Élesítik Brüsszel csodafegyverét: lehullott a lepel, ez vár a vidéki magyar településekre

Uniós szinten helyezik új dimenziókba a vidéki térségek fejlesztését az új brüsszeli tervek szerint. Az eddigi iránymutatások szerint attól függ, hogy mekkora összeget kap a felzárkóztatásra egy falu, hogy mennyire hátrányos helyzetű, mekkora a mérete, és hogy milyen távol fekszik Budapestről. A források leginkább az ország leghátrányosabb helyzetű területeire koncentrálódnak: Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, valamint Baranya megyére. Itt leginkább (körülbelül 65 százalékban) olyan programokat indítanának, amelyek a kohéziót segítik. Ilyenek például az Európai Szociális Alapból (ESZA), ahol a leghátrányosabb helyzetű térségekre fordítják a források 65 százalékát, és amely a tagállamokban az Európai Unió legfontosabb foglalkoztatást elősegítő, valamint a gazdasági és szociális kohéziót előmozdító pénzügyi eszköze; illetve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), amely a magyar gazdaság fenntartható növekedését, a magas hozzáadott értékű termelés és a foglalkoztatás bővítését tűzte ki célul. Utóbbi forrásból is több támogatást kapnak azok, akiknek szabad vállalkozási övezetben van a székhelyük és ezek általában leghátrányosabb helyzetű térségek.

Elindítottuk a Felzárkózó Települések programot, amibe a szociális jellemzők alapján háromszáz magyarországi település került be, ezek tényleg a leghátrányosabbak hazánkban. Valódi nyitást jelent a leszakadó területeken élő, évtizedek óta megoldhatatlannak tűnő nehézségekkel küzdő emberek felé. Pár a program már korábban elindult, a megoldás érdekében folyamatosan alakítjuk a megoldási alternatívákat. Az már egészen biztos, hogy ennek integráltnak kell lennie, nem csak egy, hanem több, egymással összefüggő tényezőre koncentrálva. Ennek három kritikus pontja van: a munkahelyteremtés, az oktatás és a szociális ellátások. Ezek egymás nélkül nem működhetnek. És bár tudjuk, hogy korábban már történtek ilyen irányú törekvések, de soha nem voltak ennyire integráltak, mint most” – hangzott el a brüsszeli Régiók és Városok Európai Hetén egy háttérbeszélgetésen, ahol a HelloVidék a saját országszakértőit kérdezhette.

A Felzárkózó Települések program három alappillére és kulcsfontosságú tényezői:

• Munkahelyteremtés: a szakértői vélemények szerint ezek a települések jobbára azért kerültek ilyen hátrányos helyzetbe, mert helyben nincs ott munkalehetőség. Az okok sokrétűek, például az elvándorlás, a leszakadás, és ebből következően a befektetők hiánya. A program szerint megoldás lehet, ha a településhez közeli nagyobb központban indítanak egy munkahelyteremtő programot, de biztosítják más területekről is a bejárást és a képzéshez való hozzáférést.
• Oktatás: a statisztikák által bizonyított tények szerint hazánk Európai szinten nagyon rosszul áll az élethosszig tartó tanulás és iskolaelhagyás tekintetében, de több helyen kérdést jelent a bölcsődei és óvodai férőhelyek biztosítása is. Európai összehasonlításban a magyar nők később térnek vissza a munkahelyükre a gyermekvállalás után, ezért is vált kiemelten fontossá a bölcsődefejlesztés. Szakértők szerint, ha ezt orvosolják (és nem csak 0-3, nem csak 3 éves kor feletti gyerekek ellátásának biztosításával), akkor a gyerekek iskolaértettsége és a szociális készsége is sokkal gyorsabban kialakulhat, amiben mind a bölcsődei, mind az óvodai ellátás fontos szerepet játszik. De ide kapcsolódik a szegregáció is: ahogy arra a brüsszeli szekemberek rámutattak, ahogy visszaépülni egy rendszer, visszaépül az oktatás, elmennek a diákok és végül kialakul egy szegregált zárvány. A kérdést azonban ezúttal integráltan oldanák meg. Ennek alapjai mér elkezdődtek a korábbi programozási időszakban: elindult az alapképzések javítása és az iskolák közötti mobilizáció járás szinten. Ám a hogyan és milyen forrásokkal kérdéseken egyelőre még dolgoznak.
• Szociális ellátás: ez az a pont, ami gyakran nincs a leghátrányosabb helyzetű térségekben. Hogy ez mit jelent? Nincs orvos, nincs fogorvos és ha nincs elérhető szolgálatás, akkor spirálszerűen tovább romlik az egészségi állapot. Erre szolgálhat megoldási javaslatként egy speciális védőnői szolgálat létrehozása, ahol a védőnő lenne az összekötő kapocs az egészségügyi rendszer és a szociális rendszer között. A program ezen része a gyermekekre fókuszál és elsősorban arra teremt esélyt, hogy ne szükségszerűen örököljék szüleik sorsát, hanem legyen lehetőségük más életet élni.

A program partnere a Máltai Szeretetszolgálat, akik olyan jelenlétpontokat hoznak létre, ami – brüsszeli hasonlat szerint – leginkább egy üres csigaházhoz hasonlít: itt azok a szakemberek kapnak majd helyet, akik segíteni tudnak abban, hogy konkrét segítő szolgálatot nyújtsanak a helyszínen, összekapcsolják a rendszert az emberrel, szolgáltatásokat állítsanak össze, bevonják a helyi lakosságot. Egy másik megoldási alternatívaként az épületfelújítások és infrastrukturális fejlesztések merülhetnek fel.

A közlekedési hálózat elég sűrű Magyarországon és nagy infrastruktúra fejlesztések történtek a mostani programozási időszakban a kohéziós alapból és Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásokból. A következő periódusban ezért leginkább a közlekedés kibocsátására fókuszáló projekteket várhatunk, illetve olyanokat, amelyek az európai szintű közlekedési hálózatra, a transzeurópai közlekedési hálózatra fókuszálnak (TEN: Trans-European Transport Network), köztük az autóutakra, vasútra és vízi közlekedésre. A közlekedési hálózatot úgymond egyben kezelik, de megmaradnak a területfejlesztési programok is a 4-5 számjegyű utak kapcsán

- mutatott rá az uniós szakértő a HelloVidék kérdésére, ami a fővároson és a Balatonon túlmutató útfejlesztésre kérdezett rá.

További, közlekedés-fejlesztést érintő intézkedések:

• a távolsági buszok üzemeltetését hazánk 2018-ban kiszervezte, ezért EU-s forrásból nem kaphat támogatást, mert nincs meg hozzá a jogi környezet;
• minden uniós országnak liberalizálni kell a vasútat;
• 2030-ra minden főbb európai vasútvonalnak el kell érnie egy bizonyos standard-ot (átjárhatósági, műszaki előírások, stb. kapcsán). Vasútvonalak és kommunikációs berendezés tekintetében is lesznek fejlesztések, a cél, hogy 160 kilométeres óránkénti sebességgel lehessen haladni a törzshálózaton.
• vízi közlekedés: kiemelt szerepet kap a következő programozási időszakban, az áruforgalmazás körülbelül 25 százalékát szeretnék átterelni vízire.
• az EU új célja: a fenntartható és okos közlekedés.

Versenyképesség tekintetében a következő programozási időszakban a kis- és középvállalkozások támogatása már kisebb hangsúlyt kap, ehelyett leginkább az energiahatékonyság, a digitalizáció, az innováció, a munkaerő- és a szakképzés, valamint a turizmus kerül a fókuszba.

Várhatóan lesz egy külön digitalizációs program a kis- és középvállalkozások, illetve a kormányzati digitalizáció tekintetében. Ahogy azt megtudtuk, Magyarország jelenleg a „feltörekvő innovátor” szakaszban van. A tervek szerint új, tudományos innovációs parkok épülhetnek és a kutatásfejlesztési források főként az egyetemek köré csoportosulnak majd. A vállalkozóvá válást helyi szinten képzelik el, amelyet ügynökségi modellel szeretnének előmozdítani. Információink szerint ezt – és számos más uniós versenyképességet javító programot – az IFKA fogja koordinálni.

Címlapkép: Getty Images