Lehull a lepel a Kádár-kockákról: kiderült a nagy titok, így érdemes felújítani őket

HelloVidék: Mit takar pontosan építészeti szempontból a Kádár-kocka kifejezés, milyen típusú házakat értünk alattuk?

Dr. Perényi László Mihály: A Kádár-korszak derekának jellemző (1960 - 1980) családi ház típusa, mely közel négyzetes alaprajzú, általában földszintes és sátortetős (gúla alakú tető) kialakítású volt. A terepszintből 45-50 cm-rel kiemelték a padlósíkot - a vízszigetelést így a legegyszerűbb kialakítani - , csak egy vízszintes síkot kellett készíteniük, és az esetleges árvizek esetén is száraz maradhat - eleinte az árvíz által lerombolt épületek helyén építették őket. Összkomfortos, vagyis víz, áram, külső aknás szennyvíztároló, fűtése kályhákkal történt eleinte, így minden helyiséghez tartozott kémény, később központi fűtéssel épültek, gázfűtéssel. Szabadonálló épületként építették, minden oldala kellően messze volt a telekhatártól, 3 méterre, minden oldalán lehetett ablak vagy ajtó.

Mit gondol a Kádár-kockáról mint konstrukcióról, mennyire élhető háztípus?

Szerintem építészeti szempontból is sok lehetőséget rejt magában az épület. Az alapterületből viszonylag keveset vesznek el a közlekedő területek, az egyes helyiségek alapterülete elég nagy és változatos (nem egyforma). A homlokzati falain kívül általában a hosszabbik oldallal párhuzamosan épült, benne egy középső teherhordó fal. A többi fal általában minden nehézség nélkül kibontható, mivel nem támasztja meg a födémet, így a belső átalakítása elég szabad, sok lehetőséget hordoz magában.

Milyen szerkezetűek, elosztásúak a leggazdaságosabb Kádár-kockák, ha lehet különbséget tenni köztük?

A korai időszakban még téglából épültek, általában kisméretű, tömör téglából, ami jól véshető, jó rögzítési alap. Nagy a teherbírása, nagyobb nyílások szélén is kellően teherbíró marad, ha nagyobb nyílásokat szeretnénk a középső falban vagy valamelyik homlokzati falban kialakítani. A födém általában szilárd, nem fa, ritkábban betonlemez, inkább betongerendák közötti tégla vagy beton tálca és salakfeltöltés a jellemző rá. Negatívum, hogy a salak lehet sugárzó, ha erőművi salakot is használtak, ez főleg a későbbi épületeknél a jellemző.

Energetikai-szerkezeti szempontból mit kell még tudni a Kádár-kockáról?

A nagy fal- és födémtömeg miatt a háznak jó a hőtárolása, vagyis nyáron lassabban melegszik fel, tovább marad hűvös.

A termikus burok egyszerűen kialakítható, mert az épület kompakt, kevés törés van a felületekben. Vízszigetelés is készült a falak alatt és a padlókban, bitumenes, ez még működhet, de a tömörtégla anyagú falak bármilyen technológiával vízszigetelhetők utólag is, például injektálással vagy akár falátvágással.

Összefoglalva: viszonylag könnyen átalakítható, nagy tömegű anyagokat tartalmazó szerkezetű épületek a Kádár-kockák. Jó lehűlő felület- és fűtött térfogat-arányúak, kompaktak, ezért egyszerűen lehet nagyon kis energiafogyasztású épületté alakítani. A padlástér kis alapterületű beépítést tesz lehetővé, de az emeletráépítést minden komolyabb megerősítés nélkül elbírják a földszinti szerkezetek és általában a födém is.

Ezek szerint a Kádár-kocka energetikailag is nagyon jó konstrukció?

Mindenképp az, hiszen van benne anyag bőven, jó anyagokat használtak fel hozzájuk, a kis tömör téglát, vasbetont, ami tartóssá teszi. A gyengéje már a "felöltöztetése", a nyílászárók, a villamos hálózat és a gépészeti megoldásai.

Az alaprajzi kialakítására mi a jellemző?

A szerkezetről fentebb beszéltem. Az alaprajzi elrendezése nagyon kompakt, kevés a ki nem használható, csak a közlekedést szolgáló tér benne. A csatolt alaprajz is mutatja a jellemző kialakítást, ez a Kádár-kocka alapja. Az idők folyamán persze sok ilyen épületet bővítettek, átalakítottak, hol jobban, hol rosszabbul, ezek már elég vegyes képet mutatnak. Én olyan házat keresnék a vevők helyében, ami az alapképlethez a legjobban hasonlít, a legkevésbé alakították még át rajta bármit.

Anyagi szempontból megéri-e belevágni egy akár lepukkantabb ház felújításába?

Nehéz kérdés, de a hazai, meglévő családi házas épületállományból szerintem ez éri meg a legjobban, mert a legbiztonságosabban, sokféle technológiával felújítható. Azzal azért számolni kell, hogy a tartószerkezeteken kívül, általában újra kell készíteni mindent - kivéve az alapozást, a falakat és a födémet.

Általában mi szorul felújításra egy idősebb Kádár-kockában?

Új nyílászárókra mindenképp szükség lesz, talán a belső ajtók megmaradhatnak. Ahol nem lesz vizesblokk, ott akár a padlószerkezet is megmaradhat, csak a burkolatot kell megújítani. A csatolt rajzokon egy most felújított ház látható a vett és a felújított állapotban. Az utcai három szobában nem bontottuk fel a padlót, csak felcsiszoltuk, a vakolatot sem vertük le. Ebben a három szobában csak ablakcsere és a villamos rendszer felújítása miatti vésések és a fűtési csövek bevésése történt.

Az udvari oldalon, ahol a vizesblokkok, a nappali és a konyha alakult ki, ott a teljes padlószerkezetet elbontottuk. levertük a vakolatot a falakról, új nyílászók kerütek be, jól hőszigetelt padlószerkezet készült új vízszigeteléssel. A gépészet és a villamos hálózat teljes felújításon esett át. Végül kívülről hőszigeteltük a falakat (15 cm EPS), és a padlásra is felkerült 20 cm hőszigetelés.

Ajánlaná-e bárkinek egy felújításra szoruló, vagy egy felújított Kádár-kocka megvásárlását?

Én mindenképp ajánlanám. A más által felújított ház mindig több kockázatot rejt, mert nem tudjuk, hogy valójában miből és hogyan készültek a dolgok. Amit mi csinálunk, azt látjuk, hogy miből és hogyan készül. Persze sok ősz hajszálat okoz, mire minden összejön. A tervezésen ne spóroljunk, mert időt és pénzt takaríthatunk meg egy jó tervezéssel. A bontási munkák nagyobb részét akár magunk is elvégezhetjük, ezzel is csökkentve a költségeket. Nekünk bevált egy Kádár-kocka felújítása.

Hogyan induljunk el a felújítás során, mik az első lépések?

Először is jól mérjük fel a ház meglévő állapotát, a szerkezetet az alapozástól a tetőfedésig valamint a villamos-, és az épületgépészeti rendszereket, mert úgy tudjuk csak jól megtervezni a szükséges munkálatokat. A repedésekből következtethetünk a tartószerkezetek állapotára, a vakolatokból kiderülhet, hogy vannak-e vízszigetelési problémák. Tudni kell, mozog-e az épület, süllyed-e a ház, ez látszik a repedéseken, hogy lejön-e a vakolat, kívül-belül nedvesedik-e az épület. A padlástérben a fedélszéket is meg kell nézni, nincsenek-e gombák és rovarok a fa szerkezeteken. Meg kell nézetni szakemberrel, hogy milyen állapotban van a tető, a cserepek, az ereszcsatornák, mennyire megoldott a vízelvezetés. Ha az előző lakó gépészetileg nem tette rendbe a házat, akkor ahhoz bontani kell a falakat, vagy egy villamossági felújításhoz, átalakításhoz.

Milyen hibákat követhetünk el egy átgondolatlan felújítással? Mire figyeljünk különösen?

Tehát a legfontosabb, hogy jól mérjük fel a ház állapotát, és fontossági sorrendben haladjunk a felújítással, ha netán az egész ház felújítása nem fér bele egyszerre a költségvetésünkbe. Például hiába szigeteli le valaki a házat, ha nem nyúl a tetőhöz, és menet közben derül ki, hogy az beázik, akkor nagy kár keletkezik.

Manapság újra divatba jöttek a vályogházak. Ha választania kellene mint szakértő vevő, melyik háztípust részesítené előnyben?

Kizárólag építészeti szemmel a Kádár-kockát, abból is a hatvanas-hetvenes években épülteket, amikor még a kis, tömör téglából építkeztek szemben a későbbi, paneles technológiával összerakott szilikát tömbös házakhoz képest. A vályogház szerkezeti szempontból kevésbé biztonságos, bár mi építészek a vályogot is szeretjük mint alapanyagot.

Viszont a Kádár-kockát sokkal jobban lehet utólagosan vízszigetelni, nincs benne annyi veszély, mint a vályogban, ráadásul a tégla is természetes anyag. Alaprajzilag nézve is gazdaságosabb a Kádár-kocka, a régi falusi házakhoz képest több a lehetőség benne akár a szerkezeti átalakításra is, ahol általában egymásból nyíltak a helyiségek, a Kádár-kocka kompaktabb, kevesebb a csak közlekedő felület benne. Emeletépítés szempontjából is stabil alap, simán ráhúzható még egy szint, statikailag elbírja, szemben a vályoggal.

Mivel nincs síktörés a falakban, gazdaságosabb sokkal a kifűtése, és jobban tartja a hűvöset is a közhiedelemmel szemben. A gömb a tökéletes forma, de minél több síktörés van egy adott homlokzatban, annál rosszabb energetikailag, a kocka ehhez képest egy jó megoldás.

Arról nem beszélve, hogy kiemelték a talajhoz képest, nincs benne vagy nagyon ritka a kapilláris vizesedés, a szigetelése sokkal jobb, mint egy vályogházé. Szóval, én amondó vagyok, hogy építészetileg nézve a kisméretű téglából készült Kádár-kocka a legjobb konstrukció a régebbi építésú házak palettáján, sok lehetőséget rejt építészeti szempontból és a legtöbb technológiával és építőanyaggal felújítható.

Címlapkép: Getty Images