Rémálom lett vidéken a lakásvásárlásból: zsebkendőnyi telken 100 milliós ház a jövő?

A pandémia ideje alatt felértékelődött a saját kerttel, kertkapcsolattal vagy legalább nagy terasszal rendelkező ingatlanok szerepe, aki tehette, igyekezett menekülni a városi lakások bezártságából. A kiköltözési hullám azóta valamelyest mérséklődött, a rezsicsökkentés eltörlése pedig ismét népszerűvé tette a kiszámítható energiafelhasználású, rezsibarát panellakásokat a vidéki, vagy a nagyvárosok agglomerációiban található, sok esetben korszerűtlen, nagy alapterületű, energiazabáló házakkal szemben. Az energiaárak emelkedése azonban – vélhetően az enyhe télnek is köszönhetően – nem késztette tömegesen a nagy alapterületű házak tulajdonosait a költözésre, az első tél többeknek inkább a helyzet felméréséről és a spórolásról szólt, nem ugrottak bele gondolkodás nélkül otthonuk eladásába – közölte a HelloVidékkel Benedikt Károly, Duna House PR és elemzési vezetője.

A tavalyi év gazdasági és külpolitikai eseményei jelentős hatással voltak az ingatlanpiacra, a magas hitelkamatok és az infláció hatásai csökkentették a hitelképes vevők számát, ezáltal csökkent az ingatlanpiaci kereslet is. Az idei év februárja már érezhető javulást hozott, ami részben annak is köszönhető, hogy a vásárlók rájöttek arra, hogy nem érdemes nagyobb árcsökkenésre várni, sokkal inkább merészebb vevői alkuval spórolhatnak az otthonteremtés költségein. Aki élethelyzetéből adódóan kénytelen ingatlant eladni vagy vásárolni, az a recesszió ellenére is bevállalja a tranzakciót, akinek nem létszükséglet a költözés, az vár. A kínálati piacon jellemző a vásárlókra, hogy alaposabban megfontolják, hogy mely ingatlanra tesznek ajánlatot, minden eddiginél jobban előtérbe kerültek az ingatlanok energetikai jellemzői a keresés során

– tette hozzá a szakember.

A magyar lakásállomány több, mint a fele családi ház

Magyarország kedvenc lakóingatlan-típusa a családi ház - közölte a Hellovidékkel az Otthon Centrum. Ahogy közölték:

Tágas, kényelmes, saját kertje van, a szomszédok is távolabb vannak és egy társasházi lakóközösséghez képest jóval nagyobb a tulajdonos szabadságfoka, amennyiben szeretné a lakókörnyezetét alakítani. A magyar lakásállomány több, mint a fele családi ház. A nagyvárosokban is jelentős - különösen a külső városrészekben - az arányuk, a kisebb városokban, községekben viszont meghatározó. Elmondható tehát, hogy az ország nagy részén szinte ez az egyetlen és legkézenfekvőbb lakóingatlan típus, ha valaki lakást szeretne venni, így továbbra is nagy az érdeklődés eziránt az ingatlantípus iránt.

Az elmúlt félévben komoly visszaesést tapasztaltak az ingatlanpiacon - tette hozzá az Otthon Centrum szakembere.

Elsőre logikusnak tűnik, hogy ez a visszaesés elsősorban a családi házak iránti keresletben nyilvánult meg leginkább., Azonban, ha összehasonlítjuk az idei év első három hónapjának értékesítési adatait a tavalyi év első három hónapjával, ez nem állja meg a helyét. Az elmúlt év első negyedévben 31,2%, idén 39,4%-a volt a használt házak aránya az eladott ingatlanok sorában, még akkor is, ha abszolút értékben ez a szám kevesebb is, mint 2022 azonos időszakában.

Az Otthon Centrum szakértője még hozzátette, a magas hitelkamatok és a bizonytalan gazdasági helyzet miatt elsősorban a befektetési céllal vásárlók, illetve azok a vevők maradtak a piacon, akik megváltozott élethelyzetük miatt kénytelenek új ingatlant venni. Az emberek szeretik ezt a válságot a 2008-ashoz hasonlítani, azonban a mostani helyzet csak közvetve érinti az ingatlanpiacot, amit jól mutat, hogy bár a kereslet jelentősen visszaesett, az árak ezt a visszaesést nem követik, inkább stagnálás jellemzi az árakat.

Ezek a típusú vidéki családi házak most a legeladhatóbbak

A Duna House PR és elemzési vezetője szerint a legegyszerűbb és legkényelmesebb megoldást természetesen a korszerű, újépítésű házak jelentik, azonban ezért az ingatlantípusért kivétel nélkül mindenhol magas árat kell fizetni, ráadásul az sem mindegy, hogy az építő cég milyen minőségben dolgozik. Aki ezt nem akarja kockáztatni, az – vállalva a felújítással járó teendőket és anyagi terheket – egy nagyobb, bátrabb alkuval alacsonyabb áron juthat ingatlanhoz, ha az öregebb, korszerűtlenebb házak között nézelődik.

A tulajdonosok hajlamosak érzelmi alapon beárazni ingatlanjaikat, azonban egy szakértő segítségével, megfelelően kalkulált ár bármely típusú ingatlant eladhatóvá tesz

- közölte a szakember.

A Duna House 2022-es tranzakciói alapján a Pest vármegyében értékesített ingatlanok 88%-a használt ingatlan, többségük, 65%-uk 2000 előtt épült, tehát 20 évnél is régebbi házak.

• Országosan, Közép-Magyarország kivételével még a Pest vármegyeinél is magasabb, 94%-os az értékesített ingatlanok között a használt házak aránya, amelyek 83%-a 2000 előtt épült.
• Az idei év eddigi tranzakciói alapján Pest megyében 1 százalékponttal kevesebb a használt ingatlanok aránya, mint tavaly, azonban 65%-ról 79%-ra nőtt az értékesített, 2000 előtt épült házak aránya.
• Országosan (Közép-Magyarország kivételével) 1 százalékponttal emelkedett a használt ingatlanok aránya, 84%-uk 200 előtt épült.

A családi házak eladásánál egyre fontosabb szempont lett a rezsi

Benedikt Károly, Duna House PR és elemzési vezetője kiemelte, hogy a 2022-es események formálták az ingatlanpiacot, a rezsicsökkentés eltörlésével felértékelődött az energetikai paraméterek fontossága a keresés során, de az esetek többségében még mindig inkább a lokáció, a környék infrastruktúrája és az ingatlan belső elrendezése az, ami jobban befolyásolja a vevői döntést.

A vásárlók egyre bátrabb alkuval adnak vételi ajánlatot, a tulajdonosok pedig egyre inkább belátják, hogy a sikeres eladás érdekében vagy csökkenteni kell a hirdetési áron vagy engedni kell a vevői alkunak

- közölte a szakember.

A Duna House februári értékesítési adatai alapján országosan (Közép-Magyarország kivételével) a 40-60 négyzetméter közötti alapterületű ingatlanok voltak a legkelendőbbek, ebbe az adatba azonban a házak és lakások is beletartoznak. A Pest vármegyei eladások között a 40-60, illetve a 80-100 négyzetméter közötti kategóriák voltak a legnépszerűbbek (24-24%).

Ha csak a használt házakat vizsgáljuk, akkor a 2022-es értékesítési adatok alapján Pest megyében és országosan (Közép-Magyarország kivételével) közel azonos, 106, illetve 107 négyzetméteres ingatlanra szerződtek átlagosan az ügyfelek, a 2023-as tranzakciók szerint már 10 négyzetméterrel kisebb, vagyis 96, 97 négyzetméteres otthonokat vásárolnak a vevők.

A Benedikt Károly szerint a fűtésrendszer korszerűsítése, illetve a hőszigetelés, a nyílászáró-csere és a tetőszerkezet megerősítése mellett a legfontosabb energetikai korszerűsítésnek számítanak. Ha mindenképp eladás előtti felújítást tervez egy tulajdonos, akkor a konyha és a fürdőszobafelújítás, tisztasági festés kombináció helyett tanácsosabb inkább energetikai korszerűsítésbe belevágni az eladónak a hirdetés előtt. Tény, hogy ezek költséges munkálatok, de biztosan többet számítanak az eladási folyamat során, mint ha esztétikai felújításra fordítanák a rendelkezésre álló összeget.

Az eladhatóság elhelyezkedés, méret, műszaki állapot (építészeti, kivitelezési minőség) és ár kérdése is

Az elhelyezkedés talán a legfontosabb az ár meghatározása szempontjából - emelte ki a HelloVidék kérdésére az Otthon Centrum, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy egy budai hegyvidéki kerületben vagy egy zalai kistelepülésen árulják a családi házat. Kicsit tágabban a nagyvárosok vonzáskörzetében magasabbak az árak, mint a vidéki kistelepüléseken. Az agglomeráción belül a mag városhoz való közelség - elsősorban a közlekedési adottságok, a napi ingázás időtartama - a meghatározó az árak szempontjából, de fontos a szomszédság, a településrész karaktere (nem utolsó sorban szociális összetétele).

Az adott helyszínen belül van jelentősége a műszaki tartalomnak, méretnek. A megfizethetőség szempontjából a kevésbé korszerű, kisebb alapterületű házak a keresettek, de nagyban függ attól is mi a cél, hányan költöznének, milyen a háztartás összetétele. Más preferenciája van egy nagyvárosból kiköltöző kisgyermekes családnak és más egy vidéki településről a jobb megélhetés reményében költöző munkavállalónak. Az azonban biztos, hogy a jelenlegi helyzetben a jóállapotú, korszerű fűtéssel és szigeteléssel rendelkező házak a legeladhatóbbak.

- tette hozzá az Otthon Centrum.

A családi házak hosszútávú eladásainak nettó méreteit vizsgálva a trend egyértelmű: egyre kisebb házakat keresnek az érdeklődők. Tíz évvel ezelőtt még 114 négyzetméter volt az átlag, ami azóta évről évre csökkent. Ezt a folyamatot a tavalyi rezsidöntések csak erősítették. 2022. első negyedévéhez képest az idei év ugyenezen időszakában 10 négyzetméterrel 94 négyzetméterre csökkent az alapterület átlaga. Ezen belül is említést érdemlő, hogy a gázár támogatást igénybe vevők körének szűkítésével, 2022 III. negyedévben 5 négyzetméterrel csökkent az átlagos ház méret az előző negyedévhez képest.

Jelenleg a legkeresettebbek a 2-3 szobás 60-90 négyzetméteres házak.

A korszerű fűtési rendszer (megújuló energia, napelem, hőszivattyú) és a megfelelő (akár utólagos, vagy eleve az építéskor beépített) hőszigetelés előny és ez természetesen az árban is kifejeződik. Ugyanakkor a kevésbé korszerű, de utólag javítható házakra is van kereslet. Ebben az esetben a vevő az árba belekalkulálja, hogy milyen pótlólagos beruházási igénnyel kell számoljon.

- közölte az Otthon Centrum.

Stabilizálódott a kereslet

Rendkívüli hónapot zárt márciusban az országos lakáspiac, havi szinten stabilizálódott a kereslet több hónapos csökkenés után, a kínálat pedig szintén bővült - áll az ingatlan.com március havi kereslet-kínálati összesítőjében. Az elemzésből az is kiderül, hogy összesen több mint 200 ezer hirdetés fölé nőtt az eladó és kiadó ingatlanpiaci kínálat.

Kétségtelen, hogy az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések stabilizálódása irányváltást jelent az elmúlt hónapok csökkenéséhez képest. Ugyanakkor éves szinten azért még így is 40 százalékkal visszafogottabb a kereslet. Fontos kiemelni, hogy a márciusi adatokat több tényező befolyásolta, többek között a bázishatás. Tavaly márciusban ugyanis túlzás nélkül több tényező is sokkolta az ingatlanpiacot: Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, az energiadrágulástól való félelem és az infláció gyorsulása negatív trendeket indított be.

- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette:

Az éves változást meghatározzák az említett bázishatások is, ennek ellenére elmondható, hogy záródik a keresleti-kínálati olló. A változás köszönhető, hogy az érdeklődések márciusban nem csökkentek tovább.

A szakember szerint egyelőre kérdés, hogy a keresleti oldalon látható javulás mennyire lesz tartós. Mindenesetre vannak kedvező jelek. Egyrészt a legfrissebb adatok szerint az infláció már elérte a csúcspontját és az árindex mérséklődésére lehet számítani. Az infláció visszahúzódásával párhuzamosan pedig középtávon a kamatkörnyezet is kedvező irányba változhat, azaz a lakáshitelek kamata is csökkenhet. Az országos kínálat pedig már elég széles ahhoz, hogy a kereslet a következő időszakban emelkedő pályára álljon. A költözést eddig a bizonytalan környezet miatt halogató vevőjelölteket visszacsalogathatja a piacra az alkupozíció erősödése, ugyanis a korábbi időszakhoz képest nagyobb diszkontot árengedményeket érhetnek el.

Vannak térségek, ahol a felújítandó, bontandó vályogházakra is egyre nagyobb a kereslet

Kíváncsiak voltunk arra is, vannak-e eladhatatlan családi házak, melyek azok a vidékek, ahol éveken keresztül nem lehet eladni a családi házakat.

Az újabb két évre meghosszabbított Falusi CSOK egyik célja a falvak elnéptelenedésének megelőzése, a listán szereplő 2600 település így vonzó alternatívát jelenthet a kisgyermekes családok számára. Ettől függetlenül természetesen lehetnek az országban olyan területek, ahol nehezen eladható ingatlanok sora található, de az esetek többségében minden ingatlan megtalálja a maga célcsoportját”

- mondta el a HelloVidéknek Benedikt Károly.

A szakember azt is elárulta, hogy vannak térségek, ahol a vályogházakra is nagy a kereslet. A Tisza-tó környékén például számos fővárosi vásárló dönt felújítandó, bontandó vályogházak vásárlása mellett, hiszen a környék jellegzetességeiből adódóan jelenleg a telekárnál olcsóbban lehet így ingatlanhoz jutni.

Vannak eladhatatlan családi házak a piacon

A magyar lakáspiacra jellemző, hogy nagyon koncentrált - közölte a HelloVidékkel az Otthon Centrum. A tranzakciók túlnyomó hányada városokban és városkörnyéki településeken valósul meg, a perifériákon, ahol nincsenek jó perspektívák a megélhetésre és emiatt az aktív korú népesség elvándorol, akár üresen álló, évek óta lakatlan házakkal is találkozhatunk. A helyi társadalom összetétele is távol tarthatja a vevőket - például akik kifejezetten csendesebb, vidéki életre, vagy időszakos 'második otthonra' vágynak, a gazdaságilag kilátástalan, szegregált településeket elkerülik.

Még mindig rendkívül népszerűek a Kádár-kockák

Annak ellenére, hogy az eredeti állapotban lévő Kádár-kockák kivétel nélkül felújításra szorulnak ahhoz, hogy a mai kor embereinek igényeit, kényelmét és energiafelhasználással kapcsolatos elvárásait teljesíteni tudják, mégis keresettek. Négyzetes alaprajzuk könnyen alakítható, jellemzően kb. 100 négyzetméteres alapterületük pedig nagyjából ideális méret egy kétgyermekes család számára, ráadásul még élhető méretű telek is tartozik ezekhez a házakhoz.

A felújítás költséges ugyan, de - mint ahogy a köznyelvben elterjedt - a „vidéki panelek” felújítása városi társaikhoz hasonlóan könnyebb, mint például egy régi bérház lakásának, vagy egy régi parasztháznak a korszerűsítése. A tömegével készült Kádár-kockák azonos séma szerint épültek, a nyílászárók is szabvány méretűek, így a nyílászáró-csere során például nem növeli a költségeket az egyedi méret, a ház formája pedig a külső szigetelést is egyszerűbbé teszi. Ahogy a sátortetőt az építés során egyszerűbben és gyorsabban fel lehetett húzni, mint a nyeregtetőt a parasztházak esetén, úgy a tetőfelújítása is viszonylag egyszerű munka. Fűtéskorszerűsítéssel is érdemes számolnia annak, aki ezt az ingatlantípust választja, de a mai, energetikai paraméterekkel szemben támasztott elvárások tekintetében ez már szinte alapvetőnek számít más jellegű, használt ház esetében is

- közölte Benedikt Károly, Duna House PR és elemzési vezetője.

Régiós lebontásban – vidéken- hol lehet a legdrágábban, hol a legolcsóbban családi házat venni? Árak?

A megyék közül Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegye a három legdrágább terület, 473, 441 és 374 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehetett itt családi házat vásárolni tavaly. A legolcsóbbak Békés, Tolna és Heves megye, ezeken a területeken 200 ezer forint alatti négyzetméteráron lehetett a tavalyi év során házat vásárolni.

Ahogy Benedikt Károly, Duna House PR és elemzési vezetője elárulta, az újabb építésű családi házak esetében: a tavalyi és az idei év eddigi tranzakciói alapján a Somogy vármegyei újépítések vezetik a sort, ami nem meglepő, hiszen a balatoni újépítésű ingatlanok árai bizonyos esetekben akár a fővárosi árakat is meghaladják, ezzel felfelé húzzák a terület átlagos négyzetméterárait is. A sorban Veszprém (szintén a Balaton miatt) és Pest vármegye következik.

Régiós lebontásban – vidéken- hol lehet a legdrágábban, hol a legolcsóbban családi házat venni? Árak?
Idei adatok alapján - közölte az Otthon Centrum, négyzetméterárak tekintetében a legdrágább vidéki település Szentendre volt, ahol átlag 800 ezer forintért keltek el a családiházak, melyet Solymár követett 720 ezerrel és Sopron 699 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Abszolút árak tekintetében az alábbi öt vidéki település végzett az élen: Biatorbágy 230 millió, Sopron 115 millió, Budakalász 98 millió, Szentendre 94 millió forint, valamint Solymár 74 millió forint.

A legolcsóbb családi házat 3,2 millió forintért Pákán vásárolták. Ettől egy kicsivel drágábban a Somogy vármegyei Berzencén kelt el egy ház 5,1 millióforintért. A sorban Babócsa 6,5 millióval a harmadik, melyet Tiszaföldvár 8,8 és Ózd 8,9 millió forinttal követ.

Az árakról az Otthon Centrum

Az elmúlt három hónap adatai alapján a legdrágábban Budán lehetett családiházhoz jutni, ahol átlag 143 millió forintot fizettek a vásárlók. Ezzel szemben a pesti oldalon 77 millió forintot kértek átlagosanegy házért, míg az agglomerációban 64 millió forintot. Vidéken a megyei jogú városok a legdrágábbak átlag 48 milliót, a kisvárosokban 33 milliót, a községekben átlag 38 milliót kértek. Elsősorban a nagyvárosok közelében lévő településeken ennél drágább, a városoktól távolabbi községekben ennél olcsóbb árak voltak jellemzők.

Régiós lebontásban – vidéken- hol lehet a legdrágábban, hol a legolcsóbban családi házat venni? Árak?
Idei adatok alapján - közölte az Otthon Centrum, négyzetméterárak tekintetében a legdrágább vidéki település Szentendre volt, ahol átlag 800 ezer forintért keltek el a családiházak, melyet Solymár követett 720 ezerrel és Sopron 699 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Abszolút árak tekintetében az alábbi öt vidéki település végzett az élen: Biatorbágy 230 millió, Sopron 115 millió, Budakalász 98 millió, Szentendre 94 millió forint, valamint Solymár 74 millió forint.

A legolcsóbb családi házat 3,2 millió forintért Pákán vásárolták. Ettől egy kicsivel drágábban a Somogy vármegyei Berzencén kelt el egy ház 5,1 millióforintért. A sorban Babócsa 6,5 millióval a harmadik, melyet Tiszaföldvár 8,8 és Ózd 8,9 millió forinttal követ.

Mennyiért lehet most egy új, vagy pár éves családi házhoz hozzájutni, mik a trendek?

Az elmúlt három hónap adatai alapján - közölte még az Otthon Centrum - a legdrágábban Budán lehetett családiházhoz jutni, ahol átlag 143 millió forintot fizettek a vásárlók. Ezzel szemben a pesti oldalon 77 millió forintot kértek átlagosanegy házért, míg az agglomerációban 64 millió forintot. Vidéken a megyei jogú városok a legdrágábbak átlag 48 milliót, a kisvárosokban 33 milliót, a községekben átlag 38 milliót kértek. Elsősorban a nagyvárosok közelében lévő településeken ennél drágább, a városoktól távolabbi községekben ennél olcsóbb árak voltak jellemzők.

Több nagyvárosban is csökkentek a négyzetméterárak

A megyeszékhelyeken 3-34 százalékkal nőttek az árak éves összevetésben. A januári árakhoz képest Szombathelyen, Debrecenben, Pécsen és Kecskeméten 0,7-3,9 százalékkal 518-754 ezer forintra süllyedtek a négyzetméterárak. Számos vármegyeszékhelyen pedig stagnálásról beszélhetünk. Igaz vannak azért kivételek, Egerben, Szolnokon és Tatabányán egyaránt 5 százalék körüli emelkedés következett be január óta, így a négyzetméterárak 471-547 forintra nőttek

- fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

Balogh László szerint az infláció visszahúzódása, ezzel együtt a kamatok csökkentésére van szükség ahhoz, hogy élénkülés jöjjön a használt lakások piacán. Egyelőre korai pontos előrejelzést mondani erre, de várhatóan az év második felében már kedvezőbb lesz a helyzet.

Egyre trendibb a 60-70 milliós a sorház, zsebkendőnyi füves területtel

Az új építésű agglomerációban a családi házakhoz szinte alig pár száz négyzetméteres a kert tartozik. Benedikt Károly, Duna House PR és elemzési vezetője szerint ne csodálkozzunk ezen, hiszen a zajos, zsúfolt városokból kiköltöző emberek főként a csendet, a békességet és a pihenés lehetőségét találják manapság vonzónak az agglomerációs településeken.

Bár a járványidőszak alatt egyre többen tértek vissza az önellátáshoz is, lássuk be, egy kert megművelése folyamatos teendőkkel jár, ami a mai rohanó világban egyeseknek kikapcsolódást jelent, másoknak jelentős terhet. Ha belegondolunk egy napjainkban már nagyobbnak számító, 600-800 négyzetméteres telken még egy egyszerűnek gondolt fűnyírás is többórás munka. Aki a kertet művelés céljából szeretné vásárolni és az otthoni munkavégzés lehetősége is adott számára, az nagy valószínűséggel a lassacskán telítődő agglomerációs gyűrű települései helyett Budapesttől távolabb eső lokációt választ.

- tette hozzá a szakember.

Más aspektusból pedig az építési vállalkozók számára sokkal több profittal jár, ha egy telekre nem egy házat, hanem az építési szabályoknak megfelelően, a beépíthető területet minél jobban kihasználva minimum ikerházat, de inkább sorházakat építenek, csekély méretű kertrésszel.

Megváltoztak az igények és a fizetőképes kereslet

A magyar hagyományos falu képe nagy változáson ment keresztül az utóbbi évtizedekben - ismerte el az Otthon Centrum szakértője is. Különösen az iparvárosok közelében. Ezeken a településeken a helyiek szinte kivétel nélkül az ipari és a szolgáltató szektorban dolgoznak, egy nagyobb településen is csupán egy-két család megélhetését biztosítja a mezőgazdaság, viszont ezek a családok komoly gazdaságokat visznek. Az a fajta háztáji gazdálkodás, ami a rendszerváltás előtt jellemző volt és amihez a hagyományos nagy kertes porta tartozott mára jórészt a múlté.

Nagyon sok településen látható, hogy még a fiatal családok sem használják ezeket a kerteket, a szabadidős, rekreációs kerthasználathoz sem feltétlenül tudják az 1000 m2, vagy ennél is nagyobb telket kihasználni, inkább csak gondot jelent a fenntartás. Az urbanizáció hatása, hogy más elvárások vannak a lakókörnyezettel szemben és nyilván az életmód és a divat is hozzá járul, hogy ki mit választ (természetesen a megfizethetőségi korlátokon belül). Ahol lehetőség van egy nagyobb telken több lakóegység létesítésére, ott a lakásépítő vállalkozások igyekeznek ezt kihasználni. Azokban a régiókban, városkörnyéki településeken, amelyek iránt nagy a kereslet nemcsak a mezőgazdasági területek beépítése, de a meglévő településrészek sűrűsödése is megfigyelhető.

-közölte az Otthon Centrum.

A nagyvárosoktól távolabbi településeken három irányt látnak: egyrészt vannak az elnéptelenedő, szegregálódó falvak, másrészt van az üdülési célú használat, ami ugyan a lakónépesség megtartásához nem járul hozzá, de a falukép megőrzéséhez igen, és idényjelleggel az élet is fennmarad. Végül harmadrészt vannak, akik kifejezetten az önállátás, biogazdálkodás, alternatív életmód lehetőségét keresik, fiatalok és az idősebb generáció is, de ez egy nagyon kicsi szelet.

Címlapkép: Getty Images