Mégis, mi folyik ebben a megyében? Hiába iparváros, egyre több a munkanélküli

Északról Szlovákia, nyugatról Nógrád vármegye, délnyugatról Heves vármegye, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, délkeletről Hajdú-Bihar vármegye, keletről pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye határolja. A megye, földrajzilag az ország egyik legváltozatosabb területe. Az Északi-középhegység és az Alföld találkozási pontján fekszik, így a vármegye északi részei hegyvidékkel tarkított – az ország legmagasabb csúcsaival és legmélyebb barlangjaival –, déli részei pedig laposak, síkak. Az átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint az országos átlagé, az átlagos páratartalom viszont magasabb (700–800 mm/év). A vármegye tartja az ország legalacsonyabb hőmérsékleti rekordját: −35 °C-ot mértek 1940. február 16-án Miskolctapolcán. Gazdag folyóhálózattal rendelkezik, itt folyik a Tisza, amely természetes határt képez Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék között, a Sajó, a Bodrog és a Hernád. Legmagasabb pontja a Bükkben magasló 959 m-es Istállós-kő. A megye összterülete 7247,14 km2, Magyarország területének 7,79%-a.

Az ország legtöbb településével rendelkező megye

A városok többsége az észak-déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc. A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző (az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje). A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése. A lakosság több mint fele városokban él, a megye lakosságának egynegyede Miskolcon.

A megye dobogós a gyermekszületéseket illetően

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 2022-ben 7105 gyermek jött világra, és 9718 fő hunyt el. Az élveszületések száma 2,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva,

ezzel Borsod-Abaúj-Zemplén egyike annak a 3 vármegyének, ahol emelkedés következett be.

A halálozások száma viszont 13%-kal csökkent az előző évihez képest, ez elsősorban a járvány miatti többlethalálozások magas bázisértékével magyarázható. (A járvány előtti utolsó évhez, 2019-hez képest 3,0%-kal többen haltak meg.)

A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 2613 fővel csökkentette a vármegye lakónépességét, ez a veszteség 39%-kal alacsonyabb az előző évinél. A természetes fogyás népességre vetített 4,2 ezrelékes vármegyei értéke az országos átlagnál (4,9 ezrelék) kedvezőbb volt.

A házasodási kedv mérséklődött: 2022-ben 4327 pár kötött házasságot, 6,1%-kal kevesebb, mint 2021-ben. Ennek ellenére a frigyek száma a nyolcadik legtöbb volt 1989 óta.

Egyre csak nő a munkanélküliek száma

Gazdasági aktivitást nézvez, 2022 IV. negyedévében Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a 15–64 éves népesség 74,3%-a, 292 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 3,1%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az aktivitási arány 3,3 százalékponttal elmaradt országos átlagtól. A munkaerőpiacon 270 ezren jelentek meg foglalkoztatottként, számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 2,8%-kal gyarapodott. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási ráta – folytatva a korábbi negyedévek kedvező tendenciáját – 2,7 százalékponttal 68,8%-ra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az arány ennek ellenére elmaradt a 74,5%-os országos átlagtól, egyben a főváros és a vármegyék körében az egyik legkedvezőtlenebb volt.

22 ezer fő volt munkanélküli, számuk az országosnál jelentősebb mértékben, 6,7%-kal gyarapodott 2021 IV. negyedévéhez képest. A javuló foglalkoztatottsági ráta ellenére a munkanélküliségi ráta nőtt, az egy évvel korábbi 7,2%-ról 7,4%-re. Az arány az országos átlagot (3,9%) meghaladta, egyben a főváros és a vármegyék körében az egyik legmagasabb volt.

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség együttes emelkedése annak a következménye, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen (foglalkoztatottként vagy munkanélküliként) megjelentek a munkaerőpiacon. Így az egy évvel korábbinál 12%-kal kevesebb, 101 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív. Országosan 3,0%-os csökkenés következett be.

A fizetések az országos átlag alatt

2022-ben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 408 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 271 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 444 ezer, a nettó átlagkereset 295 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 18%-kal múlta felül a 2021. évit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot.

Az alkalmazottak 21%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

A bruttó keresetek a versenyszférában 14%-kal, 442 ezer forintra, a költségvetési szférában 24%-kal, 355 ezer forintra emelkedtek. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 23, a szellemieknél 15%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 319 ezer, az utóbbiak 529 ezer forintot kerestek.

Ipar

A korábbi rendszerek idején az iparosításra helyezett hangsúly és a megye barnaszén-gazdagsága miatt Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik vezető ipari régiójává vált, ezért gyakran „Magyarország Ruhr-vidékeként” emlegették. A nehézipar legfontosabb központjai Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika voltak. Az idő elteltével aztán az ipar válságba került, jelenleg ezért Borsod-Abaúj-Zemplén azon megyék közé tartozik, ahol a legmagasabb a munkanélküliségi ráta és egyben a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP is.

Napjainkban még mindig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye a hazai ipar egyik központja. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján 2022-ben a vármegye termelési értéke 5333 milliárd forint volt, ami az országos kibocsátás közel tizedét jelentette, az egy lakosra jutó termelési érték pedig több mint másfélszerese volt az országos átlagnak.

A 2022. évi kibocsátás volumenét tekintve 1,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbi rendkívül magas bázist. (Országosan ennél nagyobb mértékben, 5,6%-kal nőtt a termelés.) Az elmúlt tíz évben alapvetően bővülés jellemezte a vármegye ipari teljesítményét, csupán 2019-ben és 2020-ban mérséklődött a termelés volumene.

A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján a termelés értéke (4658 milliárd forint) összehasonlító áron 3,8%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A megye iparának két meghatározó (együttesen a kibocsátás 82%-át adó) területe közül a vegyi anyag, termék gyártása 15%-kal csökkent, a gépipar termelése – az elektronikai ipar és a villamosberendezés-gyártás kedvező teljesítménye miatt – 26%-kal bővült. Az ipari értékesítés 73%-át adó export és a 27%-át képviselő a belföldi eladások volumene hasonló mértékben (5,1, illetve 4,8%-kal) nőtt az egy évvel korábbihoz mérten.

Községekben épült a legött lakás

Az utóbbi években meglehetősen hullámzóan alakult a lakásépítési kedv Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A 2021-es jelentős élénkülést követően 2022-ben visszaesett a lakásépítések száma, 19%-kal csökkent (országosan 3,2%-kal nőtt) az előző évi magas bázishoz képest.

Összesen 289 lakást vettek használatba, melyek 22%-a Miskolcon, 36%-a kisebb városokban, 42%-a községekben épült. A vármegyei lakásépítési piac intenzitását a vármegyeszékhelyen kivitelezett lakásberuházások nagyarányú csökkenése vetette vissza, ugyanakkor a többi városban enyhén, a községekben pedig számottevően emelkedett az építési kedv. Tízezer lakosra mindössze 4,6 épített lakás jutott, ami a vármegyék közül az egyik legalacsonyabb volt, az országos átlag 22%-át tette ki.

A lakások 73%-ának természetes személy, 18%-ának vállalkozás, mintegy 8%-ának helyi önkormányzat volt az építtetője. A vállalkozások lakásberuházásainak visszaesése volt a vármegyei szintű csökkenés fő tényezője, amit a többi építtetői körnél (elsősorban a természetes személyeknél) regisztrált növekedés csak részben ellensúlyozott.

A lakások 83%-át családi házas formában, 14%-át többszintes, többlakásos épületben adták át. A piac csökkenő intenzitása mögött az előbbiek esetében tapasztalt erőteljes növekedés és az utóbbiaknál bekövetkezett számottevő csökkenés húzódott meg. Részben emiatt az új lakások átlagos alapterülete az előző évi 102 m²-ről 133 m²-re nőtt, az országos átlagot (96 m²) jelentősen meghaladta. A lakások 56%-a épült 4 vagy annál több szobával. 112 lakás szűnt meg a vármegyében 2022-ben, közel harmadával több, mint egy évvel korábban. Száz épített lakásra 39 megszűnés jutott.

A 2021-es (alacsony bázishoz mért) élénkülést leszámítva gyakorlatilag 2018 óta csökkenő tendenciát követ a jövőbeni lakásépítési kedv Borsod-Abaúj-Zemplénben. A 2022-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (311) 18%-kal elmaradt az előző évitől, az öt évvel korábbi, sokéves csúcsértéknek pedig kevesebb mint a fele volt.

A magyarok még mindig szeretnek ide utazni

Turisztikai szempontból szintén nagyon gazdag a terület, sok középkori várral, Árpád-kori templommal és fényűző palotával rendelkezik. Miskolc nevezetes a miskolctapolcai Barlangfürdőről, a diósgyőri várról (amelyet jelenleg a Nagy Lajos-korabeli formájára rekonstruálnak), a lillafüredi Palotaszállóról és állatkertjéről, mely az egyik legnagyobb hazánkban. Sátoraljaújhely, a Zemplén fővárosa, adott otthont 1806-tól Kazinczy Ferencnek, aki egészen haláláig maradt a településen. A történelmi forrásokban gyakran Pataknak nevezett Sárospatak fontos kulturális központ, bájos történelmi település és népszerű turisztikai célpont is egyben. Szikszó városa ad helyet a Xixo gyárának, hazánk egyik legnagyobb tea- és kávégyártó üzemének. Tokaji borvidék területe történelmi borvidék, amely Magyarország hét nagyobb borvidékének egyike. A várost és környékét 2002-ben a Világörökség részévé nyilvánították Tokaji Borvidék Történelmi Kultúrtáj néven. Hírneve azonban régen megelőzte, ugyanis innen származik a tokaji aszú, a világ legrégebbi botritizált bora. Ez volt az a bor, amelyet XIV. Lajos francia király "a borok királya, a királyok bora" becenevén emlegetett.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a magyarországi turisztikai régiók közül az Észak-Magyarország- és a Tisza-tó régióba tartozik, fő vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen az Aggteleki Nemzeti Park a híres cseppkőbarlanggal és Lillafüred), valamint a romantikus műemlékjellegű középkori várak és várromok jelentik (mint például a boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, regéci vár, sárospataki vár, szerencsi vár). A megye nevezetességei közé tartozik a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés.

A megyében több klimatikus üdülőhely és gyógyfürdő is található. A Zsóry-fürdő, 1939-ben olajkutató talajfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 °C-os, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. A Tapolca Forrás-barlangot 1934-ben nyilvánították üdülőhellyé. Pávai-Vajna Ferenc négy barlang megvizsgálása után 1-1,5 méter magasságban részenként 28 °C-os vizet talált a karszt üregeiben - ilyen magas hőfokú víz karsztrendszerben Európában sehol nem bukkant fel még másutt. A feltárás során melegvízű forrásra (31,5 °C) is akadtak. 1941. május 28-án megnyitották a Termálfürdőt. 2002. július 19-én az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának határozata gyógyfürdővé emelte, és gyógyászati ellátás szempontjából országos kategóriába sorolta. A tiszaújvárosi Termálfürdő Komplexum gyógyfürdője 1200 méter mélységből feltörő 57 °C-os termálvízzel működik, melynek sókoncentrációja, nátrium-klorid- és hidrogén-karbonát-tartalma magas, így ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai panaszok kezelésére hasznosítják. A medencékben a víz 32, 36, 38, illetve 40 fokos.

Ha gazdaságilag nézzük, a legfrissebb adatok szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kereskedelmi szálláshelyein (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 2022-ben 938 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek.

A vendégéjszakában mért vendégforgalom 22%-kal meghaladta az előző évit, aminek értékére kedvezőtlenül hatottak a Covid19-járvány idején bevezetett intézkedések. A vendégéjszakák többségét (75%-át) a belföldi vendégek töltötték a szálláshelyeken, ezek száma 8,2%-kal nőtt, a külföldivendég-éjszakák száma 2,0-szerese volt a 2021. évi értéknek. A külföldi vendégek közül a Lengyelországból érkezők töltötték el a legtöbb éjszakát, őket a Szlovákiából és a Romániából érkezők követték.

2022. október–decemberben a szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma 4,0%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az országos folyamatokhoz hasonlóan a belföldivendég-forgalom csökkent (9,4%-kal), a külföldivendég-forgalom nőtt (26%-kal).

A borászat még mindig kiemelkedőbb, mint a mezőgazdaság

A megye gazdaságában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül kiemelten a Tokaji borvidéknek. Viszont a megye területének 40%-a szántóföld, így az egyéb növénytermesztés is kiemelt helyen szerepel a gazdák körében.

2022-ben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a búza kiterjedése (62,2 ezer hektár) 17%-kal bővült, a kukoricáé (45,2 ezer hektár) 12%-kal zsugorodott 2021-hez képest. Búzából (287,0 ezer tonna) a területnövekedés ellenére az egy évvel korábbinál 5,2, kukoricából (141,4 ezer tonna) az aszály miatt 62%-kal kevesebb termett.

Az olajos magvúak közül a szántó 19%-án művelt napraforgó területe (43,8 ezer hektár) 3,7, terméseredménye (86,7 ezer tonna) ennél jelentősebben, 29%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A napraforgónál jóval kisebb méretű szántón termesztett repce kiterjedése (14,4 ezer hektár) 15, a betakarított mag mennyisége (41,5 ezer tonna) 16%-kal alulmúlta a 2021. évit.

Lucernából az egy évvel korábbinál 14%-kal kisebb területről (10,8 ezer hektárról) egyharmaddal kevesebb szénát (32,6 ezer tonnát) gyűjtöttek be. A vármegye agrárgazdaságában kevésbé jelentős szántóföldi burgonyatermesztés szerepe 2022-ben tovább zsugorodott.

A főbb szántóföldi növények közül egyedül a burgonya termésátlaga haladta meg az előző évit. A repce egy hektárra jutó mennyisége a vármegyei rangsor élmezőnyében, a többi kultúráé viszont a középső vagy az utolsó harmadában található.

Címlapkép: Getty Images