Borús kilátások a magyar agráriumban: most kiderült, kell-e élelmiszerhiányra számítani

A mezőgazdasági, az élelmiszeripari és a kiskereskedelmi árak egyidejű és rendkívüli mértékű emelkedését tapasztalhatjuk, amire korábban nem volt példa. Ez komoly nyomást gyakorol a termékpályák minden szereplőjére, és különösen gyors alkalmazkodást követel meg. A jelenlegi helyzetben még inkább felértékelődik a professzionalizmus és az állandó minőséget nyújtó értékláncok szerepe. Még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hatékonyság javítására – nem csak az energiafelhasználás terén – és a termékpályaszintű összefogás erősítésére. Ez közös érdekünk és felelősségünk

– mondta Hollósi Dávid, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, a kiváltó okok közé sorolva a nyersanyagpiaci hatások mellett a gabonák világpiaci drágulását és a forint főbb devizákkal szemben tartósan gyenge árfolyamát is.

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 harmadik negyedévében 29,6 pontra csökkent a 48 pontos skálán. Legutóbb a koronavírus-járvány első hulláma idején, 2020 második negyedévében süllyedt 30 pont alá. A mostani érték a megelőző negyedévihez képest 0,4, éves összevetésben pedig 1,8 pontos esést jelent. A csökkenés 2021 decembere óta folyamatos, az áprilistól júniusig tartó időszakban mért 1,1 ponthoz képest azonban lassult az üteme. Továbbra sincs olyan termékpálya, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pontot.

A kínálat szűkülése fűti a keresletet a szántóföldi ágazatokban

A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények, szabadföldi zöldség – változatlanul erős a kereslet. Ezt elsősorban a kínálat szűkülése okozza: búzából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén az átlagosnál egymillió tonnával kevesebb termett, ami hozzávetőleg 25 százalékos terméskiesést jelent. A kukorica esetében ennél is nagyobb, 40 százalékos kiesésre lehet számítani. A piac az „árra vár”, a betakarítás már megkezdődött, az első területeken a megszokottnak mindössze a felét éri el a termésátlag. Az erőteljes kereslet belföldi árfelhajtó hatását hosszabb távon viszont mérsékelheti az állattenyésztésben várható termeléscsökkentés – az ezzel járó kisebb takarmányigény –, továbbá az, hogy az élelmiszerpiacok is kevesebb kukoricát szívnak fel. Ellátási zavartól nem kell tartani, importból kipótolható a szükséges mennyiség, még ha esetleg rosszabb minőségű is. Jelentős, 600 ezer tonnás, vagyis 35 százalék körüli terméskiesést okozott az aszály a napraforgó esetében is. A kiesett mennyiséget azonban sikerült pótolni behozatalból, az étolajnak pedig jelenleg mind a belföldi, mind az exportpiaca erős. A harmadik negyedévben 32,2 ponttal ez a termékpálya mutatta a legpozitívabb képet az indexben, és egyike volt azon két ágazatnak, amelyen a jelenlegi környezetben is javultak a kilátások, 2,4 pontos erősödést mutatott.

Egyelőre minimális termeléscsökkentés az állati termékpályákon

A legfontosabb állati termékpályákon várhatóan hamarabb jelentkezik majd a magas infláció okozta fogyasztáscsökkenés, a fehérje ugyanis magasabb rendű élelmiszer, amelynek fogyasztása mindig is költségesebb volt. A termeléscsökkentés egyelőre minimális mértékű. A takarmányárak emelkedését a feldolgozók részben beépítik az átvételi és az átadási árakba is, és az értékesítési árak is követik valamennyire az inputárak emelkedését. Az árfolyamhatások az állati termékpályákon is érződnek, az energiaárak azonban jellemzően erősebben érintik az állattartókat, mint a többi ágazatot, így itt még nagyobb szerepük lehet az energiahatékonyság javítását célzó fejlesztéseknek. Különösen energiaintenzív tevékenység a tejfeldolgozás, ami meg is mutatkozott az ágazat harmadik negyedéves helyzetértékelésében: 2,9 ponttal 28,4 pontra gyengült. Az energiahordozók piacának alakulása mellett ebben közrejátszott az is, hogy télire lényegesen drágább lett az abraktakarmány a tavalyinál. A költségek szempontjából erős befolyásoló tényező lesz, hogy mennyire lesz hideg a tél.

Vegyes képet mutatnak a kertészeti termékpályák

A kertészeti termékpályákon a hajtatott kertészetek kilátásai a fogyasztás várt csökkenésének nyomán némileg borúsabbak lettek, a geotermikus fűtésre alapozott üvegházak azonban továbbra is versenyelőnyben vannak, és akár út nyílhat számukra új exportpiacok felé. A szőlő-bor ágazatban a végéhez közeledik a szüret, érkeznek az új borok. A termelők a korábbinál némileg kisebb mennyiségre számítanak. Várakozásaik szerint az idei évjárat nem lesz kiemelkedő. A gyümölcsök piacán a termésmennyiség jellemzően átlagos volt, a piac így a kereslet-kínálatot árazza. Az árak érdemben nem emelkedtek, az inputköltségek viszont igen. A várakozások mindazonáltal javultak: 0,9 ponttal 26,9 pontra erősödött az ágazat.

Rövid és hosszú távon is az infláció és az energia lesz a meghatározó

Napjaink meghatározó kérdése az infláció és az energia. E két tényező alapvető jelentőségű lesz 2023-ban is. A magyar mezőgazdasági termelés 70 százalékban kőolajszármazékokon alapul, de többek között az abrakfogyasztó állattartásban, a konzerviparban és az élelmiszer-feldolgozásban jelentős mennyiségű villamos energiát és földgázt is felhasználnak. A műtrágyának pedig a fő alapanyaga a földgáz, amelynek piaca jelenleg erősen keresleti. Az inputanyagok beszerzésében a befolyó támogatáselőlegek jelenthetnek majd komoly segítséget a szektor, kiváltképp pedig azok számára, akiknek kiesésük keletkezett a nyári aszály miatt – vélekednek az MKB Bank és a Takarékbank elemzői, hozzátéve, hogy az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedésének még nincs vége. A drágulás üteme várhatóan némileg lassulni fog, de ahhoz, hogy a termelés jövedelmező legyen, áremelésre van szükség. Ellenkező esetben ellehetetlenülnek a termelők, a feldolgozók és az agrár-élelmiszeripar minden szereplője.

Az élelmiszer-ellátás biztonsága azonban adott Magyarországon, nem kell hiányra számítani.

Címlapkép: Getty Images