Ehhez kétség sem férhet: ez a település a Balaton fővárosa 2022-ben

A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció, a foglalkoztatás és az energetikai kérdések jelenleg a gazdaságfejlesztési prioritások a Balatonnál. Ezek teszik ki ugyanis a fejlesztésekkel kapcsolatos forrásigényekre irányuló pályázatok 54 százalékát. A területfejlesztés kapcsán is hasonlóak az igények: kiemelt fontosságú a térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére, illetve az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés a városi területeken, miközben a helyi fejlesztéseket igyekeznek közösségileg irányítottá tenni.

Kiemeltek a gazdaságfejlesztési intézkedések

A legfontosabb 10 végrehajtási intézkedés első négy rangsorhelyét a gazdaságfejlesztési intézkedések foglalják el:

• kis- és középvállalkozások növekedési lehetőségeinek megteremtése;
• vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenység intenzitásának ösztönzése;
• vállalkozások megújuló energia felhasználását és energia-hatékonyság növelését célzó fejlesztéseinek támogatása;
• ifjúsági garancia.

A jelentés szerint most előtérbe került a hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása, a gyakornoki programok életrehívása pályakezdők számára, a megújuló energia használatát és az energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések szorgalmazása, a mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodásának segítése, a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén, a kapacitásbővítő beruházások elősegítése, a prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés, a vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, a felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása, valamint a napelemes rendszer telepítésének ösztönzése. Az ülésen az is kiderült, hogy a pályázók több mint fele, mintegy 55 százaléka mikro-, és kisvállalkozás. Összességében a vállalkozási szektor a pályázók mintegy 63 százalékát alkotja.

Az ülésen elhangzott: a 2021-2027 közötti fejlesztési időszak forrásainak megszerzése érdekében 2022. április 11-én készült adatleválogatási metszete szerint országosan 16 867 darab pályázat érkezett. Jelenleg a gazdaságfejlesztés és a területfejlesztés területén zajlik pályáztatás. A gazdaságfejlesztés programjainak mintegy 98 %-a GINOP_PLUSZ-1 vállalkozásfejlesztés prioritású, ezen belül elsöprő mértékben technológiaváltás és kohézió intézkedés.

Ezeknek a pályázatoknak az alintézkedés besorolása elsöprő mértékben mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések, kiemelten a leghátrányosabb helyzetű régiókban, de nagy lendülettel zajlik a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási program is. Ez a három alintézkedés együtt a vállalkozásfejlesztési pályázatok 97 %-át alkotja. A kiemelt jelentőségű alintézkedések mellett fontos kiemelni, hogy zajlik pályáztatás a helyi gazdaságfejlesztés, a „Zöld Nemzeti Bajnokok” – A zöldgazdaság területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztésének támogatása terén, valamint a Magyar Multi Program - A kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása terén is

– emelték ki a szakemberek a program kapcsán, hozzátéve, hogy a pályázók 83 százaléka vállalkozás, ez a csaknem 17 ezer pályázatból mintegy 14 ezret jelent.

Vidékfejlesztésben Somogy viszi a legtöbbet

A vidékfejlesztési forrásban részesült üdülőkörzeti pályázatok 44,4 százaléka, számszerűen 2891 darab pályázat Somogy, 38,4 százaléka, 2499 darab Veszprém, és 17,2 százaléka, 1123 pályázat Zala megyei. A támogatottak 63,7 százalékát községekből, 36,3 százalékot városokból nyújtottak be. Balaton partviszonylat és megyeterület optikája szerint Somogy megyében a parti és partközeli településekhez kapcsolódó pályázatok alkotnak nem véletlen többséget, az üdülőkörzet veszprémi és zalai területein pedig a háttérzóna települések. A vállalkozások mintegy négyötöde egyéni vállalkozó, egyötöde társas vállalkozás, társulat vagy szövetkezet.

De profitált a balatoni körzet a Magyar Falu Programból (MFP) is, amely célja a kistelepülések népességmegtartó és népességnövelő erejének elősegítése és a kistelepüléseket sújtó elvándorlás visszaszorítása. A jelentés szerint a legkisebb összeg (8,3 millió Ft) egy Somogy megyei háttérzóna községbe, Kisberénybe érkezett, a legmagasabb (357,6 millió Ft) Zala megyében a Balaton partjára, Vonyarcvashegyre. Utóbbin kívül még három olyan település van, ahová 200 millió Ft feletti MFP forrás érkezett: Egeraracsa (343,8 millió Ft), Balatonfűzfő (338 millió Ft) és Balatonszabadi (204 millió Ft). Az egy lakosra jutó MFP források vonatkozásában Salföld áll az élen 1,6 millió forint fejenkénti értékkel, 500 ezer forint fejenkénti érték jellemzi Óbudavár, Tagyon, Balatonhenye, Főnyed és Vöröstó településeket. Összességében 172 település alapján az egy lakosra jutó üdülőkörzeti MFP forrás 45 567 forint fejenként, e-fölött 140 település, ez alatt 32 település helyezkedik el. A Magyar Falu Program keretében az elmúlt három évben mintegy 12,4 milliárd forint támogatás érkezett az üdülőkörzetbe.

Szentjakabfalvára érkezett a legtöbb támogatás

De a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) forráskihelyezése kapcsán is hasonló a helyzet: az egy lakosra jutó támogatások rangsorát a Balaton-felvidék Balatonfüredi járás területén elhelyezkedő átlagosan 114 fő lakosságú háttérzóna község, Szentjakabfa vezeti (ez egy lakosra vetítve 470 177 forint forrásnak felel meg), de jelentős segítséget kapott Salföld, Tagyon és Vöröstó is, ahol minden esetben 100 ezer forintot meghaladó tételről beszélhetünk, miközben az átlagos lakosságszám 72 és 103 fő közötti. További, 50 ezer és 100 ezer forint közötti egy lakosra jutó BFT támogatás jelenik meg Zalaszentmárton Kötcse, Barnag, Dióskál és Egeraracsa esetében. Ebben a tekintetben a legkedvezőbb pozíciójú város Balatonföldvár, amit Balatonfüred követ. Az egy lakosra vetített települési rangsor utolsó 10 helyén 5 város és 5 község osztozik. Az egy lakosra jutó támogatási összeg minden esetben alacsonyabb 2 ezer Ft-nál. Az öt város a rangsor csökkenő sorrendjében az alábbi: Marcali, Badacsonytomaj, Zamárdi, Balatonkenese és végül Balatonfűzfő. A községek esetében ugyancsak csökkenő sorrendben Kéthely, Felsőörs, Révfülöp, Zánka és Balatonkeresztúr.

Az ülésen összegzésként kiemelték: a Balaton térsége 2014 és 2022 között a visszakövetelési összeg nélkül mintegy 471 milliárd forint kifizetett támogatásban részesült, amely összeg teljes egészében a Balaton körül hasznosult. Ez akkora összegnagyságrend, hogy a Balaton körül élő népesség minden egyes lakosára a több mint 1,7 millió forint fejlesztési forrás jut, miközben az országos átlag 1 millió forint lakosonként.

Címlapkép: Getty Images