Erről a legtöbb háztulajdonos megfeledkezik: százezreket spórolhatunk ezekkel a felújításokkal

Minél régebbi egy ingatlan, annál többet fogyaszthat

A Takarék Index elemzői a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában szereplő kategóriák alapján kiválasztott 40 példaingatlanon vizsgálták az építés ideje, a fűtési rendszer és a fogyasztás kapcsolatát. Az eredmények szerint összefüggés mutatható ki a lakóingatlanok építési ideje és a fűtéshez, melegvízhez felhasznált primer energia mennyisége között: minél régebbi egy ingatlan, jellemzően annál korszerűtlenebb. A gázkazánokkal felszerelt lakások energetikai jellemzői jobbak, mint a szilárd tüzelésű fűtési rendszerekkel vagy gázkonvektorral felszerelteké, utóbbiak esetében az építés idejétől függetlenül magas az energiaigény.

Jelentős megtakarítást hozhat a rezsiköltségekben a felújítás

A megugró energiaárak miatt az energetikai felújítások tehát nagymértékű megtakarítást jelenthetnek sok lakástulajdonos számára. A Takarék Index elemzői megvizsgálták, hogy a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában szereplő ingatlancsoportok szerint milyen mértékű lehet a lakosság megtakarítása egy-egy adott kategóriába tartozó átlagos alapterületű ingatlan esetében1. A magyarországi lakásállomány legnagyobb részét kitevő, 1946 és 1980 között épült ingatlanoknál ez kiugró mértékű is lehet: egy kategóriáján belül átlagos területű, száz négyzetméteres családi ház esetében, amelynek a felújítást követően DD vagyis a korszerűt megközelítő lesz a besorolása, a megspórolt összeg meghaladhatja az egymillió forintot. Ez 89 százalékos csökkenést jelenthet. Az újabb építésű ingatlanoknál a megtakarítási arány ennél szerényebb: egyrészt a korszerűbb ingatlanoknál az eredeti állapot szerinti fogyasztás kisebb, másrészt a jelenlegi energiaköltségek sávos rendszerűek. Ez azt jelenti, hogy csak bizonyos fogyasztási szint felett kell emelt árat fizetniük a háztartásoknak, így a korszerűbb otthonok fogyasztása nagyobb valószínűséggel marad a kedvezményes sávban. Mindezek miatt a felújítások kapcsán jellemzően rosszabb megtérülés mutatható ki esetükben az egyes háztartások szintjén. Nemzetgazdasági szinten azonban a megtakarítás a valós, magas energiaárak miatt jóval nagyobb lehet ezen ingatlanok korszerűsítését követően is.

A Takarék Index elemzőinek számításai rávilágítanak: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan közzétett átlagos primer energiafelhasználás több mint harmadával csökkenhetne az ingatlanok korszerűsítését – legalább a DD vagy a korszerűt jelentő CC osztály elérését – követően. Ez éves szinten hozzávetőleg 1500 milliárd forint megtakarítást jelenthetne nemzetgazdasági szinten.

Milyen mértékű felújítások térülnek meg a legjobban?

Mindenképpen érdemes vizsgálni, hogy az egyes ingatlanok esetében milyen mértékű felújítási munkák elvégzése számít optimálisnak. Ehhez több tényezőt is célszerű figyelembe venni, a felújítás várható költségei mellett többek között a megspórolható energiamennyiséget, a korszerűsítés értéknövelő hatását és az energiafogyasztás csökkenését.

A szakértők a mintaként vizsgált különböző energiabesorolású ingatlanok felújításának várható eredményeit elemezve megállapították, hogy a legnagyobb megtakarítást a jelenlegi árstruktúra alapján a JJ, az II és a HH, a kiemelkedően rossz, a rossz és a gyenge kategóriába tartozó ingatlanoknál lehetne elérni. A legalább a DD besorolást biztosító munkálatok révén az energiaköltség a korábbi töredékére, 7-12 százalékára csökkenhetne, de a reális felújítási szint elérésével is az alapállapotban fizetett 16-35 százalékára mérséklődhetne. A megtakarított összegeket a becsült felújítási költségekkel összevetve kiderül: a vizsgált HH-JJ ingatlanok esetében a DD szint elérésénél a felújítás 6,4-10,2 év alatt térülhet meg saját forrásból, míg a reális felújítási szintek esetén 5,3-8,8 év közötti megtérülési idő volt kalkulálható a példaként vizsgált otthonoknál. A felújított ingatlanok értéke ráadásul növekszik a munkálatok hatására, ami szintén pozitívum lehet a tulajdonosok számára. Az egyedi mellett azonban érdemes lehet nemzetgazdasági szinten is vizsgálni a megtakarítások összegét, vagyis a világpiaci árakon számolt fogyasztási költségek esetén megtakarítható költséget.

Jelentős szerepük van a központi programoknak

Európa számos országában léteznek programok az energiahatékonyság javítására. Ezek ugyanakkor jelentős különbségeket mutatnak attól függően, hogy a korszerűsítés költségének mekkora részét finanszírozza az állam, vagy aszerint, hogy a támogatás az elvégzett munkák, illetve a célul kitűzött minimális energiahatékonyság-javulás alapján igényelhető-e. Bulgáriában például 100 százalékos támogatáshoz is hozzá lehet jutni a munkálatok finanszírozására, több országban pedig a költségek 60 százalékát állja az állam. Észtországban és Németországban ennél alacsonyabb a támogatási ráta. Vannak fix összegű támogatással működő rendszerek is, amelyekben az elérhető összeget az ingatlan négyzetmétere alapján határozzák meg, ilyen működik például Szlovéniában, ahol négyzetméterenként 190-220 euróval támogatják a korszerűsítést. Több országban, így Németországban, Romániában és Nagy-Britanniában jelentős szerepet játszik a támogatási arányban a felújítás révén elért energiahatékonyság, vagyis elvárják, hogy javuljon vagy elérjen egy bizonyos szintet az ingatlan energetikai besorolása.

Az energiahatékonyság növeléséhez elengedhetetlen az ingatlanok korszerűsítése

Mint az a Takarék Index háromrészes energetikai elemzésének előző két részéből kiderült, a magyar lakásállomány óriási része elavult energetikai szempontból. Az új lakások építésével a megújulás csak nagyon lassan menne végbe, annak ellenére is, hogy az elmúlt években a korábbinál több új lakás épült. Az energiahatékonyság javulását főként tehát a felújításokkal lehetne elérni. A szakértők számításai szerint a magyarországi lakásállomány költségoptimum szintű energetikai felújítása csaknem 20 ezer milliárd forintba kerülne, ez az éves bruttó hazai termék hozzávetőleg harmada. A munkálatok nagy megrendelési volument jelenthetnének az építőiparnak, elsősorban a kis- és a közepes vállalkozásoknak, de egy átfogóbb program esetében akár a nagyvállalatoknak is. Központi kérdés a korszerűsítés finanszírozása: az állami intézkedések mellett ebben nagy szerepe lehet a kedvező hitelfelvételi lehetőségeknek is. Az energiahatékonyság növelése több szempontból is előnnyel járna: a megtakarítás mellett jelentős prémiumot jelenthet az ingatlanok értékében, ráadásul szemléletváltáshoz is vezethet a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülésével. Nemzetgazdasági szinten pedig nagymértékben csökkentené az energiakitettséget, és ugyancsak jelentős megtakarítással járna.

Címlapkép: Getty Images