Rengeteget spórolhatsz a vízfogyasztáson: ez a rezsitrükk teljesen legális

A kerttulajdonosok eldönthetik, hogy locsolnak, vagy hagyják kiszáradni a füvet, a veteményesre jobb esetben még jut víz. De a csapvíz ellocsolása az ország bármelyik területén luxus lett, a vízdíjak már most is borsosak, és nem tudhatjuk, nem változik-e felfelé az ár a jövőben. Borítékolható az emelés, ha a kormány múltheti rezsicsökkentő stratégiájának a részbeni eltörlését, és az energiárak fokozott emelkedését nézzük.

Vízkorlátozás Pest megyében

A kánikulára hivatkozva július 19-én ismét a vízhasználat korlátozására kéri a dunakanyar településeit és lakóit a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű. Keddi közleményükben az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését említve azt írják, hogy a következő napokban a hőmérséklet további emelkedésére és csapadékhiányra lehet számítani.

Ezt a helyzetet tetézi, hogy a Duna vízállása folyamatosan csökken, márpedig ez határozza meg, a kitermelhető ivóvíz mennyiségét.

A helyzetre való tekintettel a vízmű ezért arra kéri a lakosságot és az önkormányzatokat, hogy

• törekedjenek az ivóvíz takarékos felhasználására: korlátozzák az ivóvíz más irányú felhasználását (pl.: medencefeltöltés, autómosás),
• mellőzzék a locsolást, ivóvízellátó rendszerre szerelt automata öntözőberendezéseket kapcsolják ki,
• az önkormányzatok minimalizálják a locsolási célú közterületi vízvételezést (p. a tűzcsapokról).
• Az intézkedés több mint húsz települést érint, közöttük Gödöllőt, Szentendrét, Veresegyházát, Budakalászt, Leányfalut és a Pilisi-medence térségében található további helységeket.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is felhívta a figyelmet, hogy idén január és június között a csapadék mennyiségének országos területi átlagértéke mindössze 160 mm volt, ami az időszakos átlagnál 41 százalékkal kevesebb. Emellett pedig a január és a március is szélsőségesen száraz volt, ekkor ugyanis 61 százalékkal esett kevesebb csapadék az ekkor megszokottnál.

A klímaváltozás hatásai miatt az időjárásunk egyre szélsőségesebbé válik, hazánkat, különösen az Alföldet, az elsivatagosodás fenyegeti. Az OVF szerint a jelenlegi helyzetben tényleges megoldást már csak a nagyobb őszi esőzések fognak jelenteni, a nyári csapadékok legjobb esetben is csak enyhíteni tudják a vízhiányt.

Tehát a vízszámlánkat óriási mértékben megnöveli, ha ivóvízzel öntözünk, annak fényében pedig ez különösen nagy felelőtlenségnek tűnik, hogy a vízkorlátozó bejelentések egymás után látnak napvilágot.De akkor mégis mit tehetünk?

Ezt tehetjük otthon a vízhiány ellen

Egyénileg többféle lehetőség áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megküzdjünk a szárazsággal. Az egyik az esővíztározók építése, erről a Pénzcentrum itt írt korábban részletesen. Másik megoldás lehet a kerti kutak fúratása, ezek ára pár év alatt behozzák a befektetett pénzt, arról nem is beszélve, hogy a vízszámlánk sem szökik az egekbe. Vízkorlátozás esetén pedig eleve tilos az ivóvíz ellocsolása.

Ásott és fúrt kút a kertünkben

Mélységük alapján megkülönböztetünk mély fúrású kutakat (500 méternél mélyebbek), közepes mélységű kutakat (200-500 méter), kis mélyésgűeket (30-200 méter) és sekély mélységűeket (30 méternél kisebb mélységűek). Kialakításuk szerint léteznek ásott, vert és fúrt kutak.

Öntözési, kertlocsolási célokra mindig a felszínhez legközelebb elhelyezkedő, a szükséges vízmennyiség szolgáltatására képes vízadó réteget (talajvíz, illetve felszínközeli rétegvizek) célszerű igénybe venni. Ez így a leggazdaságosabb, és így nem is nyúlunk bele az ún. "vízműves" rétegekbe. A nagyobb öntözőrendszerek megtáplálására azonban mindenekelőtt a felszíni vizeket kell fölhasználni

- árulta el a Pénzcentrumnak Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke.

1. Ásott kút

Az ásott kutak a falusi Magyarország régi, klasszikus kútjai, a 20. században, egészen néhány évtizeddel ezelőttig még minden vidéki portán ott voltak, kerekes kutaknak hívták őket, és vödörrel húzták fel belőle a vizet, a régi időkben nemcsak az állatokat itatták belőle, de ebben a vízben is tisztálkodtak, sőt a múlt század közepéig ivóvízként is szolgált falun. azóta sajnos a legtöbbjüket használaton kívül helyezték.

Az ásott kút elkészítése sok időt vesz igénybe, mivel az ásást követően a kút falát téglával vagy beton gyűrűkkel is ki kell rakni. A víz itt kicsivel a talajvíz szintje alól érkezik, viszont emiatt ingadozó vízszinttel kell számolnunk, mivel a talajvíz mennyisége a csapadék függvénye. A mostanában jellemző száraz és forró nyaraknál könnyen előfordulhat, hogy a kút ki is szárad. Napjainkban az innen nyert víz már nem alkalmas ivásra, mivel a műtrágyázás miatt földbe jutó anyagok szennyezhetik a vizet. De iváson kívül azért még elég sok mindenre hasznosíthatjuk, locsolásra például kiváló.

A talajvíz az lényegében a csapadékvíz, ami egy vízzáró réteg miatt nem tud mélyebre szivárogni. Erre csinálták régen az ásottkutakat. Mostanra viszont minden harmadik hívás arról szól, hogy elapadt a kútban a víz. Ilyenkor viszont egy dolgot tehetünk már csak, hogy megkeressük az első rétegvizet. De az már, hogy lentebb fúrjunk ahhoz már engedély szükséges. Talajvízig fúrni nem érdemes már, hiszen annyira megkopott, annyira sekély, hogy mi már nem is vállalunk talajvízre kútfúrást

- mondta el Ulrich József, az Ulrich Hungary vezetője.

2. Fúrott kút

A legjobb választás, bár az ára ennek a legmagasabb. Egy speciális fúróval fúrják ki, a mélysége tetszőlegesen választható, akár 120 m-mélységig is lemehetünk, attól függően hogy talajvizet, vagy rétegvizet szeretnénk. A rétegvíz mindig rendelkezésre áll, és ivóvíz tisztaságú, sőt akár a házunk vízhálózata is köthető, mivel folyamatos vízadásra képes. Külső szennyeződés nem tud a rendszerbe kerülni, viszont kizárólag szivattyú segítségével tudjuk a felszínre juttatni a vizet. Ez a fajta réteg vagy talajvíz ivásra is alkalmas, tehát nyugodtan használhatjuk kvázi bármire. Ha van medencénk, akkor is költséghatékonyabb mint a vezetékes vízről tölteni. Egyszeri nagyobb kiadás egy ilyen kút, de ha a ház komplett vízfogyasztását ezzel látjuk el, vagy akár csak egy bizonyos részét, már akkor is megtérül az ára pár éven belül.

Kútfúrás otthon: akkor mos kell engedély vagy sem?

A napokban röppent fel a hír, hogy az aszályra való tekintettel nem kell végigjárni a korábbi engedélyeztetési procedúrát, ha kutat fűratnánk a kertünkbe. Nem volt alaptalan a feltételezés, Kell valamilyen engedély, ha kútfúrást szeretnénk?

Az Alaptörvény módosításával összefüggő salátába csempészte be a kormány a fúrt kutakról szóló, évek óta lezáratlan szabályozást, ami a háztartási kutakkal foglalkozik. Akkor arról döntöttek, hogy az ötven méter mély, háztartási felhasználású kutak fúrását nem kötik engedélyhez, a kutak ellenőrzése pedig nem kötelező a hatóságok számára, ha mégis ellenőriznek, akkor ezentúl a hatóságnak kell bizonyítani a fúrt kút szabályoktól való eltérését. Az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő, egyes törvényeket tisztázó, a vízkivételt szabályozó jogszabályba az is bekerült, hogy csak a kockázatmentesnek minősített területeken alkalmazható a könnyített vízkivétel. A módosítót Hende Csaba nyújtotta be pénteken, öt nappal a keddi parlamenti szavazás előtt.

A WWF közleményt adott ki, reagálva a június 18-ai szavazásra, mely szerint aggasztó a szabályozás fellazítása, az ellenőrzés ellehetetlenítése ösztönzi az ínséges időkben a vízkivételt. A WWF szerint a vízhiányra a vízmegtartó megoldások, ezek ösztönzése lenne a valódi megoldás.

A háztartási kutak, melyek éves vízkivétele nem haladhatja meg az 500 köbmétert, azaz a napi 1,37 köbmétert, az Országos Katasztrófavédelmi Hatóság hatáskörébe tartoznak. A gazdasági célú vízkivételre más szabályok vonatkoznak, azokat a Földügyi Központ engedélyezi és ellenőrzi.

A bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáján a javaslatot hétfőn (július 18-án) még megszavazták, vagyis mindenki azt várta, hogy másnap a zárószavazáson is átmegy, amelyet végül ott leszavaztak.

Továbbra is engedélyköteles a kútfúrás

Az engedély fajtája attól függ, hogy talajvizes vagy rétegvizes kútfúrás, kútásás mellett döntünk.

Talajvizes kútfúrás esetén a szakértői tervezés után be kell nyújtanunk a terveket az illetékes hivatalnak. Magánszemélyeknél, ha a kút 30m-nél nem mélyebb, és az éves felhasználás nem haladja meg az 500 m3-t, akkor ez a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik.

Az engedélyeztetés jellemzően 100000-Ft körül van. Az ügyintézés általában egy hónapon belül lezajlik, és semmilyen további adó nem terheli a felhasználót.

Ha rétegvizet szeretnénk, akkor minden esetben a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez kell fordulnunk.

Fontos tudni, hogy a használatbavételt is engedélyhez kötik (kút létesítési és üzemeltetési engedély). Ezenkívül fel kell szerelnünk egy vízórát is, majd a felhasznált mennyiség után bányajáradékot kell fizetnünk a Magyar Államnak, azonban ez töredéke a vezetékes víznek. Az engedélyeztetés elhúzódhat, és általában elég nagy költséggel jár.

Fontos, hogy mindig szakemberrel végeztessük el a kútfúrást, és ne az ár alapján döntsünk. Egy rosszul kivitelezett kút inkább pénzkidobás, mint hasznos befektetés. Lehet persze trükközni, de ezt nem ajánlott még megpróbálni sem, mert bizony ezt is ellenőrzik, és komoly büntetést kaphatunk, ha házilag, sutyiban fúratunk kutat.

Kútfúrás árak 2022-ben

• A hagyományos kútfúrás árak általában 15000-25000 – Ft/m. Ez tartalmazza a kútfúró berendezés telepítési díját is.
• Mezőgazdasági felhasználáshoz készülő, nagy teljesítményű kutakat iszapöblítéses technikával lehet fúrni, ennek költsége 10000-18000 Ft/m
• Nem annyira kemény talajoknál szárazfúrást alkalmaznak, ennek költsége 12000-20000 Ft/m, de a nagyobb mélység növelheti az árat.
• A gépészet költsége a szivattyú típusától függ:
• magyar gyártmányú szivattyúk 65000-95000 Ft,
• olasz gyártmányú szivattyúk 120000-160000 Ft,
• prémium szivattyúk (pl. grudfos) 160000-620000 Ft
• A vezérlés lehet mechanikus vagy frekvenciaváltós, az árak itt 5.000 – 250.000 Ft között mozognak.
• A gépészet beépítésének költsége 2500-3000 Ft/m

Címlapkép: Getty Images