Hiába a béremelés? Egyre többen mondanak fel a magyar gyárakban

Az esetek többségében az emelés javarészt az alapbért érinti, de a pótlékok és a cafeteria juttatások is nőnek

- mondta el a lapnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Hozzátette, az emberek mégsem érzik jól magukat a gyárakban, a feldolgozóiparban jelenleg mintegy 25-30 százalékos a fluktuáció. Általános tapasztalat az is, hogy az új munkavállalók fele hat hónapon belül már másik munkahelyen dolgozik. Mint mondta, úgy látja: a koronavírusjárvány óta változott is e téren a dolgozók morálja, és már nem lehet azzal fenyegetni őket, hogy úgysem találnak új munkát.

Bár nincs már feltétlenül óriási bőség a szabad munkahelyekből - sőt, néhány helyen csoportos elbocsátások is lezajlottak -, még mindig jelentős a munkaerőhiány a feldolgozóiparban

- magyarázta a szakszervezeti vezető.

A szakember szerint a leginkább az dühíti a dolgozókat, hogy a munkaadók többsége még mindig táppénzcsalókként tekint rájuk. A termelő iparban rengeteg munkahelyen van még az a felállás, hogy jelenléthez kötik a juttatások. Ezt pedig a dolgozók csak akkor kapnak meg, ha egy napot sem hiányoznak betegség miatt a munkából.

Ezek a juttatások a dolgozók megszerezhető jövedelmének a 10-40 százalékát is kiteszik, de ha táppénzre mennek, akkor nem jár. Változók a munkahelyi szabályozások e téren, de nagyon gyakori, hogy 1 nap táppénzzel ugrik a jelenléti bónusz 20 százaléka, 2 nappal a fele, 3-5 nappal pedig már az egész éves pluszjuttatás elveszik

– magyarázza a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, aki hozzátette, mindezek után nem meglepő, hogy sokaknak már anyagi kényszer is a munkahelyváltás, hiszen ott tiszta lappal indulnak, és akár magasabb bért is kapnak.

Címlapkép: Getty Images