Családi tragédia lehet a nyugdíjminum befagyasztásából: emiatt történhet meg a baj

Egyáltalán nem egyedi eset az, amikor egy adós jövedelmének nemcsak a harmadát, rosszabb esetben felét viszik el a hitelezők, hanem szinte az egészet, írja a 24.hu.

Több olvasó jelentkezett ezzel a problémával a lapnál. Közös bennük, hogy mindegyikük az állami szférában dolgozik, vagyis a Magyar Államkincstár bérszámfejti a fizetésüket: csupán 142 500 forintot utalnak nekik bármilyen magas fizetés esetén. A problémára az illetékesek egyelőre nem reagáltak, jelen állás szerint jövőre sem számíthatnak több pénzre az érintettek.

Nem tudni pontosan, hány embernek viszik el szinte a teljes fizetését a végrehajtók valamilyen régi tartozás miatt, de több elkeseredett olvasó jelentkezett, hogy ők is hasonló cipőben járnak: nekik is csak 142 500 forintot utal a munkáltató, a többit elviszi a végrehajtó és a hitelező.

A végrehajtási törvény lehetővé teszi, hogy korlátlanul elvonják a fizetésnek az öregségi nyugdíjminimum ötszöröse feletti részét, és mivel a nyugdíjminimumot 2008 óta nem emelték, azóta is 28 500 forint, így hiába nőttek az átlagfizetések, hiába szálltak el az árak, az érintettek 14 éve csupán havi 142 500 forintot kaphatnak kézhez a fizetésükből.

Megkereste a lapot egy háromgyerekes rendőr is, aki a válása után nem tudta fizetni a hiteleit, visszaadta az autót a banknak, odalett a háza is. Eleinte a nettó fizetésének a felét vonták le, de később a maradék összegre is ráterheltek, így ő is csak 142 500 forintot kap havonta viszonylag magas beosztása és rendfokozata ellenére.

A folyamatos levonások után még mindig több mint 9 millió forint tartozásom van, pedig már rég visszafizettem a felvett összegek többszörösét is

- mutatott rá a hitelcsapdára az olvasónk, aki szerint a környező országokban így vagy úgy, de pontot tettek a hasonló esetek végére, ám nálunk nem történik semmi sem. „Elkeseredés, kilátástalanság. A maradék egyre inkább csak az éhenhaláshoz elég. Ha nem lennének a gyermekeim, akik a gyermektartásból éltek/élnek, már hagytam volna a fenébe az egészet, így még kitartok, de hogy mit hoznak az elkövetkezendő hónapok, ki tudja?” – írta.

A 24.hu hiába érdeklődött a Magyar Államkincstárnál, hogy pontosan mi alapján történik a fizetések letiltása, mivel a végrehajtási törvény szerint alapesetben a nettó fizetés harmada vonható csak el, több tartozás esetén pedig a fele, illetve hány esetben alkalmazzák a 142 500 forint feletti korlátlan letiltást, nem válaszoltak a szeptember közepén elküldött megkeresésre.

RÓKA LÁSZLÓ / MTVA

Egy érintett olvasó viszont kapott választ a kincstártól. Ebből az derül ki, hogy a levonást a végrehajtó által kiadott letiltási rendelvény hátoldalán levő figyelmeztetéssel magyarázzák:

A végrehajtói irodájától érkezett letiltás figyelmeztetés részében feltüntetésre került, hogy »a munkáltató a levonás foganatosításánál a Vht. 61-63. §-ában foglalt rendelkezéseket (számítási alap, mentességi szabályok) köteles figyelembe venni«. Következésképp az adó- és járulékkötelezettségek levonása után fennmaradó nettó munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (28 500 Ft * 5 = 142 500 Ft), korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható

- válaszolta a kincstár az állami szférában dolgozó olvasónknak, aki szerint a kincstár hivatkozása ellentétes a törvényalkotó akaratával, hiszen – mint írta – „az nem megsemmisíteni akarja a bajba került embereket”.

Címlapkép: Getty Images