Még mindig tömegek mennek erre az ingyenmunkára vidéken, de imádják: megéri?
A köztudatból igencsak kikopott az, hogy milyen, ha az ember saját magának termeli meg az élelmiszerek jelentős részét. Nem is kell olyan régen visszamennünk az időben, még a mi szüleink/nagyszüleink is sokat tevékenykedtek a kertekben. Tény, hogy nem került paradicsom és eper télen az asztalra, minden szezonális volt. Manapság egyre inkább szélesednek az igények, minden évszakban mindenféle zöldséget és gyümölcsöt szeretnénk, ami bizony már a minőség és a fenntarthatóság rovására is ment. Az elképesztően növekedő élelmiszerárak azonban újra „divatba” hozhatják a háztáji termelést, hiszen olcsóbb, ízletesebb és sokszor még egészségesebb is az általunk megtermelt alapanyag. És valljuk be, van egyfajta jó életérzése annak, ha egy kellemes nyári reggelen a saját paradicsomunkból falatozgatunk a kertben.
Az Agrárszektor a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) megtudta, hogy az elmúlt évtizedek adatait tekintve elmondható, hogy a háztáji gazdálkodás jelentősége folyamatosan csökkent, az általuk előállított, és elsősorban saját fogyasztásra szánt termékek mennyisége és értéke a teljes mezőgazdaság teljesítményének mostanra már csak alig egy-két százalékát teszik ki. Ezt jól mutatja az, hogy 2010-ben még 370 ezer háztáji tevékenységet folytató háztartás adatait mérték fel, amelyek jellemzően fél hektárnál kisebb mezőgazdasági területet, jellemzően konyhakertet műveltek. Az általuk használt terület, akkor még a teljes mezőgazdasági terület 1,7%-át tette ki, 2016-ra ez az arány 1,0%-ra, a háztáji tevékenységet folytató háztartások száma 210 ezerre csökkent. Éppen emiatt a Hivatal 2020 óta e háztáji tevékenységet már nem is figyelte meg.
Ezzel együtt a kistermelők száma is nagyot zuhant: az 1980-as években például még több mint másfél millió termelő gazdaság működött, ma már azonban a félmilliót sem éri el ezeknek a száma. Egy 2020-ban készített tanulmány szerint még 2005-ben is minden harmadik ember élt olyan háztartásban, amely termelt valamit vagy tartott állatot saját fogyasztásra. Jól megfigyelhető, hogy az állattartás kopott ki először, hiszen azzal van a legtöbb „nyűg”, munka, és ezt követi a növénytermesztés is. Mindehhez persze hozzátartozik az is, hogy a vidék nem volt már annyira vonzó az embereknek, mint korábban, lakásban pedig aligha lehet saját veteményese valakinek. Persze a balkonládákban való termesztés még mindig jó opció, például paradicsomot, paprikát gond nélkül lehet az erkélyünkön is termeszteni.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható...
Címlapkép: Getty Images
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)