A helyzet nem túl rózsás: elkerülhetetlen az építőipar összeomlása és a tömeges munkanélküliség?

Megkerestük Koji Lászlót, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnökét, aki elárulta nekünk, hogy a magyar állam 2021 évi áron számolva eddig 2100 milliárd forintnyi beruházást halasztott el. A lakosság az összes munka 20 százalékát biztosítja lakásépítéssel és felújítással, de a jelenlegi árak mellett a finanszírozási képességeik határához értek, emellé pedig 10 százalék fölöttiek a hitelkamatok is. A magánmegrendelői kör egyelőre kivár, nem tudni mennyivel fog csökkenni a rendelésállományuk. Az euro alapon finanszírozott gyárépítések, logisztikai központok azok, amelyek tartósan, 2023-24-ben is munkát biztosítanak az építőiparnak. Az állami megrendelések kb. 15 százalékot csökkentek, amelyet kétféle módon lehetne kompenzálni: az egyik, ha 5% körüli kamatsapkát vezetnének be, így a hitelkamat nem lenne drágább a lakosság számára az energiatakarékos felújítások és lakásépítések területén. Ez az a lélektani határ, amely felett nem vesznek fel szívesen hitelt. Jelenleg már vannak olyan kereskedelmi bankok, ahol 9-12 százalék között van a hitelkamat.

Korábban a készlakások 5%-kal történő építését és eldását különböző határidőkkel szabályozta a kormány. Az egyik határidő azokra vonatkozott, akik 2022.december 31-ig a jogerős építési engedélyt megszerezték vagy az egyszerű bejelentést megtették- ezt megtehette lakossági szereplő vagy ingatlanfejlesztő- azok 2026. december 31-ig 5%-os áfával tudták ezeket a lakásokat kivitelezni, illetve a készlakásokat értékesíteni. Elég nagy feszültséget okozott a piacon, hogy mindenki igyekezett az idei év végéig ezeket az engedélyeket, bejelentéseket megtenni, ezért a kormány annak érdekében, hogy egyenletesebb legyen a lakásépítés a piacon, a bejelentési határidőt kormányhatározattal 2024. december 31-re módosította. AZ ÉVOSZ kérte Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy ezzel összhangban a lakásépítés befejezésének határideje is hosszabbodjon meg két évvel 2026. december 31-ről, az áfatörvényben 2028.december 31-ig. A szövetség kérését a pénzügyminiszter fogadta és egyet is értett vele, valamint eljárt annak érdekében, hogy a kormánynál és a parlament előtt az áfatörvény ezirányú módosítása megtörténjen még idén, hogy 2028. december 31-ig lehessen 5 százalékos áfával készlakásokat kivitelezni, illetve értékesíteni.

Arra számítanak és a miniszterelnök is kijelentette, hogy november végén lakásügyekkel foglalkoznak majd. Jó lenne, ha a családpolitika és lakáspolitika jobban egymásra találna, vagyis a támogatások elsősorban a családok lakhatását szolgálná. Nagyra értékelhető a babaváró hitel és más támogatási formák, de azt javasolták a miniszterelnöknek is, hogy elsődlegesen a lakásügy kerüljön középpontba, ezen belül az energiatakarékossági felújítások vagy építések. Itt nem a vissza nem térítendő támogatásokra gondolnak elsősorban, hanem a kamattámogatásra, mert azzal sokkal nagyobb kört lehet utolérni és a költségvetést is kevésbé terhelné. Az ilyen irányú intézkedések kompenzálni tudják az állami beruházások csökkenését. Amennyiben a befektetéseket még jobban ösztönözni tudják, akkor várhatóan nem fog bedőlni az építőipar.

Az építőipar akkor dől be, ha összességében több mint 15 százalékkal csökken a volumen 2023-ban. Amennyiben ilyen mértékben csökken a munka, akkor elindulnak a létszámleépítések. Elsősorban a betanított segédmunkásoktól válnak meg a cégek. A járvány időszakában az építőipar folyamatosan dolgozott és más ágazatokból ötezer embert vettek fel, de jelenleg 375 ezer embert még mindig foglalkoztatnak. Amennyiben nem tudják megtartani a munkavállalókat, elmennek Nyugat-Európába dolgozni és nem fognak visszatérni onnan. Szeptembertől az új munkák nagymértékben elkezdtek lecsökkenni, melyet első lépésben a tervezők és az építőipari anyaggyártók éreztek meg. Mindkét területen volumencsökkenés tapasztalható, emiatt ezeken a területeken már megkezdődtek a létszámleépítések.

A jelenlegi helyzet nem lesz hatással a kóklerek letisztulására. Sajnos a piacnak az ilyen jellegű fizetőképes keresletcsökkenése nem jelenti, hogy el fognak tűnni a kóklerek. A 2008-2013 közötti gazdasági válság idején azt tapasztalták, hogy a kóklerek még inkább előjöttek, mert a lakosság igyekezett spórolni és felelőtlenül kiadták a munkát azoknak a "vállalkozóknak", akik a számukra legkedvezőbb árat mondták. Óva intik a lakosságot, mert a spórolás miatt kártékonyabb munkát fognak végezni a kóklerek. Az építőiparban nem igaz, hogy a rosszak elhullanak, a jók megmaradnak és az igazán sikeres cégek erőt gyűjtenek a válságos években. Itt a kóklerek is megmaradnak és tovább erősödnek.

Nem számítanak az építőanyagárak csökkenésére. Elsősorban azt tapasztalják, hogy az építőanyag gyártók a költségnövekedést és volumencsökkenést áremeléssel próbálják meg kompenzálni. Idén már nem várható további áremelkedés, de következő év elején ez változhat. "Békeidőkben" az év eleji emelkedés 3-5% volt, a Covid időszak alatt és az idei évben is, már 15-20 százalékkal emelkedtek az árak. Arra számítanak, hogy egyes építőanyagoknál 2023 első negyedév végéig akár újabb 10-15 százalék közötti áremelkedés lesz. A piac várhatóan nem fogja elfogadni, erre reakcióként április és június között engedményes akciókkal rukkolnak majd elő. Valós építőanyagár csökkenés talán 2023 közepén lehetséges.

Minél szélesebb körben akartunk utánajárni a helyzetnek, emiatt két generálkivitelezőt is felkutattunk.

Felkerestük Horváth László generálkivitelezőt, a House Office Hungary Kft tulajdonosát, aki megkeresésünkre elmondta, hogy a drágulás mértéke 30 %. Folyamatosan drágul az építőanyag, ezzel szemben lassabban emelkedik a mesterek munkabére, de az is növekedő pályán van. Vállalkozásának keretében 80-90 százalékban saját építésű ingatlanokat értékesít és újít fel, melyeket eladásra kínál. Teljesmértékű rálátása van a kivitelezői és értékesítői szakterületekre is. Szerinte a piac teljesen be fog állni, ami magával fogja rántani az építőipart. Az ingatlanok értékesítése a 0-val lesz egyenértékű, főleg az olyan ingatlanoknál, ahol nem készpénz van, hanem hitel. Egyeztetett hitelügyintézőkkel, akik több bankkal is kapcsolatban vannak, így biztosak az információk. Az árak vissza fognak esni az emberek elszegényedése miatt, a befektetők pedig felvásárolják majd olcsón az ingatlanokat. Ez a tendencia inkább a használt ingatlanoknál lesz tapasztalható. Az újak esetében annyira nem lesz nagy árcsökkenés, mert a bekerülési költség magas és az olyan ingatlanok, amelyek ára nincs túlárazva, az nem teszi lehetővé a nagy leértékelést. Összegezve sodródik a végzet felé vagy a bérlakás rendszer felé. A másik kérdés, hogy mi lesz a munkavállalókkal? Hazánkban többszázezer embert alkalmaznak az építőiparban, ha beüt a krach, márpedig be fog, akkor itt olyan mértékű munkanélküliség lesz, ami miatt tömegesen hagyják majd el az országot.

Másik nyilatkozónk Doky Norbert, más néven „Kivitelező Doki”, aki szerint az építőanyagok közül van ami „csak” 30 százalékot emelkedett, de vannak olyan termékek is, amelyek cirka 3 év alatt a többszörösébe kerülnek. A munkadíjakat illetően nála 10%-os az emelkedés. A jövőre nézve elképzelése sincs egyelőre. Szerinte teljesen le fog állni egy időre ez az iparág, melynek következményeként kb. 500 000-rel több munkanélküli lesz! Az építőipar leállása gazdasági összeomlást is jelenthet az országnak. Amennyiben ez megtörténik véglegesen külföldre költözik, ahonnan néhány éve tért haza.

A helyzet nem túl rózsás, a kérdés már csak az, milyen intézkedéseket terveznek hozni, amellyel megakadályozzák az ágazat összeomlását és a tömeges munkanélküliséget hazánkban.

Címlapkép: Getty Images