Hatalmas a drágulás, mégis építkezünk? Ez várható a jövőben a hazai ingatlanoknál

A kedvezményes lakásáfa korábban tervezett kivezetésének hatása tükröződött az építési engedélyek 2020. évi visszaesésében, azonban a kedvezményes lakásáfa ismételt bevezetése, valamint a számtalan a családtámogatás (a CSOK-kal rendelkezők áfa visszaigénylése, illetékmentesség) új lendületet adott az építési engedélyeknek. Tavaly az előző évben visszaeső engedélyek miatt estek vissza a lakásépítések, ezt azonban ellensúlyozhatja a korábban építési engedélyt kapott, de eddig meg nem valósított lakásépítések, építési tervek esetleges megvalósítása.

Az alapanyagok esetenkénti hiánya, az építőanyagárak meredek emelkedése, a kamatok emelkedése, a gazdasági bizonytalanság, a reáljövedelmek várható romlása azonban egyre inkább hátráltathatni fogják az építkezéseket. Ezzel szemben az energiaárak emelkedése miatt előtérbe kerülnek az energiakorszerűsítési beruházások és felújítások.

Az első háromnegyedévben Budapesten 99,3%-kal nőtt a lakásépítési engedélyek száma, azonban 10,1%-kal csökkent az átadások száma, a megyei jogú városokban 1%-kal nőtt az engedélyek, míg 22%-kal nőtt az átadások száma, az egyéb városokban 7,3%-kal csökkent az engedélyek, 7,7%-kal nőtt az átadások száma, a községekben pedig 2%-kal csökkent az engedélyek, ugyanakkor 36,3%-kal nőtt az átadások száma.

A lakásépítések igen egyenlőtlenül oszlanak el az országban. Budapesten 8400 engedélyt adtak ki, Pest megyében 4872-őt, Győr-Moson-Sopron megyében 2161-et, Somogy megyében 1550-et, további nyolc megyében meghaladta az 500-at, a sereghajtó pedig továbbra is Tolna 94-gyel-tel, Nógrád 98-cal, Békés 180-val. Budapesten 4533 lakást vettek használatba, Pest megyében 2692-őt, Győr-Moson-Sopron megyében 1024-et, Csongrád-Csanádban 937-et, további nyolc megyében meghaladta a 300-at. A sereghajtó itt is Nógrád 59-cel, Tolna 9-cel, Békés 64-gyel.

A válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések továbbra is elmaradnak. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. A 2020-ban átadott mintegy 28,2 ezer lakás 1000 lakosra 2,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség. Mindezek alapján látható, hogy a hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükrözött, sőt, még a 2008-as pénzügyi válság utáni visszaesésből származó elmaradat építéseket sem pótolta.

Részben pedig éppen a szűkös új kínálat okozta az elmúlt években látott lakásár robbanást, azonban a beruházások széles körű fellendülése és a forint gyengülése a költségeket is érdemben növelte. A külpiaci hatásokat tükröző meredek nyersanyagár robbanás érdemben növeli a kivitelezés költségeket és így az újlakás árakat, az árak naponta változhatnak, ez pedig egyes nyersanyagok hiányával átmenetileg fékezheti a lakásépítéseket, elbizonytalaníthatja, vagy elhalasztása kényszerítheti a beruházókat, ami kockázatot jelenthet az idei teljesítményre. A hitelkamatok növekedése szinten visszafoghatja a keresletet.

A Duna House becslése alapján októberben 28%-kal, az első tíz hónapban 14%-kal csökkent a lakástranzakciók száma az egy évvel ezelőtti, évtizedes csúcshoz képest, az októberi adatok már egyértelműen a lakáspiac visszaesését mutatják.

Az MNB adatai alapján szeptemberben igen meredeken, 38,3%-kal 79,3 milliárd forintra csökkent a kihelyezett lakáscélú hitelek értéke, míg az első kilenc hónapban 6,7%-kal 1042 milliárd forintra nőtt a kihelyezett összeg.

Címlapkép: Getty Images