Ez még nem az igazi rezsiválság: októberben és januárban jöhet az összeomlás

A vállalatok nagy része ugyanis jelenleg egy tavaly vagy még korábban rögzített, fix áron kapja az áramot és a gázt, így eddig szinte egyáltalán nem szembesült az idei drasztikus drágulással. Most viszont már senki nem tud árat rögzíteni, mindenkinek a tőzsdei jegyzésekhez kötik a díjakat. Ez pedig az élő szerződések kifutása után jobb esetben is négy-ötszörös, rosszabb esetben 10-15-szörös költségnövekedést okoz majd egyik pillanatról a másikra, írja a G7.

Nem a háború hozta az árrobbanást

A vállalati energiapiac egyáltalán nem úgy működik, mint a lakossági, hogy van egy fix ár, és mindenki tartósan azon a szinten kapja az áramot és a gázt az egyetlen megmaradt állami szolgáltatótól. A vállalatok piaci kereskedőkkel szerződnek, és velük alkudnak ki egy díjat egy bizonyos időszakra. Bár sokféle megoldás képzelhető el, a leggyakrabban az történik, hogy a céges fogyasztók készítenek egy előrejelzést arról, nagyjából mennyi gázra és villamosenergiára lesz szükségük az év különböző időszakaiban, és erre a mennyiségre szerződnek le a kiválasztott kereskedővel. Jellemzően egyéves szerződéseket kötnek a gáz esetében október, a villamosenergiánál pedig január 1-jei kezdettel, de elképzelhető rövidebb vagy hosszabb időtáv is.

A kialkudott ár sem feltétlenül fix, köthetik például tőzsdei árhoz is. A cégek többsége azonban a mostani energiaválság kezdetéig a kiszámíthatóságot részesítette előnyben, és az egész áram-, illetve gázévre egy fix díjra szerződött le.

Az energiaválságot a háborúhoz kötő kormányzati kommunikációval szemben ugyanis az árak emelkedése nem az orosz offenzívát követően, hanem közel fél évvel azt megelőzően kezdődött. Így sok cég már tavaly is komoly drágulással szembesült.

Ráadásul a piaci fordulatban bízva sok vállalkozás a végsőkig kivárt, ami ősszel komoly árrobbanást eredményezett. 2021 októberében forintban kifejezve a gáz tőzsdei jegyzése nyolcszor, az áramé nagyjából ötször volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Brutális áremelések jönnek

Emiatt akkor több – elsősorban jelentős energiafelhasználással működő – cég vezetője is azt nyilatkozta kérdésünkre, hogy ilyen árak mellett már nem éri meg feltétlenül fixálni az árakat, jobban járnak, ha a tőzsdei jegyzésekhez kötik azokat. Könnyen lehet, hogy így is lett volna, ha Oroszország nem támadja meg Ukrajnát. A háború miatt azonban elhúzódott az energiaválság, és ahogy lapunknak egy kereskedő fogalmazott:

most már mindenki nagyon örülne a tavaly ősszel még rendkívül magasnak tűnő áraknak is.

Azok, akik hosszabb időre szerződtek korábban, még rosszabbul járhatnak, hiszen 2020 tavaszán egy kilowattóra áram 10, egy köbméter gáz pedig 20 forintba került a tőzsdén, előbbi jegyzése húszszorosára, utóbbié ötvenszeresére nőtt.

A lap összefoglalása szerint azok a cégek, amelyek eddig kilowattóránként 20-60 forintért vették a villamosenergiát és köbméterenként 60-200 forint között a földgázt, jelen állás szerint ötször-tízszer, vagy akár ennél is drágábban kapják majd meg ugyanezt. Ez pedig a piaci szereplők és szakértők szerint alsó hangon a cégek felét érintheti.

Címlapkép: Getty Images