Nagy a baj: brutális drágulások jönnek, ki fogjuk tudni fizetni a kenyér, a tej árát?

A vártnál jóval nagyobb infláció, és számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaköltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások miatt érdemben, 10%-ra emelhetjük az idei átlagos inflációs várakozásunkat, ami jövőre 5,7%-ra mérséklődhet

- mondta el Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem megbecsülhető meg teljes körűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, attól függetlenül, hogy a lakosság továbbra is igénybe veheti az egyetemes szolgáltatási árakat, amelyek nem változtak.

A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból további áremelkedést okozhat. Igen komoly hatása lehet a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) elszállásának. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. Érdemben drágultak más nyersanyagok is, elsősorban ipari fémek. A háború kitörését követő első sokkhatás óta azonban lefelé korrigáltak az energia-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást, azonban a háború előttinél jóval magasabb szinten stabilizálódtak, az átárazás pedig még a következő hónapokban is folytatódhat.

Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai is, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig jelentős mértékű drágulást okozhat

- elemezte a szakértő az inflációs helyzetet.

A következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 16%-ot.

A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 10%-ra emeljük, de az infláció ennél magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energia- és élelmiszerválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent. Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszüntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk. Az őszi hónapoktól bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is.

A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul.

Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. Az elmúlt időszakban ellentétesen alakultak az élelmiszerárak, a sertés, és általában a feldolgozott húsárak tavaly többnyire csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is.

Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-60%-kal ugrottak meg, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak emelkedése miatt a következő hónapokban meredeken folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát fogja emelni a következő hónapokban. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó azonban csak egyes termékekben, szolgáltatásokban korlátozottan jelenhet meg, így csak minimálisan befolyásolhatják az inflációt.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 18,6%-kal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3% körüli növekedéshez képest. Ezen belül a sertéshús árak májusban 12,9%-kal nőttek. A baromfihús árak 34,3%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 33,5%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 19,5%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 15,1%-kal emelkedtek.

A tej ára 20,2%-kal, az étolaj ára 10,3%-kal, a liszté 19,7%-kal, a cukoré 3,9%-kal emelkedett, jelentősen mérséklődve az év elején mért drágulásokhoz képest, amit az árkorlátozások okoztak, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt pedig jóval magasabb lennének az árak.

A tojás ára 29,9%-kal, a margariné 41,1%-kal emelkedett. Májusban a kenyér 37,5%-kal, a péksütemények 27,3%-kal drágultak, míg a gyümölcsök árai 11,4%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 17,2%-kal, az éttermi étkezésé 16,4%-kal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,4%-kal, ezen belül a dohányáruké 6,4%-kal, a szeszes italoké 8,1%-kal emelkedett. A ruházkodási termékek árai 4%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 11,4%-kal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 10,6%-os emelkedése – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 18,3%-kal, a konyhabútorok 18,4%-kal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 15,4%-kal drágultak a használtautó árak is.

A háztartási energiaárak 1,6%-kal nőttek, a szén (15,4%), a tűzifa (10,5%) és a palackos gáz árainak emelkedése miatt. Az egyéb cikkek árai 10,5%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak emelkedése 10,8%-ra mérséklődött bázishatások és az üzemanyagárak plafonja miatt, de a kategórián belül a tankönyv kivételével a legtöbb termék áremelkedése gyorsult, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 28,3%-ra. 6,8%-kal drágultak a szolgáltatások, részben az alacsonyabb tavalyi bázis hatására, amit a parkolási díjak átmeneti felfüggesztése okozott, míg májusban 6,4%-ra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme, ezen belül a belföldi árak 8,6%-kal, a külföldi utazások árai 1,8%-kal emelkedtek. Az albérleti piac magára találása miatt 9,1%-ra gyorsult a lakbérek árainak növekedése májusban. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 20,1% volt, a háztartási szolgáltatásoké 12,7%, a járműjavításé pedig 14,4% volt.

Az autódrágulás rosszul érinti a magyar ipart

Az ipari termelés növekedett, de a járműgyártás negatív eredménye visszafogja a lendületet. Áprilisban 3,1 százalékkal nőtt a termelés volumene éves szinten, havi összevetésben azonban csökkenés volt.

Szinte minden ágazatban bővülés ment végbe éves szinten, ám a legjelentősebb alszektor, a járműgyártás negatív tartományba került. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta: A járműgyártásban továbbra is az ellátási zavarok jelentik az egyik legnagyobb problémát, középtávon az autók drágulása is visszavetheti a keresletet.

Az ipari termelés az exportot támogatja, ez látszik a külkereskedelmi adatokból is, hiszen áprilisban nőtt az euróban számolt kivitel értéke, mégpedig 12 százalékkal. Ugyanakkor az import ennél jóval nagyobb mértékű többletet mutatott, 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit

- fogalmazott Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Az adatokból egyértelműen láthatóak a magas energia-, nyers- és alapanyagárak, ezekből ugyanis Magyarország importra szorul. Emellett az erős belső kereslet, továbbá a forint leértékelődése is rontja a külkereskedelmi mérleget.

Tovább gyorsult az infláció, rosszul fest a maginflációs adat is

Az elemző arról is beszélt, hogy májusban 10,7 százalékos volt az infláció, szemben az áprilisi 9,5 százalékos szinttel. Havi összevetésben pedig 1,7 százalékos volt az áremelkedés. A mostani kilátások szerint az éves átlagos infláció 10,5 százalék körül lehet.

Számítani lehetett arra, hogy gyorsulni fog az infláció, de a közel 11 százalékos éves tempó kedvezőtlen meglepetést jelent

- kommentálta a friss adatot Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A korábbi hónapokhoz hasonlóan szinte minden területen erőteljes drágulás látható, az élelmiszereknél például 18,6 százalékos volt a növekedés.

Hozzátette: A néhány élelmiszerre vonatkozó árstop lényegében minimálisan fogja csak vissza az élelmiszer-drágulást. Az üzemanyagokra vonatkozó ársapkának, valamint a rezsidíjak befagyasztásának viszont jelentős a hatása, ezek nélkül 15 százalék körül lenne az áremelkedés üteme.

Németh Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció is tovább gyorsult, májusban már meghaladta a 12 százalékot, ez pedig nagyon erős inflációs nyomásra utal. Emellett az is látszik az adatból, hogy a magas energia-, alap- és nyersanyagárak beépülnek a végső fogyasztói árakba. Ráadásul a lakossági inflációs várakozások is 6-11 százalékos pénzromlást vetítenek előre.

A szakember szerint ebben az évben az éves átlagos infláció - a jelenlegi kilátások alapján - 10,5 százalék körül lehet, jövőre pedig 5,5-6 százalékos szintre lassulhat. Németh Dávid elmondta: “Középtávon több tényező is bizonytalanságot jelent. Kérdés, meddig lesz érvényben a különböző termékekre vonatkozó árstop, milyen fennakadások lesznek az ellátási láncokban és meddig tart ki az erős belső kereslet.

Adatesőt is hozott a hidegfront

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője így reagált a KSH ma reggel közzétett adataira:

2022. májusban a fogyasztói árak átlagosan 10,7%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,7%-kal nőttek. Emellett az alapfolyamatokat jelző maginflációs mutató 2,2%-kal emelkedett áprilishoz képest, így éves alapon 12,2%-kal emelkedett az index értéke, ami az árdinamika tartósságát mutatja. Mind a headline, mind a trendmutató bő két évtizedes csúcsait dönti az elmúlt időszakban.

Az árstopok és hatósági árak fenntartása mellett is egyre bizonyosabb a kétszámjegyű éves átlagos fogyasztói árindex 2022-ben. Becslésünk szerint nélkülük 17% körül lehetett a májusi mutató. A kilátásokat illetően nem csökkent a bizonytalanság: kérdéses az árlimitek sorsa, melyek meghosszabbítása a megemelkedett inflációs periódus elnyújtását eredményezi és Damoklész kardjaként lebeg a szereplők felett. A várakozások nem enyhültek az elmúlt időszakban, a felmérések szerint a megkérdezett gazdasági szereplők többsége még tervez átárazást az elkövetkezendő hónapokban. Emellett a közeljövő nagy kérdése, hogy az érintett vállalatok miként hárítják át a nemrég bejelentett extraprofitadókat.

Az árdinamika rövidtávú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint erősítése, mivel az idei év első harmadában az áremelkedés döntő többsége importáltan érkezett hozzánk és ez rövid távon is igaz lesz. Ezzel együtt jelenleg 11-12%-kal gyengébb szinteken áll a magyar deviza euróval szemben, míg az amerikai dollárral összevetésben ez 25-30%, mint egy évvel ezelőtt. Jelenlegi tudásunk szerint a headline mutató legkorábban jövő év végén térhet vissza a tolerancia sávba és az inflációs cél elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be

- írta a makrogazdasági elemző.

Az ipari termelés áprilisban 4,7%-kal emelkedett éves összevetésben a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint, amihez masszívan hozzájárult a tavalyi alacsony bázis. Az ágazat kibocsátása a 1,6 százalékkal mérséklődött márciushoz képest, ami autóiparhoz, elsősorban a kecskeméti Mercedesnél bekövetkezett műszakleállásnak tudható be.

A részletek egyelőre nem ismertek, a KSH rövid kommentárja szerint „a termelés bővüléséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, a legnagyobb súlyú járműgyártás ellenben visszaesett. A másik két jelentős súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása egyaránt az ipari átlagot meghaladó mértékben nőtt”. Kedvező, hogy a járműipar gyengélkedése ellenére látható potenciál van a kibocsátás növekedésében.

A rövidtávú kilátásokat ugyanakkor köd borítja. A háború kitörése miatt az év elején valamelyest enyhülő ellátási problémák, alkatrészhiányok ismét súlyosbodhatnak, visszafogva az ágazat teljesítményét az elkövetkező hónapokban. Fontos kérdéssé vált a háború nyomán a keresleti oldal alakulása is, hiszen a kialakult rendkívüli helyzet nyomán az üzleti és a fogyasztói bizalom romlása révén a vásárlói oldal is gyengülhet. Ezen felül a nagy kérdés, hogy a koronavírussal jelenleg is küzdő Kína mikor találhat magára és lehet újra a globális növekedés motorja.

Emellett középtávon a járműipar már évek óta zajló átalakulása is kockázatokat rejt magában: a hazai autóipari szereplők többsége az egyre jobban visszaszoruló hagyományos motormeghajtású járművek és az azokhoz szükséges alkatrészek előállítására és beszállítására szakosodott, miközben a feltörekvő alternatív meghajtások számottevően kevesebb komponenssel rendelkeznek. A feldolgozóipar egésze szempontjából az elmúlt időszakban bejelentett jelentős kapacitásbővítések a jelek szerint ellensúlyozhatják a fennálló bizonytalanságokat. Ebben a tekintetben különösen fontos lehet az egyre több forrás szerint Debrecenbe készülő kínai gigaberuházás is.

Áru-külkereskedelmi adatok aspektusából közöltek információkat: 2022. áprilisban az export euróban számított értéke 12, az importé 21%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 812 millió euróval romlott, így a havi deficit 475 millió eurót tett. Az alacsony tavaly áprilisi bázis itt is támogatta az éves változást, ugyanakkor márciushoz képest jelentős visszaesést tapasztalhattunk.

Rövid távon negatív havi egyenlegek várhatók az áruk külkereskedelmében. Amíg az autóipar nehézségei nem enyhülnek tartósan, az áruexport nem tud dinamikusan növekedni. Negatív kockázat, hogyha az utóbbi időben megnövekedett energiaszámla tartósnak bizonyul, és a korábbinál sokkal magasabb, fix költséget jelenthet, mint a járvány előtti időkben, ami jelentős erodálja az egyenleget. 2022 második felétől a globális konjunktúra felélénkülése és a már bejelentett hatalmas kapacitásbővítések révén az export dinamikája várhatóan ismét jobban felzárkózik az importhoz.

Címlapkép: Getty Images