Ez a megye az újgazdagok fellegvára: egekben az ingatlanárak, vajon mi lehet a titka?

Pest megye az ország szívében található, a térség vonzerejét erősíti, hogy az ország fővárosa is itt található földrajzilag nézve, közigazgatásilag önálló egységként. Nem véletlen, hogy az egyik leginnovatívabb, gazdaságilag is a legnagyobb lehetőségeket rejtő, az ország egyik legfontosabb régiója ez.

Pest megye székhelye az ország fővárosa, Budapest, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik a megyéhez. 18 járásból áll Pest megye, egy megyei jogú várossal és 47 egyéb várossal; területe 6393,14 km², lakosainak a száma 1310000 ezer fő.

Pest megye lakossága is fogy, itt volt a legnagyobb az elhalálozás

Pest megyében 2022 I. negyedévében 2726 gyermek jött világra, és 3947 fő hunyt el. Az élveszületések száma 14, a halálozásoké 22%-kal kevesebb volt, mint 2021 azonos időszakában, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, megyékre vonatkozó adataiból.

A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1221 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 35%-kal alacsonyabb volt, mint a 2021. I. negyedévi. A természetes fogyás népességre vetített 0,9 ezrelékes megyei értéke az országos átlagnál (1,8 ezrelék) kedvezőbb volt, és egyben a megyék és a főváros körében a legalacsonyabb.

Az év első három hónapjában 37 190-en haltak meg hazánkban, 15%-kal (6426 fővel) kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Az elhunytak száma az összes megyében mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb mértékű (25%-os) csökkenés a fővárosban, a megyék közül pedig Pest megyében (22%) volt, a legkisebb mértékű pedig Jász-Nagykun-Szolnok (1,5%) és Zala megyében (2,4%) következett be.

Itt a legerősebb a hazai foglalkoztatottság

2022 I. negyedévében Pest megyében a 15–64 éves népesség 77,6%-a, 668 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 1,0%-kal emelkedett, az egy évvel korábbihoz képest. Az aktivitási arány 0,8 százalékponttal meghaladta az országos átlagot.

Az ország legnagyobb munkaerőpiaci koncentrációja a közép-magyarországi régiót, azon belül Budapestet és Pest megyét jellemzi. Országosan itt a legmagasabbak a bérek, drágább a megélhetés, gyorsabban pörög a munkaerőpiac.

Sok az egyetem és a K+F (kutatás+fejlesztés), illetve tetten érhető nemzetköziség, ami vonzza a diákokat és mindazokat, akik keresik a jó, magas kereseti lehetőséggel bíró munkahelyeket

- közölte korábban a HelloVidék megkeresésére Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

A munkaerőpiacon 653 ezer fő foglalkoztatottként, 15 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma a hazai növekedést meghaladó ütemben nőtt (2,7%-kal), a munkanélkülieké az országosnál jelentősebb mértékben csökkent (41%-kal) 2021 I. negyedévéhez képest.

A foglalkoztatási ráta 75,9%-ot tett ki, ami az egy évvel korábbihoz képest 1,3 százalékponttal nőtt, folytatva a korábbi negyedévek kedvező tendenciáját. Az arány magasabb volt az országos átlagnál (74,0%).

A foglalkoztatottság javulása mellett a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékponttal 2,2%-ra csökkent, folytatva a korábbi negyedévek pozitív tendenciáját. Az arány alacsonyabb volt az országos átlagnál (3,8%).

A gazdaságilag inaktívak száma 193 ezer főt tett ki, 0,6%-kal többet az egy évvel korábbinál, a 7,7%-os országos csökkenéssel szemben.

Még mindig itt keresnek a legtöbbet az országban

2022 I. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 508 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 338 ezer forintot tett ki országosan.

Átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek a legkevesebbet (az országos átlag közel 1,3-szeresét, illetve héttizedét).

Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 520 ezer, a nettó átlagkereset 346 ezer forintra nőtt.

A bruttó és a nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – országosan egyaránt 21%-kal múlták felül az egy évvel korábbit. Mindenütt emelkedtek a keresetek, a növekedés mértéke Pest megyében volt a legkisebb (14%), Nógrádban pedig a legnagyobb (27%).

A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 374 ezer, a szellemieké 642 ezer forintra bővült. A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban és pest megyében volt a legmagasabb (756 ezer forint), Békés megyében pedig a legalacsonyabb (467 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (443 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (293 ezer forint) képviselte.

2022 I. negyedévében Pest megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 443 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 295 ezer forint volt.

Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 445 ezer, a nettó átlagkereset 296 ezer forintra emelkedett. A bruttó keresetek a versenyszférában 13%-kal, 447 ezer forintra, a költségvetési szférában 20%-kal, 423 ezer forintra emelkedtek.

Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 15, a szellemieknél 14%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 337 ezer, az utóbbiak 582 ezer forintot kerestek.

Csökkent az építési kedv, de így is itt a legmagasabb

Az országosan 2021. II. negyedéve óta tartó tendenciával párhuzamosan Pest megyében is csökkent a lakásépítési kedv 2022 I. negyedévében: 42%-kal (országosan 26%-kal) visszaesett az épített lakások száma az előző év azonos időszakihoz képest, az itteni folyamatoknak volt legnagyobb szerepük hazánk lakásépítési piacának szűkülésében. Összesen 695 lakást vettek használatba, 68%-uk városokban, 32%-uk községekben épült. Mindkét településtípus esetében jelentősen csökkent az építési kedv. Tízezer lakosra 5,2 épített lakás jutott, az országos átlagnál a fővároson kívül mindössze itt volt nagyobb a lakásépítések intenzitása.

Építési forma szerint a lakások 89%-át családi házas formában, 6,5%-át többszintes, többlakásos épületben adták át, a fennmaradó rész döntő többsége csoportházban épült.

Elsősorban a családiház-építések csökkenése fordította a megyei lakásépítési piacot negatív irányba. Ennek ellenére az új lakások átlagos alapterülete (123 m²) továbbra is jelentősen meghaladta az országos átlagot (81 m²), és a használatba vett lakások 77%-át építették 4 vagy annál több szobával, ami a megyék közül a legmagasabb arány volt.

2022 I. negyedévében 67 lakás szűnt meg a megyében, bő ötödével több, mint egy évvel korábban. Száz épített lakásra 10 megszűnés jutott.

Egekben az ingatlanárak a megyében

Néhány éve még 30-35 millió forintért akár egy átlagos családi házat is lehetett venni a megyében, ma ez már szinte lehetetlen. Egyre több főváros környéki település telítődik, az agglomeráció pedig egyre csak növekszik: a Velencei-tónál már régóta aktívak a pesti vásárlók.

A főváros agglomerációs területén, elsősorban Pest megyében 2022 első hónapjaiban 39-40 millió forintos átlagárat mértek a DunaHouse tranzakciós adatai alapján, a szórás azonban elég nagy a területeket vizsgálva.

A szűkebben értelmezett agglomerációs településeken javarészt minimum 40, de inkább 50-60 millió forinttól kezdődnek a normális állapotú családi házak, a 40 millió forint alatti kategóriához már kicsit messzebb kell utazni. Ha a házakkal együtt vizsgáljuk a lakásokat is, akkor összességében februárban az adásvételek közel fele 35 millió forint alatt zajlott, viszont a másik fele javarészt 40 millió forint és így 600 ezer forintos négyzetméter ár felett volt

- vázolta Benedikt Károly, a DunaHouse ingatlanszakértője a Pénzcentrumnak.

Az OTP Ingatlanpont szakértői kifejtették, hogy az agglomeráció népszerűsége miatt 2021-ben (KSH 2021. III. negyedéves adat) ezen a területen regisztrálták a legnagyobb ütemű áremelkedést.

Ennek következtében egyre kisebb a vevők mozgástere, és a tapasztalatunk az, hogy Budapest 20 kilométeres vonzáskörzetében a 30-35 millió forintos árkategóriában nincsenek jó állapotú családi házak.

Az agglomerációs árak a legdrágább településeken 800 ezer forintos az átlag négyzetméterá, míg a legolcsóbb településeken 400 ezer forint az OTP szakértői szerint.

Négyzetméterárak tekintetében a listavezető települések:

• Üröm,
• Budaörs,
• Remeteszőlős,
• Telki,
• Nagykovácsi.

Az Otthon Centrum tavalyi értékesítési statisztikái alapján a legdrágább település Üröm és Leányfalu volt, ahol átlag 100 millió forint felett keltek el a használt házak. A dobogóra a szomszédos Szentendre fért még fel 86 millió forinttal, melyet Dunakeszi és Halásztelek követett 71 millió forinttal.

Az új turisztikai térség: Budapest környéke, Pest megyei látnivalók

A turisztikai térség magában foglalja az aktív és ökoturisztikai kínálati elemekben, történelmi, kulturális értékekben gazdag Dunakanyar térséget is. Emellett olyan új, a budapesti tartózkodást legalább 1 nappal meghosszabbítani képes turisztikai attrakciók képezik részét, mint a Velencei-tó, Gödöllő, Székesfehérvár és Ráckeve környéke. Az integrált turisztikai térség kialakítása elősegíti a budapesti látogatások idejének meghosszabbítását, lehetővé teszi komplex turisztikai csomagok létrehozását és a desztináció önálló értékesítését is.

Turisztikai szempontból legfontosabb települései:

• Visegrád (Királyi vár- fellegvár, egykor a királyi Magyarország fővárosa)
• Gödöllő (Gödöllői Királyi Kastély és az arborétum),
• Ráckeve (a szerb templom és a Savoyai-kastély),
• Szentendre (barokk főtér, Templom-domb, Szerb püspöki székesegyház, Kovács Margit Múzeum, skanzen),
• Vác (püspöki székesegyház, diadalív) és Visegrád (a visegrádi vár Magyarország egyik legszebb panorámájával és a visegrádi királyi palota).

A megye egyéb jelentős látnivalói közé tartozik a zsámbéki középkori templomrom és az ócsai román kori református templom, a romantikus stílusú fóti templom, a Kiskunság táját bemutató Apajpuszta, Tatárszentgyörgy csodálatos Ősborókása, és lovas programjai Pusztavacs (Magyarország földrajzi középpontja), a Tápiószentmártonban található Attila-domb, a vácrátóti arborétum és a veresegyházi medvemenhely. Túrázásra, kirándulásra sok lehetőséget kínál a Pilis (Holdvilág-árok, Rám-szakadék), a Visegrádi-hegység (Dobogó-kő, Ördögmalom-vízesés), a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet és az Ócsai Tájvédelmi Körzet.

A Koreai Köztársaságból és Ukrajnából érkezők töltötték itt a legtöbb vendégéjszakát

Pest megyében az év első három hónapjában 189 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek a megye kereskedelmi szálláshelyein (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken), 22%-kal kevesebbet a 2019. január–márciusinál, ugyanakkor a vendégforgalom többszörösére nőtt a járványügyi intézkedések által érintett 2021. január–március értékéhez képest.

A belföldivendég-éjszakák száma (120 ezer) 33%-kal csökkent, a külföldivendég-éjszakáké (70 ezer) viszont 8,4%-kal meghaladta a három évvel korábbi azonos időszakit.

A külföldi vendégek közül a legtöbb éjszakára a Koreai Köztársaságból érkezők maradtak, többségében vélhetően munka céljából, összefüggésben egy Gödön zajló nagy beruházással. A második legtöbb vendégéjszakát az ukránok töltötték a szálláshelyeken, főleg a háború elől menekülők jelentős száma miatt.

A kereskedelmi szálláshelyeken 4,3 milliárd forint árbevétel keletkezett. 53%-a szállásdíjból, 35%-a vendéglátásból, 13%-a egyéb szolgáltatásokból származott.

Címlapkép: Getty Images