Eltűntek az erdők a Balatonnál: nincs tarvágás, de fa csak mutatóba maradt

Árnyék sehol, tűz a nap a szárazságtól repedezett földre a népszerű kirándulóhely, a Koloska-völgy közelében. A Balatonfüred fölött elterülő fennsíknak ezen a részén kilométeres körzetben csak mutatóban maradt egy-egy terebélyesebb lombkorona. Az állami tulajdonban lévő erdőben néhány év alatt hatalmas részeken tűnt el az itt őshonos tölgyerdő, írja a 24.hu.

Az erdészet szerint szó sincs arról, hogy a törvényileg tiltott tarvágást alkalmazták volna, a hivatalos verzió szerint a szakmában általánosan elfogadott módszerrel, az úgynevezett vágásos üzemmóddal termelték ki a fákat. A végeredmény, ahogy arról a helyszínen meggyőződhettünk, mégis kísértetiesen hasonló: kopasz táj az egykori erdő helyén.

A fák nélküli bozótos, szavannás karsztvidékre emlékeztető terület Balatonfürednél található. erdőért Facebook-csoport egyik aktivistája kísért el minket.

A közösségi oldalon szerveződő civil természetvédők többször akcióztak már azért, hogy felhívják a figyelmet a Bakonyerdő Zrt. erdőgazdálkodási módszereire, amelyek szerintük több emberöltőre borítják fel a környék ökoszisztémáját. Augusztusban, miután országos felzúdulást okozott az a kormányrendelet, amely az orosz-ukrán háború nyomán előálló energiaválságra hivatkozva jelentősen lazított a fakitermelés szabályain, az aktivisták úgy gondolták, szélesebb körnek is meg kell mutatniuk, hogy milyen következményekkel jár a fák letarolása.

Az Alkotmánybíróság 2020-ban mondta ki, hogy ez a kitermelési módszer alaptörvény-ellenes, és meg is semmisítette az erdőkről szóló törvény 2017-es megengedő módosításait. Az AB indoklása szerint az újítások háttérbe szorították a környezet megóvását a gazdálkodói érdekekkel szemben, ami súlyos visszalépést jelentett a természetvédelem korábbi szintjéhez képest. Kimondta azt is, hogy a tarvágás rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan kárt okoz az ökoszisztémában. A határozat szerint a magán-erdőtulajdonosok tulajdonhoz való joga sem írhatja felül a természeti értékek védelmét.

Az erdők kivágása Balatonfüreden az AB-döntés ellenére is folytatódott, és azt is átverésnek tartja, hogy a közfelháborodás és az Országház előtti több ezres tüntetés után Nagy István, az agrártárca vezetője egy miniszteri utasítással újra megtiltotta, ami az alkotmánybírók szerint amúgy is tilos.

Az ajkai erőművet is ellátják

A Bakonyerdő Zrt. összességében 60 ezer hektárnyi erdőterületen gazdálkodik Balatonfüredtől Pápán át Keszthelyig hét különálló erdészetben. Tavaly közel 8 milliárd forintos bevétel mellett 420 milliós nyereséget produkáltak. Az Agrárminisztérium alá tartozó állami részvénytársaság a fakitermelés mellett két faipari céget – egy fűrészáru gyárat és egy parkettagyárat – is működtet, és vadgazdálkodással is foglalkozik. Adataik szerint tavaly az összesen 293 ezer köbméter fát termeltek ki, az értékesített famennyiség 44 százaléka volt tűzifa, amiből magánfelhasználók mellett az Ajkai Erőműbe is jutott.

A Bakonyerdő azt írta a portálnak, hogy jelenleg a Balatonfüred közigazgatási területén vagyonkezelt erdők 20 százalékát kezelik örökerdő üzemmódban, 20 százalék pedig fakitermeléssel nem érintett. A 713 hektáros terület, amelynek része a Koloska-völgy közelében található erdő is, 60 százalékban továbbra is vágásos üzemmódban van.

Levélben kértük az állami céget, magyarázzák el, mi a különbség a vágásos üzemmód és a tarvágás között, mi az, ami az egyiket szakmailag elfogadott módszerré teszi, miközben a másik tilos. A válasz szerint a fokozatos felújító vágásnál az erdő megújulását biztosító fiatal fák már a kitermeléskor jelen vannak, azaz nem kell mesterségesen újraerdősíteni a területet. A tarvágás esetében viszont utólag kell gondoskodni az erdő mesterséges megújításáról.

Arra a kérdésükre, hogy a végvágott területeken mennyi idő alatt regenerálódik majd az erdő, illetve van-e olyan alkalmazott mérőszám, amellyel a regeneráció folyamatát mérhetik, nem érkezett válasz.

Címlapkép: Getty Images