Elhiszed? Ennyi az átlagfizetés most Magyarországon: na és Te mennyit viszel haza?

A kedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 17.5%-kal nőtt, a nettó reálbérek növekedése pedig 8.3% volt a hónapban az erőteljes inflációs alapfolyamatok mellett is.

A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 15.5% volt a hónapban az előző havi 14.5% után, így a tavalyi évhez és az előző hónaphoz képest is látványosan gyorsul a béremelkedési pálya.

A keresetek a vállalkozások körében 16.2%-kal emelkedtek, míg a közszféra bérnövekedése 17.3% volt a hónapban. A januártól további 21%-kal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek illetve a januártól évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései továbbra is érdemben támogatják a dinamikát a költségvetési szektorban. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 3.0%-kal emelkedett éves alapon a tavalyi alacsonyabb bázisról, és így már meghaladja a pandémia előtti mindenkori csúcsát.

A várakozásokat meghaladva folytatódott az idei bérnövekedési ütem többek közt a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók.

A januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve a 4%-kal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik és egyre valószínűbb, hogy az idei éves átlagos bérnövekedési ütem 15% felett lesz. Ezt látszanak igazolni az év eleji szakszervezeti források is, amelyek szerint a legtöbb bérmegállapodás 12 és 18% közötti növekedésről szól, viszont az infláció látványos gyorsulása miatt immár egyre többször kerül elő, hogy további évközi béremelések is szükségesek lehetnek a munkaerő megtartása érdekében. A bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen meg is tehetnek a láthatóan erős kereslet mellett.

Ebből következően és a márciusban is látványosan tovább gyorsuló bérdinamikának köszönhetően egyre közelebb kerülhet a gazdaság a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások immár tartósan ezen a szinten ragadnak be és az árazási illetve bérkövetelési igényeket ehhez igazítják folyamatosan a szereplők. Ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi pontot, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni.

Az erőteljes alapfolyamatoknak, a minimálbéremelésnek, az ütemezett bérpályáknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 5% feletti éves nettó reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, támaszt adva a GDP-nek fogyasztási oldalról. Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a pénzügyi szolgáltatásokban, a tudományos-műszaki alágban, az egészségügyben és a vendéglátásban, míg láthatóan átlag alatti volt a bérnövekedés az IT területén, az energiaszektorban, a feldolgozóiparban, az adminisztratív szolgáltatások területén és a mezőgazdaságban.

Címlapkép: Getty Images