Igazi árhorror dúl a hazai boltokban: ezzel a trükkel győzheted le a csúcsdrágulást

A kereslet szerkezete egyre látványosabban változik, a kereskedői zsargon ezt a jelenséget lefelé vásárlásnak hívja. Azt értik alatta, hogy az alacsonyabb árú helyettesítő termékeket veszik le inkább a polcról a vásárlók, illetve kevesebb féle terméket és kevesebbet is vásárolnak.

Az alapélelmiszerek aránya nő a vásárlások során, ráadásul a kosárba kerülő termékek száma is csökken manapság. Ez természetes reakció olyan időkben, amikor rendkívüli drágulással találkozunk, a fizetőeszközünk és a jövedelmünk elértéktelenedése, csökkenése is jellemző.

A vásárlási döntés egyre racionálisabb. Kevesebb a pazarlás. Eleinte bosszankodunk azon, hogy a termékek mérete egyre kisebb, hiszen áremelkedések idején ez egy bevett szokás, de aztán rájövünk, hogy annyi is elég. Csökken a túlfogyasztás. Ez az időszak éppen alkalmas arra, hogy változtassunk étkezési szokásainkon. Például, több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk még akkor is, ha az is drága az erstemarket vezető elemzője szerint.

Árrobbanás az élelmiszereknél

Tavaly májushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a margariné 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9, a péksüteményeké 27,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 10,0, a csokoládéé, kakaóé és a cukoré 3,9 százalékkal a KSH júniusi adatai szerint.

Egy hónap alatt az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, a főcsoporton belül a friss zöldségek csoportját leszámítva minden termékkör ára magasabb lett: a vaj 9,0, a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,2, a tejtermékek 7,0, a száraztészta 6,7, a sajt 6,3, a péksütemények 6,0, a kenyér 5,8, a párizsi, kolbász 5,4, a baromfihús 5,2 százalékkal drágult.

2021 júniusa és 2022 júniusa között a 200-250 grammos tejes margarin ára lőtt ki a leginkább Magyarországon. A termék átlagosan nem kevesebb mint 70 (!) százalékkal kerül többe idén nyáron, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy míg tavaly 313 forintot kellett fizetni egy darabért, addig most 533-at kell.

A csúcsdrágulóktól azonban nem sokkal marad el a csirkecomb és a trappista sajt sem, előbbi kilója átlagosan 59, utóbbi 58 százalékkal kerül most többe, mint egy évvel ezelőtt. Mindezeken felül,több mint 50 százalékkal nőtt még az átlagára a bontott csirkének, a marhahús rostélyosnak, a zsemlének, a 20 százalékos tejfölnek és a fehér kenyérnek is.

A képzeletbeli bevásárlókosarunk így alakulna a Pénzcentrum számításai szerint.

2021 júniusában 9 895 forintba került volna, idén júniusban azonban átlagosan már 15 691 forintot kellene fizetni érte. Ez összességében 59 százalékos drágulás.

Mit tehetünk, hogy kevesebbet költsünk?

Elsősorban racionalizáljuk a vásárlásainkat. Aki megtapasztalja, hogy a racionalitás jót tesz a pénztárcájának, egészségének, az tovább fog haladni ebben az irányban a jövőben is, bárhogy alakul az infláció vagy az orosz-ukrán háború. Amikor enyhül, majd véget ér ez a mostani válság, – aminek az ideje még nem belátható – akkor ismét lesz mennyiségi növekedés az élelmiszerpiacon, de már a megváltozott szerkezetben.

Kevesebb vásárolt folyadékot igyunk

Kevesen tudják, hogy bár vannak az országnak olyan térségei, ahol van gond a csapvíz minőségével, világszinten is kiemelkedő az átlagos vízminőség az országban, sőt, ivóvízkészletünk is egyedülálló. Ezért ideje visszatérni a csapvíz fogyasztására, ami így kevesebbe kerül, mint a palackozott vizek vásárlása.

Fogyasztásunk 95 százalékban felszín alatti vízbázisból származik. Amikor látjuk, hogyan száradnak ki tavak, folyók, gondoljunk arra, hogy a világ egyre több országa, fejlettségétől függetlenül szembesül vízhiánnyal.

Használjuk ki az akciókat

Más értelmet nyernek ilyenkor az akciók is. Az akcióvadászat, mint nemzeti sport, régóta népszerű honunkban. Most reneszánszát fogja élni. A kereskedők számára is felértékelődik az eszköz, hiszen az áremelkedések közepette is az alacsony árak látszatát lehet vele kelteni. Ráadásul, az ármozgások input és output oldali időbeli eltolása szép nyereséget tud hozni.

A statisztikai adatok átlagokat mutatnak. Nem látszik belőlük az alacsony jövedelmű rétegek fogyasztási szintjének vélelmezhető csökkenése. A fent említett időszakos torzító hatások miatt pedig az élelmiszerpiac mennyiségi zsugorodása sem érzékelhető. Az alacsony bázis miatt abból sem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, hogy a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalma az első négy hónapban csaknem duplája az egy évvel korábbinak. Az viszont bizonyos, hogy az élelmiszerkiadások jelentősen emelkedtek. A magasabb árak azonban nem azt jelentik, hogy az előállítás költségei végre valódi szintjükben jelennek meg az árakban.

Használjuk a boltláncok hűségkártyáit, applikációit

Ma már minden egyes áruházlánc kínál hűségkártyát visszatérő vásárlóinak, amelyekkel időszakosan vagy rendszeresen kedvezőbben vásárolhatunk a termékkínálatból. Ugyanez a helyzet az applikációkkal, ezekkel a regisztráció után kedvezményes kuponakciók sora érhető el.

Rendkívüli kedvezményt nyújt például a Tesco április 19-től keddenként a nyugdíjas vásárlóknak. Minden héten kedvezményes keddek várják a nyugdíjasokat a Tesco áruházakban. A vásárlók nyugdíjas igazolványuk felmutatásával, Tesco Clubcard használata esetén 5 százalék kedvezményt kapnak vásárlásuk végösszegéből. Az egy vásárlás alkalmával igénybe vehető maximális kedvezmény 9999 forint.

A boltok is igyekeznek alternatívát kínálni

Február 1-jén indult az árstop, május 1-jéig bezárólag 1,1 milliárd volt a Spar Magyarország vesztesége. A legnagyobbat a csirkemell esetében mérik, és amiből a legtöbb fogy, az a kristálycukor. Ez nem véletlen, hiszen a liszt meg az étolaj nem úgy tartós élelmiszer, mint a cukor, az ugyanis 50 év múlva is cukor, így fel lehet halmozni.

Amiről mi híresek vagyunk, hogy tiszták és rendezettek a boltjaink, olyan nincs, hogy kevesebb tisztítószert fogunk használni, és koszosabb lesz a bolt. De nem mondom, hogy a fogyasztó semmit nem fog érzékelni, mert például a szórólap példányszámát erőteljesen csökkentettük, mégpedig 20 százalékkal

- mondta el korábban a Pénzcentrumnak a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Heiszler Gabriella.

A Spar saját márkás termékek aránya 25-26 százalék volt nagyon sok éven keresztül. Idén felmentek 30 százalék fölé, ezen belül is az S-Budget fejlődik a legjobban, hisz ez a legolcsóbb kategória. 2008-2009-ben még csak 50 ilyen cikk volt, most 600. Ahhoz, hogy a fogyasztói bizalom megmaradjon, fontos, hogy legyen alternatívája a vásárlóknak. Egy S-Budget termék azért olcsóbb, mert a gyártó is olcsóbban adja, ugyanis nem végez marketingtevékenységet a termékhez köthetően. Az áruház tervezi meg a csomagolást is, és az árrésük is kisebb rajtuk. Ugyanakkor a termék minősége megmarad – sok esetben jobb is, mint a konkurens brandek.

Az esetleges forgalom-visszaesés kapcsán elmondta a vezérigazgató:

Igyekszünk az eddigi tapasztalataink alapján úgy optimalizálni, hogy az esetleges kiesés marginális legyen. Persze ez nagyon nehéz feladat. Sok kereskedelmi láncnál fordul elő, hogy a kasszánál megkérdezik az irányítószámodat. Ez nem annyira tudatos geo-marketing, sokkal inkább azért van, hogy megtudjuk, hova érdemes szórólapot szórni, és hová nem. Ez inkább vidéken jelentős, hogy egy kisváros körüli falvak közül melyikbe vigyük el a szórólapot. Budapesten és a nagyvárosokban meg sokkal inkább arról van szó, hogy jellemzően társasházak vannak, és mondjuk egy 100 lakásos házba húsz szórólapot tegyünk le a bejárathoz, vagy tízet, vagy ötvenet, hogy eljusson ahhoz, aki meg akarja nézni. Azt azonban mindenki tudja, hogy százat felesleges odarakni, mert nagyon sok embert nem érdekel.

Látható-e például, hogy egyes termékcsoportok népszerűsége visszaesett, míg más termékcsoportok iránt nagyobb most az érdeklődés?

Nem ragaszkodunk a drága biotermékekhez

A bio termékek forgalma egyértelműen csökkent az utóbbi időben, mert a fogyasztók, nem adnak több pénzt mondjuk egy bioketchupért. Jó nekik a normál ketchup is. Regionálisan is nagyok a különbségek a vásárlási szokások átalakulásában, Budapest és az M1-es autópálya melletti városok tartják magukat, máshol kevésbé.

Az áruházláncok hasonló folyamatokról számolnak be, mint a Spar. A magasabb jövedelműek egyelőre korlátozottabb mértékben váltanak olcsóbb termékekre, ám általánosan megfigyelhető, hogy a vásárlók igyekeznek egyre tudatosabban beosztani a rendelkezésükre álló pénzösszeget a Tesco szerint, írtunk róla korábban.

A Tesco polcain, valamint az online kínálatban például az árgarancia jelöléssel hívják fel a figyelmet a leggyakrabban keresett, illetve alaptermékekre. Több mint 600 árucikkből álló választékról van szó, amelynek az árát minden héten összehasonlítják a versenytársaknál érvényes árakkal, és vállalják, hogy a legalacsonyabb szinten tartják. Ha ezeket az árucikkeket máshol mégis olcsóbban lehet megvenni, visszafizetik a különbözetet. Az áruházlánc szerint az árgarancia segítséget nyújt a vásárlóknak, hogy ne kelljen az árak összehasonlításával foglalkozniuk – ők elvégezik a feladatot helyettük.

Összességében viszont az ár-érték arány felé tolódott a vásárlók figyelme, ezt igazolta az Auchan és a Penny is.

Címlapkép: Getty Images