkedő piaci kamatok miatt minél előbb szeretné lebonyolítani a lakásvásárlást, ezért az év első hónapjaiban erős lehet a forgalom a lakáspiacon. A kamatemelések nem érintik az államilag támogatott lakáscélú hiteleket, így például a babaváró kölcsönt sem, ezért ezek a konstrukciók még jobban felértékelődhetnek.

2. Zöld otthon program élénkítő hatása

Az államilag vagy a jegybank által támogatott lakáshitel-konstrukciók több szempontból is befolyásolhatják a lakáspiacot. Egyrészt a zöld otthon program keretében elérhető lakáshitel-konstrukció az egyik legkedvezőbb megoldás, amelynek segítségével energiatakarékos új otthont lehet vásárolni vagy építeni. Emiatt jelentősen növekvő kereslet várható a programnak megfelelő új lakásokra. A fokozódó érdeklődés és az emelkedő alapanyag- és bérköltségek miatt 10-20 százalékkal növekedhet az új lakások ára, ám a kedvezményes zöld lakáshitel ezt a hatást valamelyest kompenzálni tudja. A zöld otthon program első 200 milliárdos kerete valószínűleg áprilisig kitart majd, de az MNB tavaly megszerzett zöld mandátumának köszönhetően az ingatlan.com arra számít, hogy a hitelkeret tovább bővülhet. Balogh László szerint az még viszont kérdés, hogy a kínálat kj tudja-e szolgálni a keresletet, azaz épül-e elegendő új lakás. 2022 az új lakások éve lesz, akár 25-30 ezer új lakás átadása várható.

3. Állami támogatások növekvő igénybevétele

Az államilag támogatásoknál bizonyos határidők lejárta adhat extra keresletet. A falusi csokot az év közepéig, a lakásfelújítási támogatást és a babaváró kölcsönt pedig az év végéig lehet igényelni. Bár az állami család- és lakáspolitikai lépések alapján elképzelhető, hogy a kedvezményeket meghosszabbítják, akik biztosra szeretnének menni, azok még időben lépni fognak. Vagyis az év első felében még többen vásárolhatnak lakást.

4. Telekárrobbanás várható

Lényeges az is, hogy 2022 végén lejár még egy határidő

- emelte ki Balogh László.

Csak a 2022 végéig építési engedélyt szerzett vagy egyszerű bejelentéssel épülő új ingatlanokat lehet 2026 végéig a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfával megvásárolni. Ez pedig a telekpiacon okozhat árrobbanást, mivel elérhető telkekből egyre kevesebb van, és leginkább a nagyvárosok agglomerációs övezeteiben épülő kertes házak esetében ösztönzi az építtetőket a minél gyorsabb telekvásárlásra

- fogalmazott a szakember.

5. Az agglomerációs és Balatoni települések továbbra is népszerűek

A nagyvárosok agglomerációs térségei a használt lakások iránti erős kereslet 2020-hoz és 2021-hez hasonlóan az idén is fennmarad. Ugyanígy a nyaralóövezetekben - többek között a Balaton mellett - lévő ingatlanok ára az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedhet. Összességében a használt lakásoknál árnövekedés lesz, de a korábbinál enyhébb ütemben. Várhatóan 5-10 százalékos drágulásra lehet számítani. Balogh László szerint ennek oka, hogy az elmúlt 7 évben - rövidebb megingásoktól eltekintve - fokozatosan drágultak a lakások, így az áremelkedés is szükségszerűen egyre lassabb lesz országos szinten.

A portál elemzése szerint összességében 2022-ben - hasonlóan a tavalyi forgatókönyvhöz - az év első felében erőteljes bővülés várható a lakáspiaci forgalomban és az árak is szinte mindenhol emelkedhetnek, azt követően fennmarad a növekedés, de a tempó valamivel visszafogottabb lehet.

Címlapkép: Getty Images