Őrület, mennyit keresnek a szakik ebben a megyében: nagyot nőtt a fizetésük 2022-ben

A HelloVidék idén is górcső alá veszi a magyar megyéket: sorozatunkban annak járunk utána, milyen fontosabb gazdasági, turisztikai változások történtek az elmúlt egy évben. Ezúttal Csongrád-Csanád megye kerül sorra. Megvizsgáltuk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján, hogyan alakult a megye hogyan alakult a megye gazdasága, a munkaerő- és ingatlanpiaca, valamint turizmusa.

Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén. Északról Jász-Nagykun-Szolnok megye, keletről Békés megye, délről Románia és Szerbia, nyugatról pedig Bács-Kiskun megye határolja. Székhelye Szeged. 4261,74 km²-es területét kettészeli az itt északról délre folyó Tisza.

Csongrád-Csanád megye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A megye legmagasabb pontja az öttömösi Bukor-hegy (130 m), legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m).

A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A megyében található Gyálarét az ország legmelegebb tája.

A megye legjelentősebb folyója a Tisza, amely mintegy 100 kilométer hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros és a Körös. Ezenkívül sok tó és csatorna található a megyében.

Fogy a lakosság, de a házasodási kedv is csökken

Csongrád-Csanád megye lakónépessége 2022. január 1-jén 393,1 ezer fő volt, 0,6%-kal, 2,5 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A megye népessége az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent.

Csongrád-Csanád megyében 2022 I. félévében 1637 gyermek jött világra, és 2764 fő hunyt el. Az élveszületések száma 4,0, a halálozásoké 14%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1127 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 26%-kal alacsonyabb volt a 2021. I. félévinél. A természetes fogyás népességre vetített 2,9 ezrelékes megyei értéke közel azonos volt az országos átlaggal (2,8 ezrelék). 2022 első hat hónapjában 1215 pár kötött házasságot, 7,0%-kal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában.

Csökken az álláskeresők száma, a fizetés pedig emelkedik

A foglalkoztatási ráta 75,5%-ot tett ki, ami 2,5 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit, követve a korábbi negyedévek pozitív irányú tendenciáját. A kedvező változás következtében az arány felülmúlta az országos átlagot (74,3%), és korábban nem tapasztalt szintre emelkedett.

A foglalkoztatottság javulásával párhuzamosan a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékponttal 1,5%-ra csökkent, folytatva az előző negyedévek pozitív irányú tendenciáját. Az arány alacsonyabb volt az országos átlagnál (3,2%), egyben a főváros és a megyék közül az egyik legkedvezőbb.

A gazdaságilag inaktívak száma 58 ezer főt tett ki, ami 6,0%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, a 4,0%-os országos csökkenés mellett.

2022 I. félévében Csongrád-Csanád megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 433 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 288 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 441 ezer, a nettó átlagkereset 293 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 19%-kal múlta felül a 2021. I. félévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, ennek ellenére az alkalmazottak 14%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál. A bruttó keresetek a versenyszférában 15%-kal, 394 ezer forintra, a költségvetési szférában 9,4%-kal, 439 ezer forintra emelkedtek.

A fémipari dolgozók iránt hatalmas a kereslet

Bajkán Márk a WHC területi vezetője a HelloVidéknek korábban elmondta, hogy régiós szinten kijelenthető, hogy a betöltetlen pozíciók száma a végzettséget nem igénylő betanított fizikai munkakörökben a legmagasabb. Szakmai végzettséget igénylő munkakörök közül jellemzően fémipari dolgozókra van nagy szükség: hegesztő, gépi forgácsoló, lakatos. De hiányszakma a targoncás, a gépbeállító, villanyszerelő és a gépész is. A hiányszakmák betöltése okozza a legnagyobb nehézséget, hiszen az ország nyugati részében, illetve külföldön jellemzően magasabb kereseti lehetőségre tehetnek szert a releváns tapasztalattal rendelkező munkavállalók. A nyitott munkalehetőségek legnagyobb része a betanított jellegű fizikai munkakörökre terjed ki, klasszikusan összeszerelő, csomagoló, anyagmozgató pozícióban. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 21, a szellemieknél 19%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 338 ezer, az utóbbiak 534 ezer forintot kerestek 2022 első felében.

Az ország egyik fontos éléskamrája a megye

A jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhetően Csongrád-Csanád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Ez a megye adja az ország mezőgazdasági termelésének 6,2%-át. Jelentős szerepet tölt be a megye gazdaságában, részesedése a megye bruttó hozzáadott értékéből meghaladja 7%-ot (országos szinten nem éri el a 4%-ot). A vetésszerkezeten belül meghatározó volt és maradt a gabonatermesztés súlya (60-70 százalék körüli). A búza és kukorica mögött a harmadik legnagyobb területen termelt napraforgó szerepe erősödik, a cukorrépáé – a térség cukorgyárainak bezárásával – folyamatosan gyengül. A vöröshagyma, a fűszerpaprika-, a gyökérzöldség-, és a fokhagymatermelés terén az országos termelés felét a megye tájkörzetei (Makó, Szeged) adják.

Az állattenyésztésben ugyanakkor ingadozás volt megfigyelhető: a megyében 2022. június 1-jére a szarvasmarhák és a juhok száma nőtt, a sertéseké és a tyúkoké csökkent az előző év azonos időpontjához képest, ami erősen összefügg a baromfi-létszámot megtizedelő madárinfluenza-járvánnyal.

A megyében 2021. június 1-jéhez képest 57%-kal kevesebb, összesen 406,0 ezer tyúkot neveltek. A visszaesés összefügg állategészségügyi járványhelyzet (brojler-állományban előfordult madárinfluenza-kitörés) miatti kényszervágással. A teljes létszám 27%-át adó tojóállomány viszont 40%-kal bővült.

Ez a helyzet az ingatlanokkal: drága a megyeszékhely, mégis sok lakás épült

A megyeszékhely, Szeged az oktatási, kutatási tevékenységnek és a régióközponti szerepének köszönhetően emelkedik ki gazdaságilag a régióból.

Az előző évi magas bázishoz képest 2021-ben erőteljesen csökkent a lakásépítési kedv Csongrád-Csanád megyében, és 2022 elején is ez a tendencia érvényesült, a II. negyedévben viszont pozitív fordulatot vett. Ennek köszönhetően összességében 2022 I. félévében az előző év azonos időszaki alacsony bázisnál 2,2-szer több (országosan 6,8%-kal kevesebb) új lakás épült a megyében, aminek meghatározó szerepe volt az országosan kedvezőtlen folyamatok ellensúlyozásában. Összesen 474 lakást vettek használatba, az év ezen szakában utoljára 2009 I. félévében adtak át ennél több lakást a megyében. A lakások 80%-a Szegeden, 12%-a községekben, fennmaradó része a többi városban épült. A megyei szintű növekedést döntően a megyeszékhelyen bővülő lakásépítések okozták. A lakásépítések tízezer lakosra jutó száma (12) 28%-kal meghaladta az országos átlagot (9,4), így Csongrád-Csanád holtversenyben Győr-Moson-Sopronnal a megyék és a főváros alkotta rangsor harmadik helyén szerepelt.

A lakások 39%-át családi házas formában, 57%-át lakóparki épületben adták át, többszintes, többlakásos épületben mindössze 20 lakás épült. A megyei lakásépítési piac intenzitását elsősorban a szegedi lakópark-építések növelték. Az új lakások átlagos alapterülete (97 m²) jelentősen csökkent egy év alatt, de így is meghaladta az országos átlagot (88 m²), 35%-uk épült 4 vagy annál több szobával.

Az országos átlagtól elmaradó mértékben emelkedett a jövőbeni lakásépítési kedv a megyében. A 2022 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (332) 5,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz mérten, a három évvel korábbitól ugyanakkor 6,5%-kal elmaradt.

A dél-alföldi régió megyéiben átlag körüli vagy az alatti lakásárak jellemzők. A három megye – Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés – közül Csongrád-Csanád a legdrágább, ahol az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképe szerinti 345 ezer forintos átlagos négyzetméterár kicsivel meghaladja a – Budapest nélkül számított - 331 ezer forintos országos átlagot. Szeged a hatodik legdrágább megyeszékhelye az országnak 396 ezer forintos átlagos négyzetméterárakkal tavaszi adatok szerint.

Kivételes bővülés figyelhető meg a községekben

Az országos kínálatban október során a friss kínálat 1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ugyanis közel 33 ezer eladó lakóingatlan-hirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők. A legjelentősebb növekedést a községek könyvelhették el, a legkisebb településeken 9 százalékkal bővült a feladott lakás és ház hirdetések száma tavaly októberhez képest. A megyeszékhelyeken pedig 4 százalékos volt a növekedés.

Az eladó ingatlanok teljes kínálata is bővült: október végén több mint 165 ezer eladó ingatlanhirdetésből válogathattak a vevők, szemben az egy évvel korábban elérhető 155 ezer eladó ingatlanhirdetéssel. A kereslet országos szinten jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól. Az eladó lakások iránti érdeklődések több mint 40 százalékkal estek vissza tavaly októberhez képest. Pest megyében több mint 50 százalékkal, Hevesben, Győr-Moson-Sopronban, Csongrád-Csanádban, Zalában és Budapesten 41-43 százalékos volt a csökkenés. Közben Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna, Békés, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében visszafogottabban, 22-29 százalékkal esett vissza az érdeklődés.

Novemberben sok minden eldől

A kereslet és a kínálat októberi alakulása nem jelent meglepetést, ugyanis az infláció gyorsulása, a reálbérek emelkedésének jelentős lassulása, a rezsiszabályok változása, ezzel összefüggésben megélhetési kiadások növekedése, miatt továbbra is óvatosak a lakásvásárlást tervezők

- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a friss adatokat kommentálva. Szetrinte ebben a helyzetben az eladóknak alkalmazkodniuk kell a keresleti oldalhoz, azaz a lakáspiaci drágulás lassulása várható.

A megye turizmusa erőteljesen fejlődik

Csongrád-Csanád megye fő turisztikai vonzerejét városai, múzeumai és néprajzi emlékei adják. Szeged kiemelkedő látnivalója a Dóm tér és épületei, ezenkívül figyelmet érdemel az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Makó épített öröksége, Szentesen a történelmi belváros, Hódmezővásárhelyen pedig a város műemlékein kívül a közelben található Mártélyi Tájvédelmi Körzet. A megye múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, a makói József Attila Múzeum valamint a szentesi Koszta József Múzeum. A jellegzetes ételek, italok közé tartozik a szegedi fűszerpaprika, a makói vöröshagyma, a Pick-szalámi valamint a Csongrádi borvidék nedűje. A turisták körében népszerű évenként megrendezett programok közé tartoznak a Szegedi Szabadtéri Játékok, a szentesi lecsófőző fesztivál és a Makói Nemzetközi Hagymafesztivál.

A gyógyvizes turizmus egyik fellegvára ez a terület

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elkészítette a 2021-es évre vonatkozó idegenforgalmi-turisztikai statisztikát, mely szerint a teljes vendégforgalom alapján Hajdúszoboszló és Hévíz követi Budapestet a vendégéjszakák száma alapján, aztán Zalakaros, Bükfürdő és Sárvár, a lista első hat helyén nincs változás a korábbi évhez képest, de Szeged megelőzte Gyulát, Debrecen pedig Egert, pedig 2020-hoz képest Gyula, Miskolc és Eger vendégéjszakaszáma is nőtt.

Csongrád-Csanád megye kereskedelmi szálláshelyein (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 2022 I. félévében 307 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek, ebből a belföldivendég-éjszakák száma 189 ezer, a külföldivendég-éjszakáké 118 ezer volt. Előbbiek száma 2,3-szerese, utóbbiaké 3,2-szerese volt az előző év azonos időszaki értéknek. A vendégéjszakák száma összességében 2,6-szeresére nőtt a járványügyi korlátozásokkal érintett 2021. I. félév értékéhez képest.

Makói Hagymatikum - egyedülálló fejlesztés a Dél-Alföldön

Nehéz helyzetbe hozza az energiaárak emelkedése a hazai gyógyfürdőket, uszodákat is, többen bezárnak a téli időszakra. A makói Hagymatikumnál éppen fordított a helyzet, jelenleg is bővítik amiről Farkas Éva Erzsébet, a város polgármestere számolt be Facebook-oldalán. Ha véget ér a munka, a fürdő vendégfogadó kapacitása várhatóan a duplájára nő.

A Hagymatikum Gyógyfürdő bővítésének történelmi beruházása rendkívül fontos a város jövője szempontjából. Fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági válság ellenére se álljon le ez a fejlesztésünk, hiszen átadása után fantasztikus új mérföldkövet nyújt majd a makói turizmusban

- írja a polgármester.

A következő munkálatokat végzik jelenleg is a Hagymatikumban:

• az új élményfürdő részleg galéria szintjén készítik az Atlantisz világ ülőpadjainak szerkezetét
• a pinceszinten folyamatban van a gépészeti eszközök elhelyezése
• a tetőszerkezet kupolájában a héten elkészülnek az utolsó famunkálatok
• utolsó fázisában tart a csúszdatorony és az élményfürdő nyílászáróinak legyártása, a hónap második felében elkezdik ezeket beépíteni
• nemsokára elkészül az élményfürdő tetejére kerülő kupola
• hamarosan elkezdik ácsolni az öltöző és a csúszdatorony tetőszerkezetét is.

Címlapkép: Getty Images