Őrület, mennyit keresnek a dolgozók ebben a megyében: vajon mi várható 2023-ban?

Békés megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, északról Hajdú-Bihar megye, északnyugatról Jász-Nagykun-Szolnok megye, nyugatról Csongrád-Csanád megye, délről és keletről pedig Románia határolja. Székhelye Békéscsaba. Az 5 630 km² területű megye lakossága 326500 fő, vagyis ebben a megyében is jelentősen csökken a népesség.

A megye területét vastag homokos-löszös üledékréteg borítja, csapadékháztartása egyenletesebb az Alföld egyéb vidékeihez mérten, így mezőgazdasági termelése országosan jelentős.

A megye területét vastag homokos-löszös üledékréteg borítja, csapadékháztartása egyenletesebb az Alföld egyéb vidékeihez mérten, így mezőgazdasági termelése országosan jelentős.

Országosan 2021-ben csaknem 1,3 millió hektáron foglalkoztak kalászos növények termesztésével. A nyári betakarítású gabonák kiterjedése 4,4%-kal csökkent, összes termése (7,4 millió tonna) viszont 5,2%-kal nőtt az előző évihez képest. A magtermés 28%-át Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyűjtötték be. A búza, az árpa és a tritikálé termésátlaga rekordot ért el.

A megye legfontosabb ásványkincse a földgáz, az ország készletének kb. egyötöde innen származik.

Országosan itt csökken a legjobban a népesség

2022 I. félévében Békés megyében kevesebben születtek, és kevesebben haltak meg, mint az előző év azonos időszakában. Az élveszületések aránya Békés megyében esett vissza a legnagyobb mértékben. Az ebből adódó természetes fogyás a megye népességét 1695 fővel csökkentette.

Békés megye lakónépessége 2022. január 1-jén 322,8 ezer fő volt, 1,1%-kal, 3,7 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A megye népessége az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent.

Békés megyében 2022 I. félévében 1219 gyermek jött világra, és 2914 fő hunyt el. Az élveszületések száma 9,0, a halálozásoké 8,2%-kal kevesebb volt, mint 2021 azonos időszakában. Utóbbi csökkenés a főváros és a megyék körében az egyik legalacsonyabb mértékű volt. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1695 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 7,7 %-kal alacsonyabb volt a 2021. I. félévinél.

A természetes fogyás népességre vetített 5,3 ezrelékes megyei értéke az országos átlagnál (2,8 ezrelék) kedvezőtlenebb volt, és az országban itt volt a legmagasabb.

2022 II. negyedévében Békés megyében a 15–64 éves népesség 75,2%-a, 150 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé, számuk 3,4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az aktivitási arány 1,6 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.

Alacsony a foglalkoztatási ráta és a fizetés

A foglalkoztatottak száma 2022 II. negyedévében az országos tendenciával ellentétben 2,0%-kal csökkent, a munkanélkülieké az országossal megegyező ütemben, 21%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatási arány (70,9%) és a munkanélküliségi ráta (5,7%) is kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál.

A foglalkoztatási ráta 70,9%-ot ért el, ami lényegében nem változott az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az arány elmaradt az országos átlagtól (74,3 %).

A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz képest 1,3 százalékponttal 5,7%-ra mérséklődött, folytatva a korábbi negyedévek kedvező tendenciáját. Az arány ennek ellenére meghaladta az országos átlagot (3,2%). A gazdaságilag inaktívak száma 50 ezer főt tett ki, számuk az egy évvel korábbihoz képest 2,3%-kal emelkedett, a 4,0%-os országos csökkenéssel szemben.

Itt keresnek a legkevesebbet a diplomások az országban

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2022 I. félévében 20%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, a növekedés üteme itt volt az egyik legmagasabb a megyék és a főváros körében. A bruttó átlagkereset összege (375 ezer forint) elmaradt az országos átlagtól (505 ezer forint).

2022 I. félévében Békés megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 375 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 249 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 395 ezer, a nettó átlagkereset 263 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 20%-kal múlta felül a 2021. I. félévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legmagasabb volt, ennek ellenére az alkalmazottak 26%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál. A bruttó keresetek a versenyszférában 16%-kal, 357 ezer forintra, a költségvetési szférában 27%-kal, 408 ezer forintra emelkedtek.

Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 23, a szellemieknél 17%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 310 ezer, az utóbbiak 466 ezer forintot kerestek. A szellemi foglalkozásúak átlagkeresete a megyék és a főváros körében itt volt a legalacsonyabb.

Durva eredmény: ezer lakosra 34 álláskereső jut

Békés megyében 2022. június végén 11 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál kevésbé, 11%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amivel tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia. A pályakezdő álláskeresők száma (821 fő) 24%-kal kevesebb lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 7,3%-ot tett ki.

Ezer lakosra az országos átlagnál több, 34 álláskereső jutott a megyében, ezen belül az arány a Szarvasi járásban volt a legkedvezőbb (19), a Sarkadi járásban pedig a legkedvezőtlenebb (57).

Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (40%) a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, emellett 29%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 26%-uknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 4,7%-uk pedig diplomás volt.

Az ellátottak aránya 6,9 százalékponttal nőtt az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 13%-uk álláskeresési járadékban, 18%-uk álláskeresési segélyben, 29%-uk szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 40%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.

Dübörög a vállalkozói kedv

Békés megyében 2022. június végén – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – a 65 ezer vállalkozás nagyobb részét (57 ezer) önálló vállalkozóként, kisebb részét (8 ezer) társas vállalkozásként regisztráltuk. Mindkettő száma 1,0%-kal nőtt egy év alatt. Az önálló vállalkozások aránya országos összehasonlításban itt volt a legnagyobb.

Ezer lakosra a megyében 203 regisztrált vállalkozás jutott, a vállalkozási kedv – országosan az egyik legmagasabb – az egy évvel korábbihoz képest nőtt.

A társas vállalkozások meghatározó részét (73%-ot) kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma 3,3%-kal emelkedett, a 23%-át képviselő betéti társaságoké 4,5%-kal fogyott. Részvénytársaságból ugyanúgy 78 szerepelt a regisztrációban, mint 2021. június végén. A társas vállalkozások 89%-a legfeljebb 9 főt foglalkoztatott, a 249 fő felettiekből 14 volt a megyében.

Főtevékenységük alapján – az egy évvel korábbihoz hasonlóan – a társas vállalkozások a kereskedelem, a tudományos és műszaki tevékenység, az ipar, valamint az építőipar területén fordultak elő leggyakrabban, az önálló vállalkozók többsége a mezőgazdaságban tevékenykedett.

A fejlesztési források 37%-át a mezőgazdaságban, 23%-át a feldolgozóiparban, 7,3%-át a szállítás és raktározásban használták fel. Az agrárium beruházásainak volumene 84, a szállítás és raktározásé 40%-kal bővült, a feldolgozóiparé 16%-kal csökkent. Utóbbi gazdasági ágon belül a gép, berendezés gyártása, az élelmiszeripar, valamint gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar területén történtek a legnagyobb értékű tárgyi eszköz befektetések.

Ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére (például melioráció) a megyei székhelyű szervezetek az I. félévben 2,5 milliárd forintot költöttek, reálértéken 7,4%-kal kevesebbet, mint 2021. azonos időszakában.

Továbbra is az ország egyik éléskamrája a megye, az ipar teljesít

Békés megyében 2022. június 1-jére a juhok száma nőtt, a szarvasmarháké lényegesen nem változott, a sertéseké és a tyúkoké csökkent az előző év azonos időpontjához képest.

A szarvasmarha-állomány a nyár kezdetén (66,3 ezer) enyhén csökkent (0,4%-kal) az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az állomány 43%-át kitevő tehenek száma 12 hónap alatt pedig kissé (1,1%-kal) emelkedett. Száz hektár mezőgazdasági területre 15 szarvasmarha jutott, az országos átlagnál 3-mal kevesebb.

A gazdálkodók június elején a megyében 259,4 ezer sertést gondoztak, 6,8%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az anyakoca-állomány (16,6 ezer) ennél mérsékeltebben, 2,1%-kal fogyott. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó sertéslétszám (59) 11%-kal meghaladta a hazai átlagot (53).

A juhok száma egy év alatt 16%-kal 41,3 ezerre, ezen belül az állomány 72%-át képviselő anyajuhoké 22%-kal gyarapodott.

A megyében 2021. június 1-jéhez képest 24%-kal kevesebb, összesen mintegy 1,7 millió tyúkot neveltek. A teljes létszám 16%-át adó tojóállomány egy év távlatában 38%-kal fogyott. A visszaesés összefügg állategészségügyi járványhelyzet (madárinfluenza-kitörés) miatti kényszervágásokkal.

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján Békés megyében az ipari termelés értéke 432 milliárd forint volt 2022 I. félévében. Ez az országos kibocsátás 1,7%-át jelentette, amivel Békés a kisebb súlyú megyék közé tartozott. Az egy lakosra jutó termelési érték az országos átlag felét érte el.

A telephelyi adatok alapján az ipar 2022. I. félévi teljesítménye 8,3, a megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése 13%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A beruházások volumene 19%-kal bővült. Az I. félévben 47%-kal kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában, a lakásépítések népességre vetített száma az egyik legalacsonyabb volt az országban.

Az építőipar új megrendelései országos szinten 8,6%-kal nőttek, miközben a megyei építőipari szervezetek 2022 I. félévében 26,8 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 4,9%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakinál.

Csökkent a lakásépítési kedv, de nőtt a jövőbeni lakások tervezése

Folytatódott a 2021 során megindult lakásépítési kedv csökkenése Békés megyében: 2022 I. félévében az előző év azonos időszakihoz mérten 47%-kal visszaesett (országosan 6,8%-kal mérséklődött) az épített lakások száma. Mindössze 28 lakást vettek használatba, 22-t Békéscsabán, ötöt a többi városban, egyet pedig községben. Csak a kisebb városokban regisztráltunk csökkenést. Az épített lakások tízezer lakosra jutó száma (0,9) a megyék közül itt volt az egyik legalacsonyabb, az országos átlag csupán 9,2%-át érte el.

Az országos átlagnál jóval nagyobb mértékben élénkült a jövőbeni lakásépítési kedv a megyében. A 2022 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (150) 40%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az év ezen szakában utoljára 2008 I. félévében volt a megyében ennél magasabb szinten az építési hajlandóság.

Az országos átlaghoz képest alacsony a bolti forgalom

Békés megye kiskereskedelmi üzlethálózatában 2022. I. félévben folyó áron 193,5 milliárd forint értékű forgalom realizálódott, az országos 2,7%-a. A forgalom volumene 2021 áprilisa óta ismét folyamatosan emelkedik, a növekedés 2022. január-június között a kiigazítás nélküli adatok alapján az előző év azonos időszakához mérten – az országos átlagnál kisebb mértékű – 10%-os volt.

Egy lakosra átlagosan 599 ezer forint bolti forgalom jutott, 24%-kal több, mint 2021 I. félévében. A mutató értéke 137 ezer forinttal elmaradt az országos átlagtól.

Csökkent a közúti balesetek száma

2022 I. félévében 212 baleset következett be Békés megye útjain, ami az országosnak 3,1%-a volt. Számuk az országos 10%-os növekedéssel szemben, 5,4%-kal csökkent.

Kimenetelét tekintve 2022 I. félévében a balesetekből 55 végződött súlyos, 154 könnyű sérüléssel, az előbbiek száma 13, az utóbbiaké 0,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A halálos balesetek száma (3) 3-mal csökkent, arányuk az összes balesetből 1,4% volt, kevesebb, mint az országos átlag (2,9%).

Az összes baleset 66%-át személygépkocsival okozták, a kerékpár és a motorkerékpár részesedése 17 (a megyék és a főváros között a legnagyobb), illetve 1,4% volt. A balesetek túlnyomó része, 96%-a a járművezetők hibájából következett be, jellemzően az elsőbbség meg nem adása (az összes baleset 35%-a) és a sebesség nem megfelelő megválasztása (29%) miatt.

Autópályán, autóúton nem történt baleset, 17%-uk főútvonalon következett be. Az összes baleset 67%-a lakott területen történt.

2022 I. félévében 15 balesetnél, az összes baleset 7,1%-ánál mutattak ki alkoholos befolyásoltságot. A csökkenő balesetszámmal összefüggésben a közlekedési balesetekben az egy évvel korábbinál 2,7%-kal kevesebben, összesen 289-en sérültek meg.

Turizmus a Dél-Alföldön: Békés megye

A kereskedelmi szálláshelyeken 259 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek, 2,5-szer többet, mint a járványügyi korlátozásokkal érintett 2021. I. félévben. A kiskereskedelmi forgalom volumene 10%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, egy lakosra jutó összege 599 ezer forint volt, az országos átlagnál (736 ezer forint) kevesebb.

Békés megye kereskedelmi szálláshelyein (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 2022 I. félévében 259 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek, ebből a belföldivendég-éjszakák száma 221 ezer, a külföldivendég-éjszakáké 38 ezer volt.

Előbbiek száma 2,4-szerese, utóbbiaké 3,5-szerese volt az előző év azonos időszaki értéknek. A vendégéjszakák száma összességében 2,5-szeresére nőtt a járványügyi korlátozásokkal érintett 2021. I. félév értékéhez képest.

Az új turisztikai térség: Gyula és térsége

A turisztikai térség megközelíthetőségének megkönnyítése, mind Budapest, mind Románia felől új turisztikai folyosókat nyit meg, amelyek a következő években jelentős turisztikai potenciálnövekedést biztosítanak Gyula és Békéscsaba számára.

Az elmúlt években lezárult és még folyamatban lévő fejlesztései (Szabadkígyós, Munkácsy negyed stb.) kiváló kiegészítő turisztikai termékeket biztosítanak a térség márkaprofiljának középpontjában álló gyógyfürdőnek.Az egyedi, kulturális és fürdőélmény összekapcsolása elősegítheti a vendégszám növelését a számos (a szenior korosztály, valamint a kisgyermekes családok, fiatalok és diákcsoportok) célcsoport vonatkozásában. Mind Gyulán, mind pedig Békéscsabán évente több, országos jelentőségű, utazási motivációt biztosító fesztivált is tartanak, amelyek ugyancsak fontos szerepet játszanak a térség turisztikai kínálatában

- írja az MTÜ.

Gyula és a fürdőkultúra

Gyulán már a török időkben is virágzott a fürdőkultúra, és legtöbben ma is a gyógyvizek és gyógykezelések miatt érkeznek a történelmi fürdővárosba. A város kulturális látnivalókban is bővelkedik: érdemes felkeresni a központját, betérni a múzeumokba, tájházakba, templomokba, majd csatlakozni valamelyik fesztivál forgatagához, és megkóstolni a számos helyi finomságot.

Békéscsaba bája

Innen mindössze 17 km-re található Békéscsaba, ahol Munkácsy Mihály egyedülálló öröksége, valamint további látnivalók és programok várják. A környező falvak takaros utcáin sétálgatva pedig az igazi, semmihez sem fogható vidéki hangulatot lehet átélni. Gyula és Békéscsaba a Körösök völgyében, az Alföld déli részén fekszik, mely különleges báját vadregényes folyópartjainak és erdőinek, valamint kellemes, szinte egész évben napsütéses klímájának köszönheti.

Itt az is kiderül, mi a különbség a híres gyulai és a csabai kolbász között, valamint a lehető legautentikusabb közegben, a legszakavatottabb készítők termékeit kóstolhatjuk meg.

A dél-alföldi régió turisztikai erősségei és lehetőségei

• Kimagaslóak a régió gyógyhatású termálvízi adottságai. melyre hazai és nemzetközi hírű gyógyfürdők épültek ki
• A régió - turisztikai szempontból - érdekes és vonzó természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik
• Az országos átlagnál magasabb itt a napsütéses órák száma, és ez a terület az ország folyóvizekben leggazdagabb régiója
• A régió kulturális értékei kimagaslóak (az épített környezet, kulturális örökség, kulturális rendezvények és programok)
• A régió egészére jellemző a tanyás településszerkezet (ez jó alapot biztosít a falusi-tanyai turizmus fejlesztésének)
• A régió gazdag nemzetiségi tradíciókkal rendelkezik (román szlovák, szerb, horvát, székely)
• Az interregionális együttműködés növekedése (a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió)

Címlapkép: Getty Images