Megteltek a boltok ezzel a paprikával: ez lehet a magyarok következő kedvence?

Ahogy a portál írja, május végére a legtöbb magyar boltban a hazai és import primőr zöldségeket már nagy mennyiségben felváltotta a belföldi friss áru, így a különböző hazai paprikafajták is ott vannak a polcokon. Habár világviszonylatban általános tendencia, hogy előtérbe helyezik a biológiailag érett (színes) termések fogyasztását, Magyarországon a legnagyobb mennyiségben még továbbra is a hagyományos „magyar fehér tölteni való paprika” fogyasztását (TV paprika) részesítik előnyben - tudta meg az Agrárszektor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától. Elmondható azonban, hogy folyamatosan nő a pirosra érő kaliforniai-, pritamin-, kápia-, és bocskor típusú paprikák iránti igény, így ezeknek a termesztése is egyre inkább növekszik hazánkban.

Mi a helyzet most Magyarországon étkezési paprika-fronton?

2021-ben 798 hektár volt a szabadföldi paprika termőterülete Magyarországon, a hazai étkezési paprika azonban hajtatott termesztésből származik, ami jelenleg körülbelül 1500 hektáron történik itthon. Az elmúlt években a fejlesztéseknek és beruházásoknak, valamint a geotermikus energia elérhetővé tételének köszönhetően általánosan elmondható, hogy nőtt a hajtott zöldségfélék termőfelülete. Ugyanez a trend figyelhető meg a hajtatott étkezési paprika mennyiségénél is, hiszen köszönhetően a modern termesztőberendezéseknek és magas szintű termesztéstechnológiának szinte egész évben lehetőség van a termelésre és a piacok ellátására. Emellett a friss fogyasztás nemzetközi trendjének és az egyre szélsőségesebb időjárás figyelembevételével a növényházi termeléssel lehetőség van a termelési időszak széthúzásására, ezáltal a hazai ellátás bővítésére, valamint nagyobb lehetőség nyílik az exportpiacok növelésére is - közölte lapunkkal a NAK. Ez utóbbi a számokban is meglátszik, hiszen míg étkezési paprika tekintetében 4 százalékkal nőtt a hazai behozatal 2022-ban, addig kivitelre 16 százalékkal több paprika került a megelőző évhez képest, ami összesen 21 100 tonna paprikát jelent. A behozatal jól mutatja egyébként a fogyasztói szokások változását, hiszen szinte teljes egészében a kaliforniai típusú paprikák teszik ki, melyek termelése ma még kisebb volumenű hazánkban.

Változó fogyasztói szokások

A blocky típusú paprikák az egész világon egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és habár a legnagyobb fogyasztók és importőrök az amerikaiak, a behozatal legnagyobb növekedése az Európai Unióban mutatkozik a 2022-as piaci jelentés alapján. Az Agrárkamara adatai szerint Európában a német import a legjelentősebb, csak 2020-ban 429 300 tonna volt. Németországba Magyarországról is jelentős mennyiségű édes paprika érkezik (értve itt ezalatt az étkezési fehér-, kápia-, és blocky típusokat).

Öröm az ürömben?

A szabadföldi területeken évről évre problémát okoz az éghajlatváltozás miatti kiszámíthatatlan időjárás, de általánosan elmondható, hogy minden ágazatot érint a költségek növekedése, az inputanyagárak, az energiaárak és a fuvarozási költségek növekedése - informálta az Agrárszektort az Agrárgazdasági Kamara. Ugyanakkor a növényházi paprikatermelést talán valamivel kevésbé érinti az energiaárak növekedése, hiszen a fűtött hajtatóberendezések nagyrésze (összes hajtatóberendezés 16 százaléka) geotermikus energiával fűtött. Emellett a hajtatóházakban minimális szinten használnak kémiai növényvédő szert, 80-90 százalékban ugyanis biológiai növényvédelmet alkalmaznak, így a növényvédő szer kivonások is egyre kevésbé érintik a paprikatermelést.

Zöldséghajtatás Magyarországon

A 1,7 millió tonnás magyar zöldségtermelésnek közel negyede származik a zöldséghajtatásból. Ez mintegy 2600 hektár technikai felületet jelent, amely - a többes (többszintes) hasznosítást is figyelembe véve - körülbelül 3400 hektár termőföldnek felel meg. A legfontosabb hajtatott zöldségfajok között szerepel a paprika (körülbelül 1500 hektár), a paradicsom (körülbelül 310 hektár), az uborka (körülbelül 100 hektár), és a hajtatott salátafélék (körülbelül 665 hektár). Fő hajtatási területeink a dél-magyarországi (77 százalék) és a közép-magyarországi (13 százalék) régiókban találhatóak. A 2020-as felmérések alapján (KSH) a növényházak területének 66 százaléka fűtetlen volt, 16 százalékán termálvízzel fűtött, 5,1 százalékán pedig gáz, 2,3 százalék biomassza, 11 százalék pedig egyéb fűtésű. A fűtött hajtatóberendezések közel 94 százalékát geotermikus energiával fűtik.

Címlapkép: Getty Images