Brutális, mi megy a magyar erdőkben: ebben a megyében történik a legtöbb illegális fakitermelés

A hazai erdőkből és egyéb fás területekről évente több millió köbméter tűzifa kerül forgalomba. Míg az erdőgazdálkodók és a földhasználók a növekvő igények kiszolgálásán dolgoznak, addig a Nébih EUTR ellenőrei nyomon követik a faanyag mozgását, ellenőrzik a fatermékek forgalomba hozatalát, feldolgozását és kereskedelmét, mert csak jogszerű kitermeléssel biztosítható hosszú távon a lakossági igények kielégítése.

A Nébih ellenőrök az elmúlt négy évben csaknem 240 kamionnyi illegálisan forgalomba hozott fát koboztak el. Rendszeresen töröltetnek jogszerűtlen tűzifa hirdetéseket, de egyre szorosabban összedolgoznak a portálok üzemeltetőivel is, hogy a csalókat már a hirdetés feladása előtt kiszűrjék. A hatósági ellenőrzések és megelőző intézkedések mellett fontos, hogy maguk a vásárlók is megfelelően felkészültek legyenek a tűzifa rendelés előtt, amelyhez minden szükséges információt megtalálnak a Nébih honlapján.

Melyik megyében zajlik leginkább illegális fakitermelés?

Az illegális fakitermelés és kereskedelem visszaszorítása nemcsak gazdasági érdek, de az országfásítási programmal együtt a klímaváltozás káros hatásait is enyhíti, mivel a meglévő, fával borított területek védelmét, fejlesztését szolgálja.

A fa, mint megújuló tüzelő- és nyersanyag továbbra is a mindennapjaink része és a társadalom faanyag-szükségletét csak jogszerűen kitermelhető forrásból szabad biztosítani.

A klímavédelem és más közérdekű környezetvédelmi célok elérése érdekében alkotott jogszabályok a fák kitermelését, fenntartható használatát és kereskedelmét is egyre mélyebben érintik. E célokat a leghatékonyabban a faanyag kereskedelmi lánc mind szélesebb körű ellenőrzésével lehet megfelelően szolgálni. A Nébih, mint a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletére kijelölt hatóság, ismét számot adott az előző évben végzett felügyeleti munka eredményeiről, így idén is elkészítette és a honlapján közzétette az illegális fakitermelés kockázatának és a faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzésének 2021. évi összefoglaló eredményeit.

A sok összetevős elemzés kiértékelése és a megyék kockázati besorolása is finomításra került, továbbá az ellenőrzések eredményeinek térképi ábrázolása is bővült. A kockázati besorolás immáron 8 kategóriája biztosítja a besorolásbeli változások pontosabb nyomon követhetőségét. A Nébih által az elmúlt öt évben a faanyagkereskedelmi lánc hatósági felügyelete kapcsán elvégzett munka eredményeként feltárt jogsértések számát és azok országos eloszlását kiemelten fontos adatnak tartják. Ezek térképi megjelenítését, területi eloszlásban úgynevezett forró pontok ábrázolásával tették megfelelően láthatóvá.

A kockázati pontszámok változása rámutat arra, hogy az EUTR ellenőrzések gyakorisága, hatékonysága, továbbá a jogkövetési hajlandóság több megyében nőtt, ugyanakkor fokozott EUTR ellenőrzések szükségesek a nagyon magas és magas kockázati besorolású megyéken túl azokban a közepesen magas kategóriájú megyékben is, ahol a kockázati pontszám romlott. Az elemzés alátámasztja azt is, hogy az EUTR ellenőrzések során az ismételt jogsértések egyre határozottabb szankcionálása indokolt.

A 2021. évi adatok feldolgozását követően a megyék besorolása a következők szerint alakult:

• Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye a nagyon magas kockázatú megyékhez tartozik. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kockázati pontszám öt év alatt gyakorlatilag nagyon kis mértékben változott. Pest megyében 2019 kivételével folyamatosan nőtt a kockázat.
• Bács-Kiskun és Somogy megye magas kockázati besorolást kapott. A két megye kockázati pontszáma öt év alatt lényegében nem javult.
• Baranya, Hajdú-Bihar, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna megyék a közepesen magas kockázatú megyékhez tartoznak. Míg Hajdú-Bihar, Nógrád és Tolna megyék kockázati pontszáma öt év átlagában inkább romlott, addig Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéké inkább javult.
• Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas, Veszprém és Zala megye közepes kockázati besorolást kapott. Vas és Veszprém megyék kockázati pontszáma öt év alatt összességében romlott, míg Zala megye kockázati pontszáma javult. Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyék kockázati pontszáma jelentősen ingadozott, egyértelmű változás nem mutatható ki.
• Budapest, valamint Békés, Csongrád-Csanád és Komárom-Esztergom megyék az alacsony közepes kockázatú megyékhez tartoznak. Öt év alatt Békés megye kockázati pontszáma jelentősen javult, Budapesté kismértékben javult, Csongrád-Csanád és Komárom-Esztergom megyék esetében egyértelmű javulás még nem mutatható ki.
• Győr-Moson-Sopron megye alacsony kockázati besorolást kapott, kockázati pontszáma öt év alatt egyértelműen javult.

A Nébih által elvégzett vizsgálatok száma 2021-ben továbbra is jelentősen emelkedett az előző évihez képest. A Nébih saját kockázatelemzése és kiválasztási módszerei alapján végzett célirányos adminisztratív és helyszíni ellenőrzést követően 663 eljárást folytatott le.

A megelőző jellegű hirdetés-ellenőrzések során 9844 jogszerűtlen hirdetés kiszűrése történt meg. Az összes kirótt bírság összege (74,80 millió Ft) jelentősen emelkedett az előző évihez (44,75 millió Ft) képest. Az elkobzott bevétel közel 102,3 millió Ft (2020-ban 16,4 millió Ft), míg a zár alá vett vagy elkobzott faanyag mennyisége 2860 m3 volt. Egyébként az elkobzott fatermékek ingyenes, közcélú tulajdonba adása 2020. évtől folyamatosan zajlik.

Hol hirdet a legtöbb csaló?

2021-ben az előző évinek csaknem az ötszörösét, azaz összesen 12 ezer darab fatermék – elsősorban tűzifa – eladását célzó hirdetést ellenőriztek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) EUTR szakemberei. A hirdetések túlnyomó részét a közösségi média csatornáin tették közzé, melyeknek a 84%-a bizonyult jogszerűtlennek. Az egyéb sajtóorgánumokon publikált hirdetések esetében ez az arány – bár szintén nem elhanyagolható, de – lényegesen kedvezőbb, mindössze 24% volt.

A hirdetésellenőrzések számának drasztikus emelésével a Nébih célja a fogyasztók átverésének megelőzése és a jogkövető faanyagkereskedők tevékenységének támogatása. A közösségi média felületein megjelenő, rendkívül nagy arányban jogsértőnek bizonyuló hirdetések miatt kötelességüknek érzik folyamatosan felhívni a tűzifát, faanyagot vásárlók figyelmét a körültekintő és elővigyázatos vásárlás fontosságára.

Az ellenőrzések eredményeinek ismeretében a Nébih 2022-ben is kiemelten ellenőrzi a fatermék hirdetéseket, valamint a faanyag eredetének igazolását szolgáló két alapvetően fontos dokumentum meglétét, azaz a szállítójegyeket és a telephelyi nyilvántartásokat.

A csalók idén sem pihennek

Újra jóhiszemű embereket vertek át a csaló tűzifa árusok, ezért a Nébih szakemberei felhívják a lakosság figyelmét, hogy a 30/3993041, a 70/2686086 és a 70/2746713 telefonszámokon, valamint a 10918001-00000116-27410004 és a 14100017-37739349-01000000 számlaszám megadásával hirdetett tűzifa szolgáltatást semmiképpen ne vegyék igénybe!

A Nébih ellenőreinek tapasztalata szerint a leghatásosabb ellenszer, ha a vásárlók megelőzik a csalókat azzal, hogy a tűzifa vásárlás előtt legalább az alábbi javaslatokat megismerik és azokat alkalmazzák is megrendeléseik során:

• Vásároljon ismert kereskedőtől! Legjobban teszi, ha a saját környezetében ismert, mások által is megbízhatónak tartott tűzifa kereskedőtől, erdőgazdálkodótól vásárol.
• Ellenőrizze a kereskedő EUTR azonosító számát! Ha hirdetés alapján keres tűzifa árust, csak valós, a Nébih által nyilvántartásba vett, EUTR technikai azonosító számmal rendelkező hirdetőtől, kereskedőtől vásároljon. Ha a hirdetésben nincs ilyen EUTR azonosító szám (jelenleg AA vagy AB betűkombináció után hét darab számjegy), nem szabad tovább foglalkozni a hirdetéssel. Ha az EUTR azonosítót megtalálja a hirdetésben, a Nébih nyilvántartásában ellenőrizze le, hogy az valóban létezik-e és kihez tartozik: https://portal.nebih.gov.hu/eutr-kereso
• Nézze meg a Nébih fekete listáját! Keressen rá a Nébih honlapján, hogy a kiválasztott hirdető telefonszáma, a hirdetésben szereplő EUTR azonosító nem szerepel-e a Nébih által közzétett fekete listán: https://portal.nebih.gov.hu/jogszerutlen-hirdetesek-adatai Ha szerepel, semmiképpen ne vásároljon a hirdetőtől!
• Tűzifát csak szállítójeggyel vegyen át! Csak a 2-3. pontokban foglaltak ellenőrzését követően vegye fel telefonon a kapcsolatot a hirdetővel, és a megrendelés során jelezze, hogy csak olyan tűzifa-szállítmányt hajlandó átvenni, amelyet a hirdető a Nébih-hez bejelentett szigorú számadású szállítójeggyel szállít le Önnek (jelenleg FA-AA betűkombináció után 7 darab számjegy sorszámformátumú szállítójegyek vannak forgalomban, pl. FA-AA 1234567).
• Lerakodás előtt alaposan nézze meg a kiszállított fát! A tűzifa megérkezésekor, még mielőtt azt elkezdik lerakodni, ellenőrizze, hogy a szállítójegyen a feladó rovatban a hirdető megnevezése, telephelye, EUTR technikai azonosító száma, adószáma, valamint a szállított tűzifa valós fafaja és mennyisége, továbbá a szállító jármű rendszáma fel van-e tüntetve! Lehetőleg nappali fényben és ne egyedül fogadja a tűzifa szállítmányt.
• Soha ne utaljon előre pénzt, főleg ismeretlen hirdetőknek! Csak akkor fizessen, ha a szállítmány megérkezett, ellenőrizte annak megfelelőségét, meggyőződött arról, hogy az eladót a későbbiekben is megtalálja.

A csalásokat sokkal egyszerűbb és könnyebb megelőzni, mint azt követően a csalókat kézre keríteni. A tűzifavásárlás nagy szakértelmet igényel, ezért ne a legolcsóbb ár alapján, hanem az eladó megbízhatósága, ismertsége, későbbi beazonosíthatósága alapján válasszunk. Amennyiben gyanús, vagy illegális faanyag-kereskedelmi tevékenységet észlelünk, haladéktalanul jelezzük azt az eutr@nebih.gov.hu e-mail címen!

Címlapkép: Getty Images