Orbán Viktor új irányt hirdetett: ez vár a magyarokra a következő években gazdaságilag

Csütörtökön tíz órától Parragh László beszédével kezdődött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitója. a kamara elnöke először a kormány és a kamara szövetségéről beszélt, annak olyan eredményeit sorolva, mint a szakképzés és a felsőoktatás átalakítása, valamint az EU-forrásokhoz való hozzáférés, írja a Pénzcentrum.

Ezután Parragh az eltérő természetű válságokról beszélt, kitérve arra, hogy a covid-járvány után, az EU belső feszültségei és az orosz-ukrán háború tükrében a kihívások aligha értek véget. Az elnök ezután kijelentette, hogy a Kamara már öt évvel ezelőtt figyelmeztetett az inflációs veszélyre, majd az MNB-vel szemben fogalmazott meg kritikát.

Egy Magyarország méretű ország folytathat sikeres unortodox gazdaságpolitikát, de tartósan lehet sikeres az unortodox monetáris politikát?

- tette fel a minősítéssel felérő kérdést. Ezután pedig azt ecsetelte, hogy az MNB sokáig tagadta az inflációs veszélyt. Nem az a valós veszély, mikor érjük utol Ausztriát, hanem az, hogy Románia előzi meg Magyarországot - hangzott el a verdikt. Jelenleg a gazdasági növekedés monetáris visszafogása az, amit a gazdasági szereplők tapasztalnak - tette hozzá.

Parragh szerint a belső és a külső kereslet egyensúlyának megbomlása tapasztalható, ami miatt átrendeződik a fogyasztási szerkezet, hazai és Uniós szinten is zsugorodik a kiskereskedelem, valamint csökken az autóipar teljesítménye.

A Kamara elnöke ezután arról beszélt, hogy bár örvendetes, hogy dél-kelet ázsiai vállalatok beruházásai jönnek Magyarországra, azonban kulturálisan ők nagyon "mások". Míg egy némettel való tárgyalás során az üzletfeleink betartják a szabályokat, az ázsiaiak "csak megértik" -vélekedett.

Permanens változás szükséges a munkaerőkínálatban, aminek legfontosabb elemee a képzés, amivel versenyképes munkaerőt lehet a gazdaság részére bocsátani. Ennek elsődleges eszköze már nem a szakképzés, hanem a felnőttképzés

- jelentette ki Parragh.

2022-ben a háborús hatások nélkül a GDP-növekedés elérhette volna az 5,2%-ot - ismertette ezután a Kamara számításait.

Végül a Kamara elnöke hitet tett az akkumulátorgyár-beruházások mellett, majd arról beszélt, hogy a piac önállóan nehezen képes kezelni a kihívásokat, ezért szükséges a gazdasági reorganizáció, valamint az energetikai kihívásokat kezelő iparpolitika kialakítása.

Az energiaellátást és a munkaerő létszámát is növelni kell

Következőként Nagy Márton, tárcavezető miniszter szólalt fel, a "magyar gazdasági felzárkózás és annak feltételei" címmel tartott előadásával. Kezdő felütésként megjegyezte, hogy "jegybankról is tudnék beszélni, de azt inkább hagyjuk" - utalást téve az MNB és a kormányzat közötti egyre hűvösebb viszonyra, ezután pedig belekezdett a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájának ismertetésébe.

2030-ra Magyarország elérheti az uniós fejlettségi szint 95 százalékát, erről egyelőre nem tennék le

- kezdte a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg a helyezésünk a huszadik, 2030-ra a cél, hogy tizenötödikek legyünk. Ennél jobbnak lenni szerinte nem realitás.

Nincs változás abban, hogy a beruházás a gazdasági növekedés alapja. Harminc százalékosra lehet tolni a beruházási rátát, emelett az extenzív, mennyiségi növekedés eredményeinek segítségével intenzív, minőségi növekedésre átállni

- magyarázta Nagy Márton.

Ennek kulcselemei szerinte a magasabb termelékenység, a zöld beruházsáok, a digitalizáció, a robotizáció és a magas hazai hozzáadott érték. A növekedés alapfeltétele pedig, hogy legyen elég eneriga és elég munkaerő. 2030-ra 68 TWh energiára lesz szüksége Magyarországnak, szemben a 2022-es 43 TWh-val. A foglalkoztatottak számát eközben 500 ezer fővel kellene növelni - húzta alá.

Nagy Márton szerint a hazai tulajdonú válallatok a hozzáadott érték tekintetében erősbbek, mint a külföldi tulajdonúak. A bolti, vegyes kereskedelem és a szállítás-logisztika-raktározás terén csökkent a magyar cégek árbevételének részaránya - jelezte ezután problémafelvetésként.

Odacsapott hazánknak az energiakrízis

Következőként Varga Mihály szólalt fel "Stabilitás és növekedés" című előadásával, aki szerint a veszélyek korszakába léptünk. Ezek indikátorai voltak 3 százalékos világgazdasági visszaesés, 350 eurós gázár, kétszámjegyű infláció.

Egy ilyen helyzetben a gazdaságpolitika konszolidál, csökkenti a költségvetés hiányát - tette hozzá a pénzügyminiszter, megyjegyeztve, hogy a költségvetési deficit 7,5%-ról 3% alá csökken. 2024-ben a szándék szerint 2,5 százalékos lesz.

Az idei évben további konszolidációt terveznek költségvetésben, 3,9 százalékos hiány mellett, ami jövőre 2,5 százalékra mérséklődhet. A szükséges intézkedéseket azonban ehhez még hozták meg

- jelentette ki.

A gazdasági kilátások viszont szerinte fokozatosan javulnak. A külső finanszírozási igény a második fél évben ennek megfelelően 0 százalék körül alakulhat és az infláció is jelentősen fog csökkenni. 2024 nyarára 3 százalék körüli szinten lehet. A munkanélküliségi ráta eközben 3,5 százaélék alatt, a GDP-növekedés 4 százalék fölött lehet jövőre.

A pénzügyminiszter ezután az energiafüggőség problémájáról beszélt. Az inflációs folyamatokban a fő felhajtó erő a gáz árának emelkedése. Az energiaárak emelkedését finanszírozta a költségvetés, ezért nem volt pénz oktatásra, egészségügyre és egyéb célokra - vallotta meg.

A "fontos kihívásokra" térve ezután Varga Mihály ismertette, hogy a hazai foglalkoztatásban a tartalékok egyre inkább kimerülnek. De fontos kihívás még az idősebb generáció részarányának permanens növekedése is 2,2 millió fősre duzzadhat ugyanis a 65 év felettiek létszáma.

Adózás tekintetében a következők terveket ismertette: e-áfa vállalkozásoknak 2024-ig, foglalkoztatási adatok egy helyre továbbítása vállalkozásoknál 2025-ig . Ez a pénzügyminiszter szerint jelentős adóadminisztráció csökkenést fog eredményezni.

Orbán az emberhiányról beszélt

2022-ben a választás évében, amikor mindenhol Európában nőtt a költségvetési hiány, az államadósság is csökkent, és a költségvetési hiány is csökkent, ezért a pénzügyminisztert illeti az elismerés- kezdte a miniszterelnök.

Orbán Viktor ezután arról beszélt, rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez, ami nem volt jellemző eddig erre a kormányra. Az enerigaárak emelkedése miatt azonban most többek kzöött önálló Energiaügyi Minisztérium létrehozására volt szükség.

Piaci finanszírozás nélkül nem fogjuk tudni elérni a kitűzött célokat - folytatta a miniszterelnök, megjegyezve, hogy a piaci finanszírozást a kormány nem akarja kiszorítani. Piaci finanszírozás pedig szerinte akkor van, ha elérhető az olcsó hitel, megfelelő kamatszintek mellett. Csak addig avatkozunk be ezen a téren, míg helyre nem áll a helyzet. Ez egy válságkezelés, nem irányváltás, hogy a kormány beavatkozik a hitelek piacán

- jelentette ki.

Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer új munkerőre, ebben a gazdasági szempont csak az egyik, vannak más dilemmái - folytatta a miniszterelnök.

Amikor 500 ezer új munkaerőigényről beszélünk, akkor elsősorban a belső tartalékokról beszélünk, de nem közmunkáról, abban nincsen tartalék jelentette ki Orbán.

Van viszont földrajzi tartalék. Most Kelet-Magyarországra összpontosít a kormány. Debrecen lassan betelik, Nyíregyháza is jövőre, Miskolc később, felkészül Békés megye - magyarázta elképzeléseit a miniszterelnök.

Az együttműködésre épülő uniós politikai hangulatot kihasználva fontos lesz a térségben a gazdasági kapcsolatok kiépítése, ha ezt jól kihasználjuk, vannak még itt munkaerő-tartalékok - mondta ezután Orbán Viktor.

Ezután az adóügyekre térve arról beszélt, nem új adókat kell kivetni, hanem a jelenlegieket beszedni. A globális minimumadó terhe pedig szerinte nem a magyar vállalkozásokon lesz, hiszen "az Európai Uniótól pecsétes papírunk van arról, hogy amikor a kulcsokat megállapítja Magyarország, akkor az iparűzési adót bele lehet számítani ebbe".

A legfontosabb kérdés, hogy tudja-e majd az ország finanszírozni a Nagy Márton által ismertetett gazdaságstratégiát. A befektetés, beruházás és iparpolitika energiaintenzívek - magyarázta Orbán Viktor.

Az Ipar, a manufaktúra, a termelés itt mardnak, ez marad a kulcsa a magyar gazdaságnak, ehhez azonban eneriga is kell és azt elő kell állítani. A következő egy-két év legfontosabb politikája az lesz, hogy ezeket az infrastruktúrákat létre kell hozni. Import vagy termelés a lehetőség - ismertette a miniszterelnök.

Termelni is tudunk a napelemmel, szélenergiával, vagy geotermikus energiával. Gázerőműveket fogunk építeni, azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokta. Kelet-Magyarországon 2-3 nagyteljesítményű gázerőművet éptünek

- jelentette ki.

Orbán Viktor ezután megköszönte Matolcsy Györgynek, hogy 2010 után csökkent a kamatteher. Ezután arról beszélt, most más a helyzet, magasak a kamatok, magas kamaton vátlja ki a régi adósságokat a magyar állam és ez kihívást jelent. Közvetlen veszély azonban egyelőre nincs, mivel a lejáratok kis arányban vannak jelen a 2023-as és 2024-es éven - összegzett.

A miniszterelnök ezután kijelentette, hogy az hogy 2012 óta nem voltak nagy gazdaságpolitikai viták a magyar gazdaságpolitika stablititását mutatta. Nem abnormális, hogy van vita a kormány és a jegybank között - folytatta.

Matolcsy György kritikájára reagálva ezután azt mondta, ha az infláció nagyrészt külső okokra, tehát az energiaárakra vezethető vissza, akkor arra nem kell feltétlen nagy szorításással reagálni és erről vitatkozni, beszélni kell.

Az én kötelességem, hogy tető alá hozzam ezt az egységet és ez meg fog történni

- nyilatkozta ki a miniszterelnök

Szó van egy élhetőségi, zöld ügyről is, mindenkinek joga van ahhoz, hogy egészséges körülmények között éljen. És joga van mindenkinek, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi, biztonsági előírásokat várja el a kormánytól - folytatta.

Magyarországon 300 ezer család érintett a járműiparban és a területen technológiaváltás történik. Ha ez a váltás bekövetkezik, 2035-től csak elektromos meghajtású autókat lehet gyártani Európában és ha Magyarország ebben nem vesz részt, a mi gyáraink bezárnak.

El lehet gondolkodni azon, milyen lesz Győr Audi-gyár, vagy Kecskemét Mecedes-gyár nélkül. Hogyan lesz ott megélhetés - tette fel a kérdést a miniszterelnök, levonva utána a verdiktet is, miszerint a járműipart meg kell tartanunk.

A cél, hogy a lehetséges legkisebb intenzitással nyerjük el a külföldi beruházsáokat. A helyzet azonban nehezebb lesz, mint volt, mert visszaszállnak a versenybe a nyugatiak - folytatta Orbán Viktor, akinek elmondása szerint Magyarország hozta el a beruházásokat a legalacsonyabb támogatási arány mellett. A támogatás intenzitása a magyar cégek esetében másfélszerese a külföldieknek, a 17 százalékkal szemben 24 százalék.