Őrület, ennyibe kerül egy új konyhabútor 2022-ben: mégis, ki bírja ezt kifizetni?

Jó hírt kaptak azok, akik építkeznek, hiszen több mint 30 százalékkal olcsóbb lett a betonacél, és mintegy 25 százalékkal mérséklődött a fa, illetve a fűrészáru ára, de a háború előtti szintnél még mindegyik 10-15 százalékkal drágább most is, így a vevőknél ez a csökkenés még nem érhető tetten. Árkorrekció más építőanyagoknál és termékeknél nem tapasztalható, de jó néhány kategóriában már megszűnt az anyaghiány, és jócskán lerövidültek a szállítási határidők a kereskedők szerint.

Mindezek nyomán az érintett termékkörökben összességében már „csak” 10-15 százalékkal magasabb a jelenlegi árszint, mint február közepén volt.

Tehát az, aki a lakásfelújítási támogatás miatti kényszerhelyzetben már most korszerűsíti a házának, lakásának a belsejét, nem érzékelheti egyelőre a csökkenést, sőt, tavalyhoz képest legalább 20-25 százalékkal is többe kerül a lakásbelső csinosítgatása. Ráadásul szakemberhiány tapasztalható minden egyes területen, ami igaz az asztalosmunkák esetében is. Nem véletlen, hogy sokan kényszermegoldásként a bútoráruházak előregyártott, elemes bútorait választják adott esetben. Ennek több oka is lehet, a legkézenfekvőbb mégis az, hogy az említett áruházak már 300000 forintos áron is értékesítenek egész konyhákat, vagyis a konyhabútor összes elemét megvásárolhatják lapra szerelve, hogy aztán otthon összeállíttassák. A legtöbb áruház a szakembert is rendelkezésre bocsátja az összeszereléshez bizonyos összeg fejében, a Mömaxnál például hatvanezer forintért beszerelik a háromszázezer forintos konyhát kérésre, plusz költségért a munkalapot is a helyére illesztik.

De miért is érdemes elgondolkoznunk, hogy a bútoráruházak olcsónak tűnő elemes bútorkínálatához forduljunk, amikor látszólag ebben az esetben jóval költséghatékonyabban úszhatnánk meg a lakás újrabútorozását, mintha felfogadnánk egy szakembergárdát? A válasz összetett, de a mondást biztos mindenki jól ismeri: "Olcsó húsnak híg a leve." És hogy ez jelen esetben pontosan mit is jelent? Megmutatjuk.

Ahogy a házon történő munkálatoknál, itt is szem előtt kell tartani azt az alapelvet, hogy beépített konyhát, gardróbot, fürdőszobabútorokat nem néhány évre vásárol vagy készíttet az ember, hanem legalább egy-két évtizedre, de arra még senki nem panaszkodott, ha 30 év múlva is jó állapotban használhatta a konyháját vagy a fürdőszobáját, esetleg adhatta tovább a gyerekeinek.

Mikó Gábor, a Fabunio Magyar Fa- és Bútoripari Unió Főtitkára már tavaly várt egyfajta konszolidációt a faanyag-áremelkedés kapcsán, de ez csak most látszik realizálódni a nagykereskedelem szintjén egyelőre.

Az árváltozás mértéke termékcsoportonként változó, egyes faanyagok ára közel megduplázódott, a bútoriparban használt laminált faforgácslap ára idén mintegy 20%-al emelkedett. Az áremelkedés legfőbb oka a túlkereslet. A járvány okozta gazdasági visszaesés mérséklésére hozott intézkedések több országban is felpörgették az építőanyagok iránti keresletet, az orosz-ukrán háború kirobbanása pedig fokozta a megnövekedett igények miatt fellépő alapanyaghiányt.

Már tavaly is beütött az alapanyaghiány a piacon, a folyamatos drágulás ellenére is. A lépcsőzetes áremelkedés mértéke 2-3 százalékos volt általában a Covid előtt, de tavaly már előbb 5, majd 10 százalékot ért el ez a növekedés, idén pedig 20 százalékos a lapszabászatok áruinál

- mondta el Kiss Sebastian, a Tiszaújvárosi Bútorlapszabászat ügyvezető tulajdonosa, az SH-Trade Bt. helyi képviselője.

Olcsó legyen vagy minőségi?

Az elemes, lapra szerelt bútor a tömeggyártás miatt olcsó, de az ára az egyetlen előnye, mondják a szakemberek. A vékony, 16 milliméteres forgácslapból készült bútorlap nem tartós, ezért dolgoznak az asztalosok legalább 18 milliméter vastagságú lapokkal, vagy ennél is jobb minőségű variációkkal.

Összehasonlításul nézzük az árakat. A konyhabútoroknál maradva az összes nagyobb bútoráruház nagyjából 300 ezer forint körüli áron kínálja a hétszekrényes, nyolcelemes konyhát, amelynek tartozéka két fiókos szekrény, öt ajtós alsó elem, egy felső szekrény, és egy négyméteres konyhai munkalap. Ritkán tudja ezeket persze otthon tökéletesen összeszerelni az ember, ezért vagy él az áruház kínálta lehetőséggel - a legtöbb esetben van ilyen - , vagy megbíz az összeszereléssel egy szakit, aki órabérben dolgozik.

Ugyanakkor kevés olyan konyha létezik a gyakorlatban, amelyikbe pont belepasszol egy ilyen kész bútorsor, általában 30, 60, és 90 centiméteres sablonelemeket gyártatnak le tömegesen. Elmondható ez a fürdőszobákról és a gardróbokról is, ezért sokszor mégis inkább megéri asztalost hívnunk, aki a falfelület minden négyzetcentiméterét kihasználja a számunkra, ha azt szeretnénk. Ez kisebb tereknél különösen fontos szempont lehet az ár mellett.

Így néznek ki az árak, ha asztalossal dolgoztatunk

Egy tábla, 5,8 négyzetméter területű bútorlap ára széles skálán mozog, 20 ezer forinttól egészen 100 ezer forintig találunk a piacon, és van is kereslet irántuk. A hagyományos színek, a fehér, a bükk a legolcsóbbak.

Az egyszínű, piros, kék, zöld vagy bármely egyéb bútorlapok már a drágább árkategóriába tartoznak, gyártótól függően 30 ezer forint körül mozognak: a román gyártmány 30 ezer, de a német gyártótól származó már 40 ezer forintra rúg táblánként. 50-60 ezer forintba a faerezet mintájúak kerülnek, aminek olyan a laminálása, mintha fából készült volna, vastagabb, mélyebbek a pórusai. Ebbe az árkategóriába tartoznak a magasfényű bútorlapok is. Az eddig felsoroltak mind forgácslapok voltak, 100 ezer forint körül az MDF lapok ára mozog. Az MDF lemezek (Medium Density Fibreboard) közepes sűrűségű farostlemezek, amelyet farostokból műgyanta hozzáadásával hőprésben állítanak elő. Rendkívül homogén keresztmetszetűek, ezáltal kiválóan megmunkálhatóak és tartósabbak a forgácslapoknál.

Ezek lehetnek szupermatt vagy fényes felületűek, PVC fedlappal, melynek előnye, hogy később polírozható, ha sérülne a felülete, ezért is drágább alapanyag. Bútorlapból egy átlagos méretű konyhához négy és fél, öt és fél táblát használunk fel, és ehhez jön még a konyhafronti rész, amit általában jobb minőségűt, esztétikusabb kinézetűt választ a megrendelő, többnyire fóliázott MDF lemezt. Ez utóbbiak négyzetméterára 30 ezertől akár 60 ezer forintig is terjedhet, egy előbb említett átlagos konyhához pedig mintegy 10 négyzetméternyire van belőle szükség. Sokan választanak fát is, a bükk, a kőris és a cseresznye a leggyakoribb, mert bár drága, de még megfizethető

- osztotta meg velünk Czérbes Péter asztalos vállalkozó.

A fenti alapanyagokhoz még hozzáadódik a konyhai munkalap,ezt folyóméterre adják, 4 méter 20 centis egy, ebből egy konyhába egy szál vagy egy és fél szál kell, fél szálnál kevesebbet nem árusítanak. A munkalap métere legalább 7000 forint, de találunk 15 ezer forintért is. Ehhez jönnek még a vasalatok, a fogantyúk és egyéb kiegészítők költségei.

A nagy bútoráruházak vasalatai elég gyenge minőségűek, ezért fordul elő gyakran, hogy megadja magát a szekrény az ajtó súlyától, és egy-két év után asztalost kell hívni, aki kezd vele valamit jobb esetben, rosszabb esetben ki kell cserélni az egész bútort. Az asztalosok általában Blum vasalatot használnak, ez olyan, mintha autóban pl. Mercedest vennénk Trabant helyett

- ecsetelte a szakember.

Mindezek ismeretében nem is csoda, hogy egy nem túl drága, de igényes kivitelezésű konyhabútor asztalos által elkészítve 900 000 forintba kerül, de felső határ persze a csillagos ég.

Ekkor hívjuk az asztalost

Az asztalosok megrendeléseinek nagy százalékát maga a konyhabútorok teszik ki. A konyhaméretek egyedisége és a kis terület maximális térkihasználása miatti igény az oka, hogy ez így alakult.

Egy átlagos lakás asztalosipari berendezése, konyhával, szekrényekkel, székekkel együtt, ha asztalos készítené, öt-tíz millió forintba is kerülne, de mint már írtam, határ a csillagos ég lenne. Épp ezért manapság egy lakásban három nagy asztalosipari munka maradt: a konyhabútor, a fürdőszoba, a gardrób és esetlegesen a belső lépcső elkészítése.

Mi, asztalosok egyedi bútorokat gyártunk, bármilyen méretben, szemben a nagy cégeknél szokásos szabványméretű szekrényekkel, bútorokkal. Akkor hívnak minket, ha az IKEA olcsó szekrénye, komódja vagy konyhabútora nem férne be egy adott helyre, és/vagy egyéb speciális igényei vannak a megrendelőnek. Manapság már a bútoroknál sem az időtállóságot nézik a vásárlók, hanem az olcsóságot, és e szerint vásárolnak. Persze, érthető ez, mert egy minőségi asztalosmunka, bár kiállja az idő próbáját, és még 100 év múlva is bútor, de magyar átlagembernek szinte megfizethetetlen. Így az eldobhatóra voksolnak, ahogy az élet egyéb területén is. Ugyanakkor rengetegszer hívtak már olyan bútorok feljavításához, amelyeket a hulladék kifejezésen kívül más szóval nem tudnék illetni. Legutóbb például nem bírta egy bútoráruházban vásárolt gardróbszekrény korpusza a tolóajtót, a mindennapos igénybevételt, ezért engem hívtak, hogy kezdjek vele valamit, különben mehet a kukába az olcsó vétel

- mesélte a szakember.

Tehát, ha asztalost hívunk, tartsuk szem előtt, hogy a szakember faltól falig kihasználhatja számunkra a felületet, legyen szó konyháról, fürdőszobáról vagy hálószobáról, de a minőségnek bizony ára van.

Címlapkép: Getty Images