Súlyos a helyzet ezeken a magyar településeken: folyamatosan bővül a lista, nagy a baj

Átfogó programot indított a kormány a háromszáz leghátrányosabb helyzetű település felzárkóztatására 2019. februárjában. Az összefogásra fókuszáló tervezet irányítására Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét nevezte ki miniszterelnöki biztosnak. A program a Felzárkózó települések nevet kapta és elsősorban a gyermekekre fókuszál: arra szeretne esélyt teremteni, hogy ők már ne szükségszerűen örököljék szüleik sorsát, hanem legyen lehetőségük más életet élni. A kezdeményezés saját bevallása szerint a fogantatástól a foglalkoztatásig (az „első ezer nap” mottó azt erősíti, hogy a gyerek első három évében speciális fókuszban van) kíséri végig egyfajta állandó, tevékeny, együttérző jelenléttel a hátrányos helyzetben élőket annak érdekében, hogy az évtizedek óta megoldhatatlannak tűnő nehézségek helyébe megoldásokat léptessen. A program során szeretnék, ha a rászorultságot pedig felváltaná a fenntartható öngondoskodás. Ráadásul az összes kapcsolódó segélyszervezetet és a kisebb civil szervezetet egy pályára állítják, ami révén szinte garantált a siker, hiszen a tudás, lobbierő, támogatói bázis egyesülni tud.

Az úgynevezett jelenlét módszertannal dolgozunk, ami egy régóta alkalmazott, jól bevált metódus. Ez egy diagnózis alapú fejlesztés, amit évek óta használunk a szegregátumokban vagy más, nagyon hátrányos helyzetű területeken élők esetében. Jó eredményeket értünk el többek között Tatabányán, Monoron Miskolcon vagy Pécsen is. Szeretünk elmenni az adott helyszínre, megnézni, megtapasztalni a helyi körülményeket, körbejárni a térséget, majd egy ott élő szakember bevonásával diagnózist felállítani. Ehhez készül majd a cselekvési terv, amit lépésről lépésre, módszeresen végrehajtunk. Abban hiszünk, hogy a helyben élők és ott dolgozók tudják csak azt, hogy pontosan mire van szükségük az embereknek, ezért valljuk, hogy helyben integrálva kell a megoldásokat kidolgozni. Ez utóbbi viszont rugalmas, tehát ha útközben azt látjuk, hogy nem megfelelő, akkor azonnal változtatunk. A program első évében 31 településsel indultunk, ezt bővítettük fokozatosan és most 118-nál tartunk, de április 1-től újabb 60, majd jövőre újabb 60 kerül be. Összességében egy Komárom-Esztergom megye nagyságú területről beszélhetünk, de nagy különbséget jelent, hogy ezeken a részeken körülbelül háromszor annyi gyerek születik, mint máshol. Ahogy tapasztaltuk, ezek a közösségek régóta vártak arra, hogy valaki feléjük forduljon. Azt láttuk, hogy az átfogó szemléletbeli változás szimpatikus volt számukra. hogy az egész települést és annak környékét is megpróbáljuk fejleszteni. És miután mi a szociális munkában hiszünk, ezért elsősorban az emberekkel foglalkozunk

- mondta el a HelloVidék kérdésére Kiss Dávid, a Jelenlét program szakmai vezetője.

A program elsősorban a lakhatás, oktatás, gazdaságfejlesztés hármasára fókuszál, de nagy hangsúlyt fektet a szociális területekre is, többek között a sport, zene, közösségfejlesztés, drogprevenció, képzés eszközeire.

Közösségi ház alapon dolgozunk, tehát minden érintett településen létrejön egy Jelenlét pont, ahonnan a szakembereink felveszik a kapcsolatot a családokkal, a helyi döntéshozókkal, a különböző szakemberekkel (védőnő, háziorvos), családsegítő szolgálattal, és még sokáig sorolhatnám. Megalapozunk egy olyan stabil közösséget a településen, akikkel lehet közösen dolgozni a kitűzött célért. Fontos megemlíteni, hogy ezeken a településeken alulképzett, munkanélküli emberek élnek, akiknek az egészségi állapota is rossz, nehéz az anyagi helyzetük, sok gyerekük van, tehát rengeteg a feladatunk. A jelenlét módszertan alapján viszont mi ott vagyunk helyben és irányt mutatunk, biztosítva a jelenlét házak révén közösségi csomópontokat is. Nálunk a sport vagy a zene is a szociális munka eszköze: előbbi kapcsán érkezik egy edző (aki amúgy pedagógus) és megmutatja a gyerekeknek, hogy ha elkezdenek közösen mozogni, akkor egy csapatot alkotnak, és ha ott vannak minden hétfőn és csütörtökön, akkor összeszedik a szemetet is maguk után, majd a faluban is. Ez a közösség végül egy stabil, erős maggá válik és gyereken keresztül a szülőket is edukáljuk

- magyarázta Kiss Dávid a program alapjait.

Ahogy arra rámutatott, a létrejött közösséggel az ide érkező szakemberek már el tudják kezdeni a fejlesztést, akik megnézik a település adottságait és erre kezdenek építkezni. Az már jól látszik, hogy ezek a falvak leginkább a foglalkoztatás, a munkahely és az anyagi lehetőségekben szenvednek hiányt. És bár a szakemberek szeretnék, ha a vidéki települések visszafordulnának a mezőgazdaság felé, tisztában vannak azzal, hogy erre is úgymond „meg kell érni”. Hisznek abban, hogy a rengeteg elhagyott telket és házat a települési adottságoktól függően művelés alá lehet vonni, amelyek alkalmasak kicsi, helyi gazdaságok felépítésére.

Az ehhez szükséges gépeket, alapanyagokat és felvevő piacot szintén a programból igyekeznek biztosítani. Ennek az előkészítő munkája azonban jóval hosszabb és tartalmasabb, mint a korábbi, hasonló programokban. Az eddigi, négy éves tapasztalatok azt mutatják, hogy ez jó irány. Egyrészt, mert tényleges gazdasági haszonnal járhat, másrészt a program által bevezetett társadalmi haszon fogalma alapján az is elfogadottnak minősül, hogy egy káposztaföld például veszteséges, de az ott dolgozókat más színben tünteti fel a társadalomban.

A programba bevont egyik község Rimóc, ami Nógrád-megye gyönyörű földrajzi környezetében található. A zsáktelepülés hatalmas szegregátumokkal rendelkezik és két részre szakadt. A szociális munkásokon kívül dolgozik itt egy helyi gazdaságfejlesztő szakember is. A Jelenlét ház mögött egy domboldal található, ahol a negyedik évre kialakítottunk egy virágzó gazdaságot, ahol különböző zöldségeket (például káposztát és feketeretket) termelünk. Értékteremtő közmunkát alakítottunk ki egy olyan helyen, ahol először ki kellett irtani egy hatalmas bozótot, közben pedig gyarapítani a munkatársak körét. Az áttörés például ott érhető tetten, amikor az ott dolgozó munkások egyik nyári napon azt kérték, hogy bejöhessenek hajnalban dolgozni a már beszántott és vetett földre, mert úgy gondolják, hogy a még kevésbé meleg időszakban jobban tudnak haladni, és ha délben pihennek, akkor délután nagyobb lendülettel fognak dolgozni. Elkérték ehhez a szerszámokat már előző este, amire megígérték, hogy sajátjukként fognak vigyázni. Ez azért is óriási felfogásbeli változás, mert az itt élő emberek rengetegszer csalódtak már. Sokszor kellett „itt és most” döntéseket meghozniuk annak érdekében, hogy például enni tudjanak adni a gyerekeiknek vagy hogy ne fagyjanak meg télen. Ám azok a gyerekek, akik látják a szüleiket Rimócon értékes munkát végezni, már másként nőnek fel

- osztott meg velünk egy sikertörténetet a sok közül a szakmai vezető.

A program szerint a bevont településeken élőket úgymond „alkalmassá” kell tenni a társadalmi felzárkóztatásra. A türelem és a finommechanika elsajátítása például nagy segítség, hogy valaki később egy nagyobb gyárban dolgozhasson. A szakemberek közben megtanítják őket az adósságkezelésre, a megtakarításokra, tudatosítják bennük a pénzügyeket. Ráirányítják a figyelmet a bűnmegelőzésre és az újszerű megközelítésekre, megoldási alternatívákra. Az iskolákban is egyéni módszereket vezettek be: az első két osztályban például csak a második osztály végére kell elsajátítani az írás-olvasást, és az elsősök pihenhetnek is, ha már nem tudnak figyelni. Többek között műanyag tálcát és grízt használnak a betűk gyakorlásához: ha nem sikerül a megfelelően leírni azokat, csak össze kell rázni és újra kezdhetik. A szakemberek hisznek abban, hogy ha a gyerekek elkerülik a kudarcot, akkor a sikerélmény garantálja, hogy ott maradnak az iskolapadban.

Címlapkép: Getty Images