Durva, ami ezzel a hazai élelmiszerrel történik: elszabadultak az árak, kínlódnak a termelők

Mindannyian nap mint nap a saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedtek az élelmiszerárak, de amíg 2019-2020, valamint 2020-2021 között egy számjegyű volt a drágulás (7,8% és 3,1%), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022 júliusában az élelmiszerek árai 27%-kal nőttek Magyarországon az egy évvel korábbi szinthez képest. A hivatal által készített felmérés alapján a legnagyobb mértékben a margarin (65,8%), a kenyér (57,9%), a sajt (52,6%), a száraztészta (49,1%), a tejtermékek (43,8%), a baromfihús (38,8%), a péksütemények (38,5%) és a tojás (37,5%) drágultak meg. Ugyanakkor az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára átlag alatti mértékben, 13%-kal nőtt. A vizsgált időszakban a csokoládé és kakaó 12,7%-kal, a cukor 8,4%-kal, az étolaj pedig 6,9%-kal lett drágább, bár ez utóbbi két termék hatósági áras, így ezek drágulásánál ezt is figyelembe kell venni.

A növénytermesztési ágazatot emellett az üzemanyagárak megugrása, majd az ársapka bevezetése, a beruházások költségeinek elszállása, valamint a munkabérek és a csomagolási költségek emelkedése is sújtotta, de ezen kihívások és problémák eltörpülni látszanak az aszály okozta károk és bevételkiesések mellett. Raskó György agrárszakközgazdász szerint az élelmiszerárstop nélkül az érintett élelmiszerek átlagosan 30%-kal lennének drágábbak, az étolaj viszont akár kétszer annyiba is kerülhetne, mint most. Mint fogalmazott, ha októbertől megszűnik az árstop, akkor egyes termékek ára meg fog ugrani. Az étolajnál 100%-os drágulásra lehet számítani.

Most arra voltunk kíváncsiak, mi a helyzet azokkal a kisebb hazai üzemekkel, akik nem hatósági áron értékesítik préselt, minőségi étkezési olajaikat. Ők hogyan vészelték/ vészelik át az elmúlt időszakot? Náluk hogyan csapódott le először az étolaj-hiány, majd a nyári aszály és az egyre fokozódó infláció?

Akikre nem vonatkozik az ársapka, ők hogyan tudnak megélni a piacon?

A Bagoila-nak, Bagó Roland cégének Kisigmánd-Újpusztán – az M1 autópálya mellett, Győr és Tatabánya között – találni a telephelyét. Ahogy beszélgetésünk kezdetén a vállalkozó elmesélte, a 2000-es évek elején, még takarmányipari felhasználásra kezdtek el növényolaj gyártással foglalkozni. Saját fejlesztésű présgépeiken 2011 óta készítenek emberi fogyasztásra is prémium minőségű növényi olajokat. Ahogy Bagó Roland kiemelte, tudtával Magyarországon jelenleg ők a legnagyobb hidegen sajtoló kukoricacsíra-feldolgozó üzem. Időközben többféle magot is elkezdtek préselni, közben pedig folyamatosan fejlesztik a présgépeket is.

Ahogy tudni lehetett, rájuk nem vonatkozik az idén februárban bevezetett ársapka, így ők is – fogalmazott a termelő – annyiért forgalmazzák a termékeiket, amennyit a piacon adnak az olajaikért. A mostani infláció azonban őket is súlyosan érinti:

Nagyon nem mindegy, hogy mennyiért tudjuk beszerezni az alapanyagokat, mennyiért vásároljuk az energiát, mennyit fizetünk ki munkabérekre… Nagy bizonytalanságban vagyunk, nem tudjuk meddig lehet feszíteni a húrt, meddig fogják tudni az emberek megfizetni a keletkező plusz költségeket, mennyit rakhatunk rá még az árakra. Mi addig tudunk dolgozni, amíg van fizetőképes kereslet.

Bagó Roland azt is elmondta, hogy most már ott tartanak, hogy szinte napi áron tudják csak megvásárolni az alapanyagokat. Amivel már leszerződött, ott az értékesítők tartják az árat, addig az időpontig, amíg a szerződés tart.

De a legtöbb magtermény felvásárlási ára az elmúlt két évben megduplázódott

– ahogy közölte, például a lenmagnak durván 2,6-os, a kukoricacsírának 2-es, a barackmagnak 3-szoros, a repcének, 2,8-as, a napraforgómagnak 2-szeres szorzója lett, ennyivel kerülnek többe, mint két évvel ezelőtt. Egyes magok esetében – a takarmányhiány miatt – ráadásul már szinte naponta változnak az árak, de olyat is hallott a termelő, hogy tényleges verseny van a felvásárlói piacon, aki többet ad érte, az kapja meg.

Ez csak az alapanyag, és akkor az energiaárak emelkedéséről még nem is beszéltünk. Két évvel ezelőtt 30 Ft/KWóráért vettük az áramot, most január 1-ig ennek 260 százalékáért kapjuk, az utána következő időszakban a jelzések szerint az áram díja megduplázódhat. Mi ráadásul nem is az EON-tól, hanem egy helyi gazdaságtól vásároljuk, ahol a telephelyünk van, így nem is tudtunk belekerülni a rezsicsökkentésbe sem, amíg volt rá lehetőség. Most viszont, hogy bevezettük az EON-os áramot, már csak drágábban tudnánk megvásárolni. Szóval sehogy sem járunk jobban.

– nyilatkozta a HelloVidéknek.

Az árképzésükről annyit elárult, hogy minden plusz költséget nem tudnak az olajokra ráterhelni. Összességében az elmúlt két évben így is 40%-60%-kal lettek drágábbak a termékeik. De ahogy fogalmazott Bagó Roland, ennek az áremelkedésnek még nincs vége:

Ha nekem jövőre felugrik az energia költségem, mi lesz? Ki tudja, mennyit kell emelnem a munkások bérén, hogy tisztességesen meg tudjanak élni és ezzel egyenes arányban megnő a járulékok költsége is?! Az üzem megtérülése azonban a növényolaj gyártáson túl a melléktermékek eladásán is múlik, azon, hogy a préspogácsát és a liszteket mennyiért tudjuk értékesíteni. Ha azt nem tudom jó áron eladni, akkor nem lesz rentábilis a működésünk.

Egy ilyen üzemben még számolni kell az amortizációval is:

A présfejek kopásával is számolnunk kell, miközben a vas is napi áras. Ha egy elektronikai alkatrész elromlik, heteket, vagy akár hónapokat is várni kell rá, de beszélhetnénk arról is, mennyit emelkedtek az üzemanyagárak, a kartondobozok, a címkék, maguk az üvegek és a pet palackok árai. Nekünk csak egyre szűkül az a rés, amit kereshetünk a termékeinken. Olyan spirálba kerültünk, aminek kiszámíthatatlan, hol lesz a vége, de a legrosszabb mind közt ez a nagy bizonytalanság.

– közölte a termelő, viszont azt is kiemelte, mindezek ellenére próbálják a negatív hatásokat azzal ellensúlyozni, hogy bővítik a termékkört, és más termékeket is árulnak.

Összességében abban is bíznak, hogyha október 1-től az ársapkát megszüntetik, akkor reális ára lesz az étolajnak,így a minőségi hidegen sajtolt olajra is megnőhet a kereslet, hiszen nem lesz akkora az árkülönbség e kétféle termék között.

Olajaink jó minőségét pedig a rendszeres nemzetközi versenyeken való megmérettetés is visszaigazolja.

Hideg, extraszűz, szűz, mi a különbség?

Bagó Rolandtól azt is megtudjuk, hogy a hidegsajtolás attól különbözik más eljárásoktól, hogy a kilépő olaj hőmérséklete nem lépheti túl a 45-50 fokot – ezt az olajat hívják extraszűznek. Van még olyan olaj, amit „szűz”-nek hívnak, ez ugyanezzel az eljárással készül, azzal a különbséggel, hogy előtte a magot megpörkölik, vagy éppen a présfejet hevítik át, de a kijövő olaj hőmérséklete már bőven 50 fok fölött van. Ismernek egy harmadik eljárást is, az extrakciós kioldást, amikor alkohollal oldják ki az olajat. De mind közt az emberi szervezet számára a legegészségesebb a hidegen sajtolt, extraszűz olaj.

Gyártás során szigorúan ügyelünk arra, hogy a hidegsajtolás minden szabályának megfeleljünk, így az általunk gyártott olajak hőfoka a préselés során nem mehet 40 fok fölé, ezért tudjuk garantálni, hogy az összes értékes anyagok (vitaminok, tápanyagok, nyomelemek, stb.) megmaradnak. A préselés után jön a szűrési fázis, ahol 0,7 mikron finomságú szűrőn engedjük át az olajakat. Sok más gyártóval szemben mi benne hagyjuk szinte mindegyik termékünkben az olajviaszt, ami nagyon sok vitamint tartalmaz. Ezért előfordulhat az is, hogy szobahőmérsékleten az olajban kiválik egy nyálkás anyag és leülepszik az üveg aljára. Fokozottan igaz, ha hűtőben tároljuk. Ettől nem kell megijedni, hiszen ez az olaj része, és ha pici hőt kap, azonnal feloldódik. Mindig elmondom, hogy használat előtt fel kell rázni az olajat, így az értékes anyagok is bekerülnek a szervezetünkbe. A gyártás másik terméke a liszt, vagy őrlemény. Ezt speciális darálóval, illetve őrlő berendezéssel készítjük, hogy mindig a megfelelő finomságú legyen a szemcseméret.

– tette még hozzá.

Aranyáron mérik az őrségi magolajakat is

Ahogy a koronavírus időszakában sem voltak problémáink, úgy a mostani infláció vagy étolajra kimért ársapka sem okozott különösebb nehézségeket. Nekünk az időjárás okozta a legnagyobb fejtörést, hogy egyáltalán lesz-e alapanyag. Az én vásárlóim végfelhasználók, nem is egy túl nagy mennyiségről van szó, amit mi értékesítünk, ezért sem függünk a mindennapi piaci helyzettől annyira. Nyilván sokkal jobban érint bennünket, ha nincs megfelelő mennyiségű alapanyag, ez pedig leginkább az időjárástó függ.”

– közölte beszélgetésünk elején az Őrségi Magolaj készítője, Batha Pál. Ahogy meséli, ők családi gazdaságként működnek, mindig is több lábon álltak, az olajütésen kívül van egy mangalicatenyészetük és egy lakáséttermük is. Hozzáteszi még: amit feldolgoznak, abból igyekeznek kihozni a legtöbbet. Az értékesítésük is két lábon áll, egyrészt az Őrségben a turizmusra alapoznak, másrészt saját webáruházat működtetnek. Batha Pál optimistán áll a dolgokhoz, csak prémium termékeik vannak, amennyit kell, annyit emelnek, annyit árulnak, amennyit gazdaságosan elő tudnak állítani.

Olajokkal egyébként a szalafői családi gazdaságban 20 éve foglalkoznak, ahogy Batha Pál mesélte:

Egyik reggel arra ébredtem, hogy olajakat kéne ütni. Így kezdődött, egy gondolattal indult ez az egész. Az Őrségben egyébként is nagy hagyománya van a tökmagolaj-készítésnek. Mi azonban nem csak olajakat készítünk, a hozzánk érkező turisták egy interaktív program és bemutató részeként megismerhetik az olajkészítés menetét is.

Legelőször csak tökmagolajat készítettek, ez a tájegység egyik specialitása, amit errefelé olajütésnek hívnak, és hagyományosan pörköléssel kezdődik.

A tökmag után következett a dió, és az Őrségbe 15 éve én hoztam be a hidegsajtolás technológiáját is. Akkor vettem egy csigaprést, azóta készítek olajat lenmagból, szőlőmagból, kendermagból, de még mogyoróból is. Jelenleg 10 féle olajunk van, de készítettem már mákból, parlagfűből és málnamagból is. Sőt, préseltem már mustár-, kömény-, paprikamagból, sőt parlagfűmagból is.”

Hogyan alakultak az árak?

Az aszály miatt – magyarázta az őrségi termelő – az olajos magoknak még drasztikusabban megy fel az ára. Az elmúlt évben, tavaly ilyenkor már egy nagyobb emelésre kényszerültek, de előtte hat évig ugyanazon az áron értékesítették olajaikat.

Ahogy a termelő fogalmazott, az idei emelést sem ússzák meg, de a tényleges mértékét csak ősszel, a betakarítás után látják.

Ahogy mesélte, nála a tökmagolajból a literes változat most a legkedvezőbb, ezt 8000 forintért kínálja. Drágább olaj a máriatövis, ez fél literes kiszerelésben 6500 forint. Kisebb kiszerelésben is árul olajakat, mennyiségre vetítve az egy decisek a legdrágábbak, azokért egységesen 1500 forintot kér.

Az idei év kilátásait nehezíti, hogy várhatóan kevesebb lesz a tökmag, mert azok az osztrák olajkészítők, akik az Alföldön, Borsodban vagy Nógrádban, a szárazságban miatt nem tudtak termeltetni, Ukrajnából sem tudják a hiányzó magokat beszerezni, ők azt a mennyiséget Magyarország más vidékein megpróbálják most felvásárolni. Hiány van, az ár pedig megy felfelé. Batha Pál olyan híreket is hall, hogy idén legalább kétszerese-háromszorosa lesz a tökmag felvásárlási ára a tavalyihoz képest, és ez még csak a kezdet

Olyat is hallani, hogy 6 euro lesz a tökmag kilós ára. Tavaly 3 euró volt, csak akkor ez még 1200-1500 forint körüli árat jelentett, most pedig 2400-2500-at. Az osztrákok diktálják a piacon, felvásárolják a magokat. 2,5 kilóból van egy liter olaj, ha ezt mind megszorozzuk 400-zal, és még dolgozunk is vele, üvegbe rakjuk, áruljuk is – ki lehet számolni, mennyiért kéne piacra dobnunk literjét az olajnak! Közben minden egyéb költség is drágult, az üveget is külföldről, Olaszországból vagy Bulgáriából, euróban tudjuk csak megvenni.

Termelőként arra készül, hogyha tökmagból hiány lesz, kevesebbet fog ütni, kisebb kiszerelésben fogja árulni, nem lesznek például literes üvegben árusítások. Nem viszi el máshová árulni az olajait, és csak a helyben történő értékesítésre fókuszálnak. Alapvetően azonban optimista, és abban bízik, hogy mindig marad egy olyan fizetőképes kereslet, akik ezeket a prémium minőségű termékeket keresik.

Étolajon túli alternatívákat ezért is érdemes fogyasztani

A napraforgóolaj helyettesítésére még jó pár növényi olaj alkalmas lehet, ráadásul ezek mindegyikének megvannak a maga jótékony élettani hatásai:

• A szőlőmagolaj eredetileg Örményország területéről származik, de manapság már az egész világon megtalálható és megvásárolható. Színe zöldessárga, nagyon magas az A-, B-, C- és F- vitamin-tartalom jellemzi. Csökkenti a káros koleszterin szintjét és növeli a jóét, de a vérrendszerre is nagyon jó hatással van, a keringésre, a szívre és gátolja az érelmeszesedést. A gasztronómiában leginkább különféle ételek pirítására használható, de a sütéshez, különösen a zöldségek sütéséhez is kiválóan alkalmazható. Az internetes webáruházak kínálatában elég széles a skála: félliteres kiszerelésű szőlőmagolaj 3680–14.000 forintba is kerülhet.
• A repceolaj a mediterrán térségből származik, és a repce magjából sajtolással nyerik ki. Magas omega 3 zsírtartalma miatt különösen ajánlott a fogyasztása, de csak mértékkel! A túlzásba vitt fogyasztása ugyanis káros lehet a benne található eikozénsav és eruksav miatt. A finomított repceétolaj litere (online webshopokban) 1960 – 2560 forint között mozog.
• Az olívaolaj az egyik legsokoldalúbb és legegészségesebb olaj. Fogyaszthatjuk nyersen, salátáinkra csepegtetve, vagy finom, friss kenyeret beleforgatva, de használhatjuk sütéshez és főzéshez is. Az extra szűz olívaolaj finomítatlan, és ráadásul telítetlen zsírsavakban gazdag. Az olívaolaj csökkenti a koleszterinszintet, segít a szív- és érrendszeri problémák megelőzésében, pozitívan hat az emésztésre, és még a gyomorrontás tüneteit is képes enyhíteni, ráadásul rengeteg E-vitamin is van benne. Az olívaolajnak alacsony a füstpontja, így egyáltalán nem javasolt magas hőfokon használni. Erre a sütés során is nagyon oda kell figyelni, mert sok tápanyag elveszhet, és az étel íze sem lesz annyira finom. Mivel az olívaolaj általában drágább is más olajoknál, ezért inkább mártásokhoz és öntetekhez használjuk. Az olívaolajok ára mutatja tán a legnagyobb szórást, a különböző kategóriájú és kiszerelésű változatok literenkénti árai 2290 forinttól akár 13.255 forintig is terjedhet.
• A dióolaj nem ajánlott a sütéshez és főzéshez, mert nagyon alacsony a füstpontja. Saláták ízesítésére azonban tökéletesen alkalmas, sőt, édeskés íze miatt akár süteményekre, palacsintákba és fagylaltra is lehet tenni, de sokan a kávét ízesítik vele. Bőven van benne omega-6 zsírsav és omega-3 zsírsavakat is tartalmaz, mely segít a gyulladásokkal szembeni védekezésben. A fél literes mennyiségben a dióolaj a webáruházakban 6600 – 14.000 forintba kerül.
• A lenmagolaj nagy mennyiségben tartalmaz omega-3 zsírsavat, és nagyon alacsony füstpontja van, ami azt jelenti, hogy nem szabad főzéshez használni. Éppen ezért salátákhoz vagy öntetekhez érdemes alkalmazni, de csak csínján, mert ha túl sokat adunk a salátához vagy a szószhoz, akkor könnyen elronthatjuk alkotásunkat, mivel szokatlan illata és íze lesz az ételnek. A lenmagolaj literéért 3200– 6200 forintot is elkérnek.
• A tökmagolajnak van hidegen és melegen sajtolt változata is. Nagyon ízletes, jellegzetes színvilágú olaj, mely rengeteg kedvező hatással bír, különösen a hajra és a bőrre, de javítja a keringést is, enyhíti a menopauza és a prosztatabetegségek tüneteit. A hidegen sajtolt változat kiválóan alkalmas a saláták ízesítéséhez. A tökmagolajért (webáruházakban) 6500–16.400 forintot kell fizetni.
• A szezámolaj az egyik legrégebb óta ismert növényi eredetű olaj. A pirított magvakból készült olajat jellegzetes diós aromája és íze miatt használják az öntetekbe és a pácokban. Sütéshez viszont alkalmatlan lehet, mert égett és keserű ízűvé válhat tőle az étel. A szezámolaj jellemzően 100 /150 ml-es kiszerelésben kapható, ám literenkénti ára meghaladja a 30 ezer forintot, de találunk 7000 forintért is - úgyhogy nagy a szórás.

Címlapkép: Getty Images