Érik a nagy konzervkrízis: érdemes betáraznunk belőle, lesz elég a magyar boltokban?

A konzerv- és hűtőipar alapvető gondja abból fakad, hogy a takarmánykukorica ára már évek óta az inflációt meghaladó mértékben növekszik, és így a két meghatározó termékük, a csemegekukorica és a zöldborsó területe folyamatosan csökken.

A visszaesés a zöldborsónál a szembetűnőbb, az utóbbi 5 évben 20 százalékkal szűkült a területe, de a csemegekukorica termesztése sem olyan vonzó már, mint korábban. A csökkenést az sem tudta megállítani, hogy az előző 3 évben gyakorlatilag megduplázódott mindkét nyersanyag felvásárlási ára. Az utóbbi években kialakult gazdasági környezet szélsőséges tendenciáit tovább erősítette a már majdnem három hónapja tartó háború.

A háború közvetlen hatásai, az EU által több hullámban meghozott és elfogadott embargós lépések csak tovább erősítették a rossz irányba mutató gazdasági tendenciákat és piaci mozgásokat:

• Jelenleg egy ipari feldolgozó 3-5-szörösét fizeti a gáz egy-másfél évvel ezelőtti árának, és hasonlóan többszörösét a villamos energiáért
• Bár a kormányzati törekvések ez irányba mutatnak, egyáltalán nem biztos, hogy végig stabil és kiszámítható lesz a gazdaság gázellátása, és ez elsősorban a konzerv-feldolgozókat érzékenyen érinti. Az energiaszolgáltatók csak spot ügyletekre hajlandók, senki nem hajlandó hosszú távú megállapodásokra, ami nagyon bizonytalan gyártási környezetet eredményez
• Rendkívüli a bizonytalanság a beszállítói piacon is: a feldolgozáshoz szükséges segédanyagok egyikét sem lehet stabil, hosszú távú szerződésekkel lefedni, a csomagolóanyagok árát és mennyiségét csakis rövid távra, maximum egy-két hónapra hajlandók a beszállítók biztosítani, ezzel is bizonytalanná téve a feldolgozást.
• A jelentős alapanyagár-növekedés és egyéb költségek fent említett mértékű, robbanásszerű növekedése nagy mértékű plusz finanszírozási igényt fog jelenteni a feldolgozóiknak, ami növelni fogja a pénzügyi terheket és ezt még tetézik a látványosan megugró hitelkamatok. Itt nagy szükségét érezzük a segítségnek, a kamattámogatott hitelkonstrukcióknak.
• Továbbra sem látják biztosan, hogy ezeket a rendkívüli mértékű ármozgásokat, a nagyon jelentős költségnövekedést milyen mértékben tudjuk érvényesíteni értékesítési piacaikon. Vajon versenytársaik hasonló mértékű költségváltozást szenvednek-e el, és így versenyképesek maradnak-e, tudnak-e eredményesen működni és értékesíteni?

A válaszokat az elkövetkező két-három hónap fogja elhozni. Mindenesetre az ágazat felkészült, és felfokozott várakozással tekint a rövidesen induló szezonra, ami remélik, bőséges, jó minőségű termést fog hozni, és stabil kiszámítható ellátást, így pedig zökkenőmentes feldolgozást és sikeres értékesítést eredményez.

Pedig remek vitaminforrás lehet a konzervzöldség

A magyarok nagy része nem fogyaszt kellő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, ez pedig a téli hónapokra hatványozottan igaz. Ezen az sem segít, hogy még mindig sokan vannak, akik úgy gondolják, a konzervként tartósított, vagy fagyasztott zöldségek, gyümölcsök egyáltalán nem egészségesek. Erre azonban a tudomány is rácáfolt már. Egy korábbi, országos reprezentatív kutatásából kiderült, hogy

a magyarok mindössze 37%-a fogyaszt naponta friss zöldséget, étkezéseink nagy részét a fehérlisztből készült pékáruk, húsok és húskészítmények, valamint tejtermékek teszik ki.

A lakosság több mint 60%-a csak hetente vagy annál is kevesebbszer fogyaszt friss zöldséget, a vitaminbombák helyett sokkal inkább a pékárukat, húskészítményeket és tejtermékeket kedveljük. Ennek egyik oka, hogy a válaszadók 60%-a a tízórait, szintén 60%-a pedig az uzsonnát hagyja ki a napi étkezésekből, amelyek pedig pont arra adnának lehetőséget, hogy zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk. Ehelyett ráadásul sokszor inkább nassolunk:

a megkérdezettek közel negyede fogyaszt minden nap édességet vagy chipset.

A zöldségek tehát nem élveznek prioritást étrendünk összeállításakor, az egészséges finomságokra azonban a bevásárlásnál sem fordítunk nagy figyelmet. A hazai zöldségvásárlásra leginkább a kényelem jellemző: a válaszadók közel fele ott vesz zöldséget, ahol a többi élelmiszert is beszerzi, a zöldségek miatt nem fordít plusz energiát arra, hogy zöldségesnél vagy a piacon válogasson. Ennek értelmében a friss, konzerv vagy fagyasztott vitaminforrásokat elsősorban kisebb üzletekben, diszkontokban vagy hipermarketekben vesszük meg.

A zöldségeket legtöbben főzve, sütve, párolva vagy savanyúságként visszük be a szervezetünkbe, a nyersen bevitt vitaminforrások nagy része csupán a például szendvics mellé elfogyasztott paprika-paradicsom-uborka hármasból áll.

A főtt zöldségek közül is leginkább a leveszöldségek, a krumpli és a rengeteg ételhez használt hagyma a népszerű, a sokszor elfeledett, rengeteg vitamint és rostot tartalmazó hüvelyesekből alig eszünk: a válaszadók kicsit több mint 40%-a fogyaszt belőlük valamilyen gyakorisággal.

Mit mond a tudomány?

A fagyasztott áruk frontján hagyományosan a gyorsfagyasztott zöldségeket keressük, emellett például az olyan készételek, mint a gyümölcstöltelékes gombócok, kifejezetten kedveltek a családok körében, derült ki a Nielsen korábbi felméréséből. Habár az amerikai élelmiszerbiztonságért felelős hivatal már 1998-ban megállapította, hogy a gyorsfagyasztott termékek tápanyagtartalmának egészségre gyakorolt előnyös hatásai azonosak a hasonló friss termékekével (természetesen megfelelő fagyasztási technológia mellett), ennek ellenére negatív tévhitek a mai napig élnek velük kapcsolatban a fogyasztók körében.

A gasztronómiai író, egyben szegénység elleni aktivista, Jack Monroe Independenten publikált cikkében éppen azt mítoszt rombolja le, ami szerint a konzerv ételek, alapanyagok nem válnak egészségünkre. Mint írja, a kaliforniai egyetem kutatói megállapították egy 2007-es tanulmányban, hogy a fagyasztás és a tartósítás folyamatai segíthetnek a tápanyagmegőrzésben. A fagyasztott termékek alapvetően kevesebb tápanyagot veszítenek a rövid forralási idő miatt.

A kutatók levonták a következtetést: a friss termékek kizárólagos előtérbe tolásával teljesen háttérbe szorulnak a fagyasztott és konzervált termékek azon jó tulajdonságai, amik a tápanyagtartalmukban rejlenek. Mindennek tetejében sok friss gyümölcs és zöldség szavatossága csak pár nap, aminek letelte után nem biztonságos őket elfogyasztani – már ha egyáltalán meg is kívánjuk ilyen formában őket.

A tanulmány szerzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a különféle tárolási, feldolgozási technológiákat évtizedek óta használják a romlandó gyümölcsök, zöldségek minőségének, ízeinek, tápanyagainak megőrzésére. A hűtés lelassítja a gyümölcsök, zöldségek levegőhöz jutását, ami által megnő az élettartamuk is. A fagyasztás, konzerválás, szárítás mind azt szolgálják, hogy a romlandóból olyan termékek válhassanak, amiket az év bármelyik szakában fogyaszthatunk, és biztonságosan el is juthatnak a fogyasztókhoz világszerte, nem csak a termeléshez közel eső régióban. A lényeg tehát:

bár a konzerválás okozhat enyhe tápanyagvesztést, például a C-vitamin esetében, aminek a mennyisége néhány gyümölcsben, zöldségben lecsökkent a hőkezelés hatására, a tápanyagérték viszont a konzervált termékekben stabilan megmarad.

Érdemes betárzani belőlük!

Jó hír viszont, hogy a magyarok fele kedvenc zöldségeit szezonon kívül is megveszi konzerv vagy fagyasztott formában, így ők a változatos vitaminbevitelt a téli időszakban is biztosítják. A hétköznapokban is fontos lenne odafigyelnünk arra, hogy a nehéz, zsíros fogások mellett egészséges, vitaminban gazdag ételeket is fogyasszunk. Ha a szezonális zöldségek nem elég változatosak, nyugodtan keressük meg kedvenc zöldségeinket konzerv vagy fagyasztott formában, és csempésszük bele őket az ételekbe.

Árak tekintetében vegyes képet láthatunk, hiszen márkától és mennyiségtől is függ, hogy mennyibe kerül egy-egy konzerv. Most a fentebb említett zöldborsó és kukorica konzerveket néztük meg, hogy milyen áron kaphatóak, hiszen legtöbben ezeket használják fel salátákban vagy köretekhez. Ennek alapján tehát a nagyobb áruházak kínálatát nézve:

• a Tesco online kínálatában a zöldborsót 299-1029 Ft/doboz áron találunk, attól függ mekkora adagot szeretnénk venni. A konzervkukorica ára itt 339-1019 Ft/doboz áron vehetünk, kisebb-nagyobb kiszerelésekben.
• A Spar webshopjában 189-1099 Ft/doboz között mozog a zöldborsó ára, itt is a kiszerelés méretétől függően. Kukoricát 199-1049 Ft/doboz áron vehetünk, kiszereléstől függően.
• Az Auchan online shopjában 189-1029 Ft/doboz áron kaphazó a zöldborsó, a kiszerelés méretétől függően. A konzervkukorica ára itt 189-819 Ft/doboz, szintén kiszereléstől függően.

Címlapkép: Getty Images