Beindult az elvándorlás, lépnének tovább a magyarok: itt van esély a milliós fizetésre

A hazai gazdaság teljesítményének az utóbbi időszakban mért romlása ellenére a magyar munkaerőpiacon továbbra is kitart az utóbbi évekre jellemző trend: számos területet, főként az ipari termelő szektorban munkaerőhiány sújt. Bár a KSH országos adatai szerint minimálisan emelkedett a munkanélküliségi ráta februárban – 3,9-ről 4%-ra havi alapon – ha regionális bontásban vizsgáljuk, számos megyében továbbra is csökken a munkanélküliség, nincs elegendő elérhető munkaerő. Egyes régiókban még lehet ugyan tartalék az emberi erőforrásokban, de összességében továbbra is nagyon feszített a magyar álláspiac. A hazai vállalkozások továbbra is jelentős munkaerőigénnyel bírnak, így az utóbbi időszakban egyre inkább előtérbe került a távoli országból érkező vendégmunkások foglalkoztatása – erről a HelloVidék korábban itt írt. A hazai munkaerőpiac meghatározó szereplőit most arról kérdeztük, mennyire mobilak a magyar munkavállalók, a forint romlásával és az inflációval a külföldön munkát kereső magyarok aránya nőtt vagy csökkent.

HelloVidék: Hogyan alakult az elmúlt időszakban a hazai vidéki munkaerőpiac, mik a legújabb trendek? Mennyire befolyásolja a munkaerőpiacot a drámai infláció – vele a fizetések elértéktelenedése?

Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője: Az elmúlt 3 évben bőven 4% alatt mozgott országosan a munkanélküliségi ráta, azaz munkaerőhiányos állapotban van a magyar gazdaság. Új trendként jelent meg a harmadik országból érkező munkavállalói réteg. A drámai infláció úgy befolyásolja a magyar munkaerőpiacot, hogy a munkavállalók magasabb bért kérnek, hogy meg tudják tartani az életszínvonalukat, a vásárlóerejüket.

Mekkora a hazai belső mozgás - mennyire jellemző, hogy a magyar munkavállalók a lakhelyüktől távolabb keresnek munkát?

Göltl Viktor: Sajnos a Magyarországon belüli munkavállalási célú „migráció” mértéke alacsony, azaz tömegesen nem jellemző, hogy a magas munkanélküliséggel bíró régiókból az alacsony munkanélküliségi rátával rendelkező régióba vándorolnak honfitársaink.

Nem nulla ez a szám, de nagyobb mértékű országon belüli migrációs hajlandóságra lenne szükség.

Profession.hu: Ha a teljes jelentkezésszámhoz viszonyítjuk a lakóhelytől eltérő lokációjú hirdetésekre érkező pályázatokat, nem történt lényeges változás az elmúlt hónapokban. Végig 40 százalék közelében volt az elmúlt két évben a lakóhelytől eltérő lokációkra leadott jelentkezések száma az összes pályázathoz viszonyítva.

Mennyire mobilak a magyarok? Jellemzően hány km-t vállalnak még be?

Göltl Viktor: Az utazási távolságot, útviszonyokat, közlekedési eszközt, utazási időt figyelembevéve valahol az 50-60 km-es körzet (40 perc-60 perc utazási idő) az, amit a munkavállalók maximum bevállalnak.

Profession.hu: A Profession.hu saját adatbázisának bevonásával végzett felmérése alapján a magyar munkavállalók 5 százaléka vállalna munkát külföldön. A munkavállalók 82 százaléka a lakóhelyének 50 kilométeres körzetén belül hajlandó munkát vállalni, 51 és 100 kilométer közötti távolságban 6,3 százalékuk, 100 kilométernél távolabb pedig 11,7 százalékuk.

Mennyire jellemző az a korábban általános munkaerőpiaci mozgás – hogy faluról városba- a megyeszékhelyre- és a fővárosba költöztek a legtöbben…

Göltl Viktor: A ’90-es évekre jellemző munkaerőpiaci mozgás a 2020-as évekre természetesen teljesen átalakult, hiszen azóta eltelt 20-30 év. A munkavállalók eddig is oda költöztek, ahol volt elegendő munkalehetőség, pontosabban, ahol volt elegendő bért fizető munkalehetőség. A például nyugat-kelet-magyarországi bérkülönbségek csökkenésével ez a költözési hajlandóság is csökkent.

Az ingázókat a jobb fizetés vagy a munkanélküliség elkerülése (vagy más) motiválhatja?

Göltl Viktor: Természetesen mindkét tényező kihat az ingázókra. Aki munkaképes korban van, az feltételezhetően nem akar munka nélkül, bevétel nélkül élni. Amennyiben számára egy munkalehetőség csak ingázással érhető el, úgy ilyen esetben vállalnia kell az utazást.

Ez a tendencia hogyan alakult az utóbbi időszakban? Melyik iparágakban lehet így - más megyékből- toborozni munkaerőt?

Göltl Viktor: 2023-ban nem jellemző, hogy például kelet-magyarországi megyékből nyugat-magyarországi megyékben lévő munkalehetőségre toborozzanak a cégek munkavállalókat.

Profession.hu: Főkategóriák szerint a külföldi és belföldi munkavállalás tekintetében leggyakrabban a cégvezetés és menedzsment területén találkozhatunk mobilis dolgozókkal: az ezen a területen dolgozók 8,4 százaléka jelezte, hogy vállalna a lakhelyétől eltérő helyen munkát akár belföldön akár külföldön. Ebben a tekintetben a második legrugalmasabb csoport az IT programozás, fejlesztés 7 százalékkal, a harmadik pedig az IT üzemeltetés és telekommunikáció területén dolgozók, 6,2 százalékkal.

Hogyan alakult - így a Covid után a home office lehetőség?

Göltl Viktor: A home office lehetősége nagyon pozitívan befolyásolja a munka világát a fehérgalléros munkavállalók számára. Mivel azonban

egy gyártósort nem lehet hazavinni, ezért a home office lehetősége egy kékgalléros munkavállaló számára nem létezik.

Profession.hu: A járványhelyzet alatt megugrott a home office munkavégzés gyakorisága, a munkavállalók részéről pedig azóta egyre erősebb igényként jelentkezik ennek a lehetősége. Mivel a munkáltatók számára már kevésbé idegen a jelenség, sokkal inkább mernek nyitni az otthoni munkavégzés lehetőségének biztosítása felé, tekintve, hogy ez a munkavállalókért folyó versenyben is előnyt jelenthet. Magyarországon a járványhelyzet óta szinte folyamatos emelkedést láthatunk a home office lehetőségét említő álláshirdetések számában: míg 2020-ban az álláshirdetéseknek mindössze 0,27 százalékában szerepelt, 2021-re ez az arány 8,77 százalékra emelkedett. A következő évben már a hirdetések 15,85 százalékában említették a home office lehetőségét, idén pedig 18,28 százalékukban.

Sokan azért nem költöznek el más vidékre, mert megfizethetetlen az albérlet. Mennyire jellemző, hogy magyarok munkásszállásokon laknak? Vannak egyáltalán számukra szálláshelyek? Milyen árak vannak? Ezt lehet tudni?

Göltl Viktor: Igen, a szállásköltség egy jelentős akadálya az országon belüli munkavállalási célú migrációnak is. A magyar emberek – illetve bármely nemzethez tartozó emberek – természetesen a saját otthonukban, vagy albérletben szeretnek lakni, nem munkásszálláson. Természetesen

léteznek Magyarországon munkásszállások, ahol körülbelül 2.000-4.000 forint között szóródik az egy éjszakára jutó szállásköltség.

Azt lehet tudni, hogy hány magyar dolgozhat jelenleg külföldön? Jellemzően milyen szakmákban? Ausztrián kívül dolgoznak magyarok más, környező országokba is, a számuk hogyan alakulhatott?

Göltl Viktor: Anglia, Hollandia, Németország, Ausztria a legkedveltebb úti célok, de természetesen ezen kívül számos más európai országokban, vagy Európán kívüli országban is vannak magyar munkavállalók. A létszámukat pontosan nem tudom megmondani, százezres nagyságrendről van szó.

Profession.hu: A Profession.hu-n aktivált külföldi lokációjú hirdetések legnagyobb része ausztriai munkára keresett munkavállalót idén. Az év első három hónapját figyelembe véve a külföldi munkavégzési helyet megjelölő hirdetések 95,3 százaléka Ausztriába keresett munkavállalót, 1 százalékuk Németországba és 0,02 százalékuk az Egyesült Királyságba. Az ausztriai lokációval rendelkező hirdetésekkel idén a legnagyobb arányban, 46 százalékban szakmunkásokat kerestek, a második legtöbb munkalehetőséget a vendéglátás, hotel, idegenforgalom területén tették közzé (39 százalék), a harmadik legkeresettebb terület pedig a fizikai, segéd és betanított munka, ezek az álláslehetőségek 6,8 százalékát teszik ki.

A forint romlásával, és az inflációval a külföldön munkát kereső aránya nőtt vagy csökkent?

Göltl Viktor: Nem elsősorban a forint árfolyama befolyásolja a külföldön munkát vállalni szándékozó magyar honfitársaink döntését, hiszen néha a forint gyengül, máskor meg erősödik, mégsem ingadozik a külföldi munkavállalási szándék. Elmondhatjuk, hogy az Unión belüli szabad munkavállalás lehetősége egy folyamatos, tartós külföldön történő munkavállalási szándékot támogat.

Profession.hu: 2022 eleje óta valamelyest emelkedett a külföldi munkákra jelentkezők aránya: míg tavaly januárban a pályázatok 5,5 százaléka érkezett külföldi lokációjú hirdetésekre, fél évvel később 6,6 százalékuk.

2023 januárjában volt a legmagasabb ez az arány: ekkor a jelentkezések 9,3 százaléka vonatkozott külföldi munkákra.

Címlapkép: Getty Images