Budapest 1℃ (erősen fátyolfelhős)Hitel helyett magánkölcsön? Erre érdemes figyelni! (x)
A megdrágult hitelkamatok miatt egyre többen kérnek kölcsönt ismerősöktől, rokonoktól. A magánkölcsön kecsegtető lehetőség, de könnyen beárnyékolhatja a baráti viszonyt, ha a feltételek nincsenek tisztázva. A felmérések szerint az ilyen tartozások 40-50 százalékát nem fizetik vissza teljesen. Bár egy magánkölcsönről és a visszafizetéséről akár szóban is meg lehet állapodni, ha egy hitelező biztosra akar menni, érdemes jogász segítségét kérnie. Aki közjegyzői okiratban szerződik, az baj esetén pereskedés nélkül hozzájuthat a tartozáshoz. Az ilyen szerződés ráadásul az adósnak is érdeke, mert így nem követelhetnek tőle többet, mint amiben megállapodtak.
Újra divatba jönnek a magánkölcsönök, hiszen sokan nem akarnak vagy tudnak a mostani magas kamatkörnyezetben bankhitelt fölvenni. Ráadásul azok, akik felhalmoztak vagyont, egy rendkívül ingadozó piacon tudnak csak befektetni, így számukra is megoldás, ha egy rokonnak, barátnak adnak kölcsön, fix kamatért. A közjegyzők már érzékelik ezt a trendet, az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban találkoznak ilyen magánkölcsön-szerződésekkel.
A magánkölcsönök nagyobb részéről azonban nem készül írásos dokumentum, sokan egy szóbeli megállapodásra is hiteleznek – akár milliókat – ismerőseiknek. Persze az adósok általában rendben szeretnének törleszteni, de közbejöhetnek váratlan helyzetek, ami miatt mégsem tudják részben vagy egészben visszafizetni a kölcsönt. A hitelező viszont bizonyíték nélkül kisebb eséllyel juthat pénzéhez, mintha előre bebiztosította volna magát.
Írásban kell szerződni, jó, ha segít egy jogász
Bárki kér kölcsön, akár a szomszéd vagy közeli ismerős, írásban érdemes szerződést kötni, és nagyobb összeg esetén mindenképpen hasznos jogász – közjegyző vagy ügyvéd – előtt szerződni. Ha közjegyző készíti a dokumentumot, az közjegyzői okiratnak minősül, és ha határidőre nem fizet az adós, a hitelező akár végrehajtást is kezdeményezhet, nem kell bírósághoz fordulnia, és pereskednie.
Az ilyenfajta kölcsönszerződés ugyanakkor az adóst is védi, mert nem követelhetnek tőle többet vagy korábban, mint amennyiben és ahogyan megállapodtak.
A közjegyző által készített szerződés mellett van egy másik lehetőség is, amellyel szükség esetén rövid idő alatt és egyszerűen hozzájuthat a pénzéhez a kölcsönadó. Ha a kölcsönnyújtás felétteléül szabja, hogy az adós tegyen egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot egy közjegyző előtt, amelyben elismeri a tartozást, illetve kötelezettséget vállal annak visszafizetésére. Az ilyen nyilatkozat ugyanúgy közvetlenül végrehajtható, mint a kétoldalú szerződés.
Utólag is megoldást jelent
Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot akár kölcsönadás után is lehet tenni, ami lehet akár az egymás között kötött szerződés biztosítéka vagy egy gesztus is a kölcsönadó felé, hogy az adós komolyan gondolja a tartozás rendezését. Ha pedig átmeneti pénzzavarba kerül, de később szeretne törleszteni, egy ilyen nyilatkozatban tudja vállalni, hogy ha késve is, de törleszt. Ilyenkor a kölcsönadó megnyugodhat, hiszen míg közjegyzői okirat nélkül hosszas pereskedésre készülhet, addig az egyoldalú nyilatkozattal egy biztosítékot kap: ha a módosított törlesztési rendet sem tartja be az adós, közvetlenül végrehajthatóvá válik a tartozás.
Mit lehet tenni, ha nincs szerződés és nem törleszt az adós?
Ha nem törleszt az adós, és a kölcsönről nincs közjegyzői okiratba foglalt szerződés vagy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, akkor is érdemes közjegyzőhöz fordulni. A kölcsönadó ugyanis harmincmillió forintig fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet a lejárt tartozásra. A közjegyző – ha alaki szempontból mindent rendben talál – fizetési meghagyást bocsát ki az adós címére, akinek a kézbesítéstől számítva 15 napja van ellentmondani a követelésre. Ha nem vitatja a követelést, vagy nem veszi át a küldeményt, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ami olyan, mintha jogerős bírósági ítélet született volna, és a közjegyző – a jogosult kérelmére – elrendelheti végrehajtást. Ha a fizetési meghagyás címzettje a határidőn belül ellentmondással él, akkor az eljárás perré alakul és a bíróságon folytatódik.
(x)
