Kitálalt a hazai szupermarket vezérigazgatója: csúnyán elszállhat egyes termékek ára

Pénzcentrum: 2022. október 1-ig meghosszabbította a kormány az élelmiszerár-stopot. Mennyire befolyásolják a nyomott, sokszor önköltség alatti árak a SPAR fenntartható működését? Mit gondol az intézkedésről?

Heiszler Gabriella. A SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója: A probléma fókuszában a frissáru, a csirke áll, ugyanis mindeközben küzdünk egy komoly madárinfluenza-járvánnyal, ami még inkább felviszi az árakat. Jelen pillanatban mi drágábban vesszük a baromfit, mint ahogy adjuk. Ami elvileg tilos, hiszen a dömpingár alkalmazása kimeríti a tisztességtelen piaci magatartás törvényi előírásait. Most az árstop miatt persze megengedett. A baromfi a jéghegy csúcsa, mert amúgy most mindennél, aminek hatósági ára van, ez történik, de a baromfinál a legnagyobb a különbség. De az összes többi érintett termék is mínuszos.

Ami nekünk fáj, hogy sok országban, ahol szintén vannak hatósági árak, ez a teher valamilyen szinten meg van osztva a különböző szereplők között. Nemcsak a kereskedő viseli, hanem ez az ár valamilyen szinten rögzítve van a nagykereskedelemben, a feldolgozásban, a gazdáknál. Terítik a veszteséget a szereplők között. Magyarországon ez nem így történik, a kiskereskedelem viseli a teljes veszteséget.

Ezért lépett mindenki a piacon, hogy miután a kiskereskedelmi árak alacsonyabbak, mint a nagykereskedelmiek, ha nekem büfém van, éttermem, és megrendelem a nagykereskedőtől az árut, drágábban hozza nettóban, mint ahogy bruttóban megveszem a SPAR-ban. Ez jelentősen eltolta a keresletet a mi irányunkba, ezért a kiskereskedők különböző mennyiségi korlátokat vezettek be. Mi is léptünk, mert muszáj volt, és nem azért, mert sajnáljuk a fogyasztótól, hanem azért, mert nem jut a valódi fogyasztóknak, ha a cukrászdák vagy a vendéglátósok nálunk veszik meg ezeket a termékeket. Nyilván ezt is ki lehet játszani, ha bejön valaki tízszer egy nap, nem fogjuk neki azt mondani, hogy nem vásárolhat.

A SPAR forgalmának mekkora részét teszik ki az érintett termékek?

Február 1-jén indult az árstop, május 1-jéig bezárólag 1,1 milliárd volt a veszteségünk. A legnagyobb veszteséget a csirkemell esetében mérjük, és amiből a legnagyobb mennyiség fogy, az a kristálycukor. Ez nem véletlen, hiszen a liszt meg az étolaj nem úgy tartós élelmiszer, mint a cukor, az ugyanis 50 év múlva is cukor, így fel lehet halmozni.

Érzékelik-e már az infláció hatását a fogyasztási szerkezet alakulásán?

Nagyon. Nálunk a saját márkás termékek aránya 25-26 százalék volt nagyon sok éven keresztül. Idén pedig felmentünk 30 százalék fölé. És ezen belül is az S-Budget fejlődik a legjobban, amely a legolcsóbb kategória. Nyilván ezt úgy is el lehetne érni, hogy 500 új cikket belistázok, de nem ez történt. Gyakorlatilag a tavalyi portfólióval megyünk cikkelemszámban. A jó hír ebben az, hogy ez azt mutatja, hogy a vállalat válságállóbb, mint tízen évvel ezelőtt volt, mert a fogyasztóknak már tudunk alternatívát adni. 2008-2009-ben volt 50 ilyen cikkünk, most meg van 600. Ahhoz, hogy a fogyasztói bizalom megmaradjon, fontos, hogy legyen alternatívája a vásárlóknak. Hogy azt tudjuk mondani, hogy a SPAR-ban akkor is be lehet vásárolni, ha szűkebb a pénztárca. Egy S-Budget termék azért olcsóbb, mert a gyártó is olcsóbban adja, ugyanis nem végez marketingtevékenységet a termékhez köthetően. Mi tervezzük meg a csomagolást is és az árrésünk is kisebb rajtuk. Ugyanakkor a termék minősége megmarad – sok esetben jobb is, mint a konkurens brandek.

Látható-e például, hogy egyes termékcsoportok népszerűsége visszaesett, míg más termékcsoportok iránt nagyobb most az érdeklődés?

Tavaly kezdtük egyre jobban elterjeszteni a biozöldségeket, bioélelmiszereket, ezek iránt most egyértelműen csökkent az érdeklődés. Érdekes, hogy az egészségtudatos termékek népszerűsége viszont nem csökkent. Aki eddig is gluténmentesen evett, mert erre volt szüksége, vagy mert ez egy divat, az ugyanúgy maradt ezen termékek fogyasztója, sőt, a számok növekednek. De a bio termékek forgalma egyértelműen csökkent, mert azt mondják a fogyasztók, hogy nem adnak több pénzt pl. egy bioketchupért. Jó neki a normál ketchup is. A sörön is látjuk, hogy van valamennyi visszaesés, és azon megy most a matekozás, hogy ebből mennyi írható annak a rovására, hogy a prémium kategória fogyasztása esik vissza, és mennyi a csökkenés amiatt, hogy eddig nem volt igazán nagy meleg. Persze a II. kerületben pont ugyanannyi prémiumsört adunk el, mint korábban. Regionálisan is nagyok a különbségek, ebben nincs csoda. Budapest és az M1-es autópálya melletti városok tartják magukat, máshol meg kevésbé. A befőzőszezonban persze fontos a cukor, ez most indul, és már látszik a fogyasztáson.

Hektikus éveket élünk, a koronavírus-járvány és a miatta kialakult válság, majd most az orosz-ukrán konfliktus miatti ellátási problémák, és az infláció komolyan befolyásolja a vásárlási szokásainkat. Történt érdemi változás a kosárméretet illetően?

A múlt évben a belvárosi üzletek kiürültek, szeptembertől, ahogy elkezdődött az iskola a forgalom kezdett visszajönni. A külső kerületek nagyot mentek, az agglomerációban emelkedett a kosárméret. Most újra aprózódik el a kosár, mert a lakóhelyhez közeli boltok felértékelődtek. A sarki SPAR-ban is megvan a jó ár/érték arányú saját márka, vannak piros címkés termékek, amiknél nagyon odafigyelünk arra, hogy a piacon a legjobb árat adjuk. Van alternatíva a fogyasztónak, hogy nem kell messzebb elmenni. Gyakrabban is jönnek, mert így tudják jobban kontrollálni a háztartási büdzsét. Tudod, hogy mit akarsz főzni holnap, ehhez ez az öt dolog kell. Ha egész hétre vásárolsz, akkor ez is kell, meg az is, aztán nem lesz időd főzni, végül megromlik sok minden.

Az interjú tejles egészében a Pénzcentrumon olvasható!

Címlapkép: Getty Images