Budapest 2℃ (erősen fátyolfelhős)Tovább dübörög a horror drágulás: a magyarok fele hiába keresi az árstopos termékeket
Itt a friss felmérés, amelyből kiderül, hogy a magyarok jelentős része a gyenge forintot, a magas energiaárakat és az elhibázott gazdaságpolitikát okolja a bődületes élelmiszerinflációért.
A magyar vásárlók több, mint háromnegyedével előfordult már, hogy nem tudott valamilyen hatósági áras élelmiszert megvenni a boltokban, mert hiány volt belőle: 56 százalékuk rendszeresen találkozik ezzel a jelenséggel, 22 százalékukkal pedig megtörtént már ilyesmi – derült ki a Publicus Research Népszava számára készített december közepi felméréséből.
A - vélhetően gyakrabban bevásárló - nők nagyobb arányban szembesülnek a hatósági árak okozta áruhiánnyal, mint a férfiak: a nők 62 százaléka mondta, hogy rendszeresen nem tud árstopos terméket venni, míg a férfiak 49 százaléka válaszolt így.
Mint ismert, az idén február 1-jétől bevezetett élelmiszerárstopot november közepén - a kristálycukor, a napraforgó étolaj, a BL 55-ös búzaliszt, a csirkemell és -farhát, a sertéscomb, illetve a 2,8 százalékos UHT tej mellett – kiterjesztették a burgonyára és a tojásra is. December közepén pedig az intézkedést egészen jövő év április 30-ig meg is hosszabbították.
Ki-mi okozza az elszálló inflációt?
A Publicus Research - Népszava számára készített - felméréséből az is kiolvasható, hogy a megkérdezettek szerint leginkább a gyenge forint a felelős (63%-ban) az élelmiszerárak emelkedéséért. Ezt követi az a vélekedés, miszerint az elszálló energiaárak (60 %) a hibásak, 58% azt gondolja, hogy az elhibázott gazdaságpolitikai az oka az inflációnak. A kereskedőket és a brüsszeli szankciókat egyaránt 29% okolja a brutális áremelkedésért.
A KSH adatai alapján novemberben az élelmiszerekért már átlagosan 44 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve, az Eurostat módszertana 49 százalékos drágulást mutatott ki. A Publicus kutatása szerint
az emberek ugyanakkor átlagosan 77 százalékos drágulást érzékeltek december elején.
A KSH mérésének megfelelő értékre – 41-50 százalékra - a megkérdezettek kevesebb mint negyede becsülte az élelmiszerinflációt. A háztartások átlagosan jövedelmük 39 százalékát költik élelmiszerre, a nők kissé magasabbra, 43 százalékra, a férfiak alacsonyabbra, 35 százalékra becsülik ezt az értéket. Fejenként ez havi 101 ezer forintos kiadást jelent átlagosan, de nagy a szórás: a megkérdezettek ötöde mindössze 26-50 ezer, negyede viszont 101-200 ezer forintot fordít élelemre. A nyugdíjasok kevesebbet, átlagosan 81 ezer forintot, míg az aktív dolgozók 111 ezer forintot költenek élelmiszerre.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
