Az ingatlanpiacot sem kíméli a rezsidémon: ezeket a lakásokat keresik most a magyarok

Régóta ismert tény, hogy a hazai lakásállomány tömeges korszerűsítésre szorul, ám meglehet, végül a lakáspiac diktálja majd e változás kényszerű ritmusát. Alig néhány hónappal azután, hogy a rezsiköltségek várható és jelentős megemelkedése országos riadalmat keltett, a lakáspiacon is a korábbinál jóval fontosabb paraméterré vált a lakások és házak üzemeltetési költsége, annak ellenére, hogy a tél eddig enyhének bizonyult. A preferenciaváltozás már látszik az épületek energetikai tanúsítványait gyűjtő nyilvános adatbázisban is. Ide töltik fel az újépítésű, valamint az értékesítésre szánt használt lakások energetikai tulajdonságairól, fogyasztásáról tájékoztató magánokiratok adatait. Így a mindenkori gyarapodás jól jellemezheti az adott aktuális kínálatot, illetve a piaci figyelem változását.

Az adatok azt mutatják, hogy az év utolsó harmadában – amikor már velünk volt a rezsiköltségek emelkedése – jelentősen megváltozott az energetikai tanúsítványok és ezzel együtt a piacra kerülő lakások körének összetétele. A korábbinál jóval nagyobb arányban kerültek közéjük energetikai szempontból igen jó, legalább BB besorolású ingatlanok, amiben természetesen szerepet játszhat az is, hogy viszonylag sok új lakást az év végére fejeztek be. Ám az energetikai skála másik felén is látszik a változás, mivel kisebb arányban vittek piacra – a jelenlegi helyzetben kevésbé vonzó – drágábban fűthető-hűthető otthonokat.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint beteljesülni látszik a jóslat, hogy a piac figyelme az energiatakarékos lakások felé fordul. Azaz kezd – a vágyon túl – piaci kényszerként is megjelenni a lakások modernizálása. „Így feltehető, hogy a korszerűsítésnek, az értékteremtő felújításoknak akkor is nagyobb lesz a szerepük a hazai lakáspiacon, ha a múlt nyáron, az emelkedő rezsiköltségek kapcsán kialakult aggodalom esetleg enyhülni fog.”

Ennek az új követelménynek azonban nem lesz könnyű megfelelni a hazai lakásállománnyal, aminek egyik minőségi ismérve, hogy az otthonok üzemeltetése – jellemzően a hűtés-fűtés – mennyire terheli a környezetet üvegházhatású gázokkal. Az Eurostat adatai e tekintetben nem mutatnak különösebben kedvező képet: az egy főre jutó hazai kibocsátás mintegy 24 százalékkal haladja meg az uniós átlagot. A tendenciát is vizsgálva még kedvezőtlenebb a kép. Az utóbbi években a legkisebb fosszilis terhelést – uniós átlagban és Magyarországon egyaránt – 2019-ben mérték. Ám míg az unióskibocsátás csak 5 százalékkal nőtt a következő két évben, addig a hazai 16 százalékkal.

A korszerűtlen, csak drágán üzemeltethető lakások magas aránya azzal is jár, hogy a rezsi látványosan nagy részt hasít ki a családok költségvetéséből. Az Eurostat adatai szerint a magyarok minden 100 forintjukból 22,4-et kénytelenek az otthonukra költeni. S ez még csak egy 2021-es összegzés, azaz nem tükrözi az energiaszámlák azóta bekövetkezett megugrását.

A lakások szükséges felújítása jelenleg a legtöbb esetben elsősorban az energetikai korszerűsítést jelenti, függetlenül attól, hogy tulajdonosa tartósan akarja lakni, vagy éppen eladni készül azt. Így a tipikus értéknövelő felújítások ma a nyílászárócsere, a szigetelés, a hűtő-fűtő klímák beszerelése vagy a napelem-telepítés. De hiába ígérik ezek a legjobb megtérülést, finanszírozási oldalról 2022-höz képest nehezebb feladvány előtt állnak a tulajdonosok, hiszen a kifejezetten a felújításokat segítő támogatási forma már nem lesz elérhető az új évben. Így kevesebb lehetőség maradt arra, hogy egy tulajdonos állami támogatással végezze el otthona értéknövelő energetikai korszerűsítését, de 2631 kistelepülésen 2024. december 31.-ig igényelhető a falusi CSOK, amelyet vásárolt vagy már meglévő ingatlan felújítására is felhasználhatnak. S továbbra is elérhető és szabadon felhasználható a Babaváró hitel.

Címlapkép: Getty Images