Orbán Viktor új irányt hirdetett: ez vár a magyarokra a következő években gazdaságilag

HelloVidék   
  Megosztom
Orbán Viktor új irányt hirdetett: ez vár a magyarokra a következő években gazdaságilag

Az MKIK gazdasági évadnyitójának szónokaként beszédet mondott Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Orbán Vitkor és Parragh László a jegybanknak üzent, a gazdasági növekedés monetáris visszafogásáról beszélve. Nagy Márton miniszter a beruházásra épülő gazdasági növekedés fontosságáról, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig a munkaerő kimerülő belső tartalékainak kimerüléséről beszélt. Orbán Viktor ezután arról beszélt, Magyarországnak szüksége van még 500 ezer emberre, foglalta össze a Pénzcentrum az eseményeket.

Csütörtökön tíz órától Parragh László beszédével kezdődött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitója. a kamara elnöke először a kormány és a kamara szövetségéről beszélt, annak olyan eredményeit sorolva, mint a szakképzés és a felsőoktatás átalakítása, valamint az EU-forrásokhoz való hozzáférés, írja a Pénzcentrum.

Ezután Parragh az eltérő természetű válságokról beszélt, kitérve arra, hogy a covid-járvány után, az EU belső feszültségei és az orosz-ukrán háború tükrében a kihívások aligha értek véget. Az elnök ezután kijelentette, hogy a Kamara már öt évvel ezelőtt figyelmeztetett az inflációs veszélyre, majd az MNB-vel szemben fogalmazott meg kritikát.

Egy Magyarország méretű ország folytathat sikeres unortodox gazdaságpolitikát, de tartósan lehet sikeres az unortodox monetáris politikát?

- tette fel a minősítéssel felérő kérdést. Ezután pedig azt ecsetelte, hogy az MNB sokáig tagadta az inflációs veszélyt. Nem az a valós veszély, mikor érjük utol Ausztriát, hanem az, hogy Románia előzi meg Magyarországot - hangzott el a verdikt. Jelenleg a gazdasági növekedés monetáris visszafogása az, amit a gazdasági szereplők tapasztalnak - tette hozzá.

Parragh szerint a belső és a külső kereslet egyensúlyának megbomlása tapasztalható, ami miatt átrendeződik a fogyasztási szerkezet, hazai és Uniós szinten is zsugorodik a kiskereskedelem, valamint csökken az autóipar teljesítménye.

A Kamara elnöke ezután arról beszélt, hogy bár örvendetes, hogy dél-kelet ázsiai vállalatok beruházásai jönnek Magyarországra, azonban kulturálisan ők nagyon "mások". Míg egy némettel való tárgyalás során az üzletfeleink betartják a szabályokat, az ázsiaiak "csak megértik" -vélekedett.

Permanens változás szükséges a munkaerőkínálatban, aminek legfontosabb elemee a képzés, amivel versenyképes munkaerőt lehet a gazdaság részére bocsátani. Ennek elsődleges eszköze már nem a szakképzés, hanem a felnőttképzés

- jelentette ki Parragh.

2022-ben a háborús hatások nélkül a GDP-növekedés elérhette volna az 5,2%-ot - ismertette ezután a Kamara számításait.

Végül a Kamara elnöke hitet tett az akkumulátorgyár-beruházások mellett, majd arról beszélt, hogy a piac önállóan nehezen képes kezelni a kihívásokat, ezért szükséges a gazdasági reorganizáció, valamint az energetikai kihívásokat kezelő iparpolitika kialakítása.

Az energiaellátást és a munkaerő létszámát is növelni kell

Következőként Nagy Márton, tárcavezető miniszter szólalt fel, a "magyar gazdasági felzárkózás és annak feltételei" címmel tartott előadásával. Kezdő felütésként megjegyezte, hogy "jegybankról is tudnék beszélni, de azt inkább hagyjuk" - utalást téve az MNB és a kormányzat közötti egyre hűvösebb viszonyra, ezután pedig belekezdett a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájának ismertetésébe.

2030-ra Magyarország elérheti az uniós fejlettségi szint 95 százalékát, erről egyelőre nem tennék le

- kezdte a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg a helyezésünk a huszadik, 2030-ra a cél, hogy tizenötödikek legyünk. Ennél jobbnak lenni szerinte nem realitás.

Nincs változás abban, hogy a beruházás a gazdasági növekedés alapja. Harminc százalékosra lehet tolni a beruházási rátát, emelett az extenzív, mennyiségi növekedés eredményeinek segítségével intenzív, minőségi növekedésre átállni

- magyarázta Nagy Márton.

Ennek kulcselemei szerinte a magasabb termelékenység, a zöld beruházsáok, a digitalizáció, a robotizáció és a magas hazai hozzáadott érték. A növekedés alapfeltétele pedig, hogy legyen elég eneriga és elég munkaerő. 2030-ra 68 TWh energiára lesz szüksége Magyarországnak, szemben a 2022-es 43 TWh-val. A foglalkoztatottak számát eközben 500 ezer fővel kellene növelni - húzta alá.

Nagy Márton szerint a hazai tulajdonú válallatok a hozzáadott érték tekintetében erősbbek, mint a külföldi tulajdonúak. A bolti, vegyes kereskedelem és a szállítás-logisztika-raktározás terén csökkent a magyar cégek árbevételének részaránya - jelezte ezután problémafelvetésként.

Odacsapott hazánknak az energiakrízis

Következőként Varga Mihály szólalt fel "Stabilitás és növekedés" című előadásával, aki szerint a veszélyek korszakába léptünk. Ezek indikátorai voltak 3 százalékos világgazdasági visszaesés, 350 eurós gázár, kétszámjegyű infláció.

Egy ilyen helyzetben a gazdaságpolitika konszolidál, csökkenti a költségvetés hiányát - tette hozzá a pénzügyminiszter, megyjegyeztve, hogy a költségvetési deficit 7,5%-ról 3% alá csökken. 2024-ben a szándék szerint 2,5 százalékos lesz.

Az idei évben további konszolidációt terveznek költségvetésben, 3,9 százalékos hiány mellett, ami jövőre 2,5 százalékra mérséklődhet. A szükséges intézkedéseket azonban ehhez még hozták meg

- jelentette ki.

A gazdasági kilátások viszont szerinte fokozatosan javulnak. A külső finanszírozási igény a második fél évben ennek megfelelően 0 százalék körül alakulhat és az infláció is jelentősen fog csökkenni. 2024 nyarára 3 százalék körüli szinten lehet. A munkanélküliségi ráta eközben 3,5 százaélék alatt, a GDP-növekedés 4 százalék fölött lehet jövőre.

A pénzügyminiszter ezután az energiafüggőség problémájáról beszélt. Az inflációs folyamatokban a fő felhajtó erő a gáz árának emelkedése. Az energiaárak emelkedését finanszírozta a költségvetés, ezért nem volt pénz oktatásra, egészségügyre és egyéb célokra - vallotta meg.

Adózás tekintetében a következők terveket ismertette: e-áfa vállalkozásoknak 2024-ig, foglalkoztatási adatok egy helyre továbbítása vállalkozásoknál 2025-ig . Ez a pénzügyminiszter szerint jelentős adóadminisztráció csökkenést fog eredményezni.

Orbán az emberhiányról beszélt

2022-ben a választás évében, amikor mindenhol Európában nőtt a költségvetési hiány, az államadósság is csökkent, és a költségvetési hiány is csökkent, ezért a pénzügyminisztert illeti az elismerés- kezdte a miniszterelnök.

Orbán Viktor ezután arról beszélt, rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez, ami nem volt jellemző eddig erre a kormányra. Az enerigaárak emelkedése miatt azonban most többek kzöött önálló Energiaügyi Minisztérium létrehozására volt szükség.

Piaci finanszírozás nélkül nem fogjuk tudni elérni a kitűzött célokat - folytatta a miniszterelnök, megjegyezve, hogy a piaci finanszírozást a kormány nem akarja kiszorítani. Piaci finanszírozás pedig szerinte akkor van, ha elérhető az olcsó hitel, megfelelő kamatszintek mellett. Csak addig avatkozunk be ezen a téren, míg helyre nem áll a helyzet. Ez egy válságkezelés, nem irányváltás, hogy a kormány beavatkozik a hitelek piacán

- jelentette ki.

Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer új munkerőre, ebben a gazdasági szempont csak az egyik, vannak más dilemmái - folytatta a miniszterelnök.

Van viszont földrajzi tartalék. Most Kelet-Magyarországra összpontosít a kormány. Debrecen lassan betelik, Nyíregyháza is jövőre, Miskolc később, felkészül Békés megye - magyarázta elképzeléseit a miniszterelnök.

Az együttműködésre épülő uniós politikai hangulatot kihasználva fontos lesz a térségben a gazdasági kapcsolatok kiépítése, ha ezt jól kihasználjuk, vannak még itt munkaerő-tartalékok - mondta ezután Orbán Viktor.

Ezután az adóügyekre térve arról beszélt, nem új adókat kell kivetni, hanem a jelenlegieket beszedni. A globális minimumadó terhe pedig szerinte nem a magyar vállalkozásokon lesz, hiszen "az Európai Uniótól pecsétes papírunk van arról, hogy amikor a kulcsokat megállapítja Magyarország, akkor az iparűzési adót bele lehet számítani ebbe".

A legfontosabb kérdés, hogy tudja-e majd az ország finanszírozni a Nagy Márton által ismertetett gazdaságstratégiát. A befektetés, beruházás és iparpolitika energiaintenzívek - magyarázta Orbán Viktor.

Az Ipar, a manufaktúra, a termelés itt mardnak, ez marad a kulcsa a magyar gazdaságnak, ehhez azonban eneriga is kell és azt elő kell állítani. A következő egy-két év legfontosabb politikája az lesz, hogy ezeket az infrastruktúrákat létre kell hozni. Import vagy termelés a lehetőség - ismertette a miniszterelnök.

Termelni is tudunk a napelemmel, szélenergiával, vagy geotermikus energiával. Gázerőműveket fogunk építeni, azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokta. Kelet-Magyarországon 2-3 nagyteljesítményű gázerőművet éptünek

- jelentette ki.

Orbán Viktor ezután megköszönte Matolcsy Györgynek, hogy 2010 után csökkent a kamatteher. Ezután arról beszélt, most más a helyzet, magasak a kamatok, magas kamaton vátlja ki a régi adósságokat a magyar állam és ez kihívást jelent. Közvetlen veszély azonban egyelőre nincs, mivel a lejáratok kis arányban vannak jelen a 2023-as és 2024-es éven - összegzett.

A miniszterelnök ezután kijelentette, hogy az hogy 2012 óta nem voltak nagy gazdaságpolitikai viták a magyar gazdaságpolitika stablititását mutatta. Nem abnormális, hogy van vita a kormány és a jegybank között - folytatta.

Az én kötelességem, hogy tető alá hozzam ezt az egységet és ez meg fog történni

- nyilatkozta ki a miniszterelnök

Szó van egy élhetőségi, zöld ügyről is, mindenkinek joga van ahhoz, hogy egészséges körülmények között éljen. És joga van mindenkinek, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi, biztonsági előírásokat várja el a kormánytól - folytatta.

El lehet gondolkodni azon, milyen lesz Győr Audi-gyár, vagy Kecskemét Mecedes-gyár nélkül. Hogyan lesz ott megélhetés - tette fel a kérdést a miniszterelnök, levonva utána a verdiktet is, miszerint a járműipart meg kell tartanunk.

A cél, hogy a lehetséges legkisebb intenzitással nyerjük el a külföldi beruházsáokat. A helyzet azonban nehezebb lesz, mint volt, mert visszaszállnak a versenybe a nyugatiak - folytatta Orbán Viktor, akinek elmondása szerint Magyarország hozta el a beruházásokat a legalacsonyabb támogatási arány mellett. A támogatás intenzitása a magyar cégek esetében másfélszerese a külföldieknek, a 17 százalékkal szemben 24 százalék.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

mkik

varga mihály

orbán viktor

parragh lászló

jegybank

nagy márton