Bajban a napelemesek: ha betáplálni tilos, hogyan szakadhatunk le a áramszolgáltatótól?

Ahogy korábban a HeloVidék is írt róla, a magyar háztartásoknak ezentúl nem engedik meg, hogy az adott pillanatban feleslegben megtermelt áramot betáplálják a közműhálózatba, az a gyakorlatban rendkívül erős korlát, a piac eddigi logikájával ellentétes, és lényegében ellehetetleníti annak működését – legalábbis abban az értelemben biztos, ahogy eddig gondoltuk. A részletek azonban még - írta cikkében a G7 - nem ismertek, de a különböző online napelemes fórumokat (a felháborodás és a vita mellett) már rögtön a felfüggesztés bejelentése után ellepték az úgynevezett szigetüzemű működés esélyeit taglaló bejegyzések. Szigetüzemnek azt nevezik, amikor egy háztartás elvágja a közművezetéket, és teljesen önellátóvá válik. Az áramnál például felmondja a szerződését, és a teljes éves villamosenergia-igényét megpróbálja napelemekkel saját maga megtermelni, a felesleget pedig saját akkumulátorokban próbálja eltárolni.

A szigetüzem gondolata tökéletesen logikus ezekben a napokban, miután Magyarország éppen arra készül, hogy a háztartások számára gyakorlatilag értelmetlenné, vagy szinte soha meg nem térülővé teszi a napelemek megszokott feltételek melletti telepítését

- írták.

A G7 szerint az egyedi szigetüzem gáznál és víznél is értelmezhető, előbbinél a logikus irány az áramra való váltás, utóbbinál pedig valamiféle saját helyi vízforrás és szennyvízhasznosítás teszi lehetővé az önállóságot. Ahogy megjegyezték azonban, arra a kérdésre azonban, hogy mibe kerül egy szigetüzem, nem lehet olyan általános választ adni. Ennek számos oka van, de legfőképpen az, hogy a szigetüzemű megoldásokat sokkal jobban testre kell szabni.

Nem elég kiindulni abból, hogy mennyi a háztartás éves áramfogyasztása, mert a fogyasztási szokásokat és a kívánt célt is figyelembe kell venni. Nem mindegy, hogy a megtermelt energiából a háztartás mennyit tud azonnal elhasználni, és mennyit kell tárolni. Illetve azt is meg kell határozni, hogy mennyi ideig kellene az energiát eltárolni: arról beszélünk, hogy a nappal megtermelt áramot estére-éjszakára, esetleg a következő napokra tesszük el, vagy egyenesen abban gondolkodunk, hogy a nyáron megtermelt árammal akarunk télen fűteni?

- tették hozzá.

Nehezíti a helyzetet, hogy már a napi áthidaló megoldáshoz is legalább annyi akkumulátor kell, ami legalább duplájára növeli a költségeket, ráadásul a családi büdzsébe bekerül egy olyan eszköz, amely bizonyos idő alatt elamortizálódik, azaz belátható időn belül cserélni kell. Nehezíti a helyzetet, hogy a nyári-téli energiatárolás ma még szinte teljesen megoldhatatlan.

Ahogy a cikkben megjegyezték, ennek ellenére részleges szigetüzemű megoldásokkal persze Magyarországon is egyre többen kísérleteznek, a dolog egyáltalán nem lehetetlen, de a megvalósítás költségei olyan szórást mutatnak, hogy általános ökölszabályt nem tudunk leírni.

A szigetüzemű energiaellátáshoz egy csehországi családi ház példáját hozzák, amely kifejezetten kísérleti jelleggel épült. A ház összesen 114 négyzetméteres, és télen-nyáron állandóan laknak benne, ingyen adják ki olyan családoknak vagy baráti társaságoknak, akik ki szeretnék próbálni. Az üzletember elmondása szerint olyan rendszert alakítottak ki, amelyben 4-11 ember akár télen is ellakhat, különösebb problémák nélkül.

Címlapkép: Getty Images