Most kell belevágni a felújításba: zuhannak az árak, aki ezt meglépi, piszkosul jól járhat

Tavaly még rekordévet zárt a hazai építőanyagpiac, az elmúlt három évben pedig összességében átlagosan 50 százalékkal drágultak a különböző termékek. Idén azonban jelentős fordulat állt be, hatalmas mértékben lassul a hazai piac, az idei év első hónapjaiban óriási mértékű a visszaesés – közölte Juhász Attila, az ÚjHáz Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. igazgatóságának elnöke, aki a HelloVidék korábbi cikkében az aktuális adatok bemutatása mellett a 2023-as évben várható iparági kilátásokat és az építőipar várható jövőjét is ismertette.

Az idei év első két hónapja az Újház hálózatában eladási értékben 21%-os csökkenést hozott az előző év hasonló időszakához képest. Az áremelkedések miatt az eladott árumennyiség volumenében ez valójában 27%-os visszaesést jelent – mondta Juhász Attila, aki hozzátette, a legnagyobb visszaesést a tetőfedőanyagok, illetve a szerkezetépítés termékkör szenvedte el. Előbbi értékben 40, volumenében 53%-kal csökkent, ezek az adatok a szerkezetépítési termékeknél (ahol meghatározóak a falazóanyagok,) 34%-os érték, illetve 48 %-os mennyiségi csökkenéssel. (

Az nem a legjobb előjel, hogy tetőfedőanyagból és falazóanyagból fele annyi fogy, mint tavaly, mert egy lakóépület megépítésénél ezek a belépő termékkörök. Tapasztalataink alapján ezért a következő hónapokban a többi terméktípus forgalmának csökkenése is leköveti majd ezt a trendet

- tette hozzá a szakember.

Az Újház gödi telephelyén, a Piramis Építőháznál is azt tapasztalják, hogy magánberuházásban nagyon kevés családi ház épül. A lakossági vásárlóerő drasztikusan csökkent az elmúlt időszakban. A kivitelezők, beruházók, akik eladásra építenek családi házakat, idén még nem kezdtek bele új épületekbe, és sokan arra panaszkodnak, hogy a meglévőket sem adták még el. „Ez a tőke benne áll az ingatlanokban, így nem tudják visszaforgatni.” - közölte a HelloVidékkel Balogh János, az Újház Piramis Építőház kiskereskedelmi üzletágvezetője is.

Megindultak lefelé az árak

Tavasszal jellemzően felélénkül az építőipar, de az idei szezonban még mindig nagyon nagy elmaradás érezhető a piacon a tavalyi évhez képest is – erősítette meg híreket a Balogh János is, aki még hozzátette:

Egyfajta kereslethiány alakult ki, ez azt eredményezte, hogy bizonyos termékköröknél elkezdtek lejjebb menni az árak. Ilyenek a szigetelőanyagok, a polisztirol, a vas, és amire mindenki várt, a kerámia falazóanyagok (téglák), amiknek szintén jelentős mértékben csökkentek az árai. A téglákat forgalmazó cégek például pont a múlt héten jelentette be az árak mérséklését

- jelentette ki az Újház Piramis szakembere, aki hozzátette, hogy a falazaóanyagok árai az elmúlt időszakban már jó 10 százalékkal csökkentek.

Az építkezőknek azért azt is jó lenne előre látni, érdemes lehet-e még tovább kivárni, számolhatnak-e további árcsökkenésre? Balogh János szerint ezt nehéz megjósolni:

Nem kizárt, talán a nyári időszakban előfordulhatnak további árcsökkenések. De nagy a bizonytalanság, mert a földgáz ára jelentős hatással van a több termékcsoport árára is. A téglatermékeknél és a falazóanyagoknál a mostani árcsökkentést jellemzően a gyártók elsősorban kényszerűségből lépték meg, a nagyfokú keresletcsökkenés miatt. A jövőben is a kereslet fogja meghatározni, hogy lesz-e árcsökkenés

- tette hozzá.

A kereslethiány viszont azt jelenti, – közölte az építőipari cég kiskereskedelmi üzletágvezetője - hogy nincs már olyan termékkör az építőanyagok piacán, amiből hiány lenne. Most minden építőanyag elérhető, aránylag rövid időn belül beszerezhető. Ezért is, hangsúlyozta a szakember, összességében az árakban is stagnálnak:

Pár hónapja még volt a cementnél egy áremelkedés, ennek hatása volt a betontermékekre, ott azért jelentős növekedések voltak, akár térkő, akár zsalukő, betongerenda esetében

- közölte még.

Milyen falazóanyagok most a legnépszerűbbek?

Magyarországon még sokáig a tégla az első számú építőanyag. Ennek több évszázados hagyománya van, ezt szeretik, megszokták az emberek. Nyilván azonban a tégla már nem az, amiből 50-60 éve építkeztek. Azóta rengeteg innovatív megoldás született, pár éve divatba jöttek az „okostéglák” is. Ezek sokkal jobb hő- és hangszigetelő képességgel rendelkeznek, mint a hagyományos társaik. Illetve megjelentek a síkra csiszolt téglák, amelyek falazóhabarcs nélkül illeszkednek egymáshoz.

Balogh Jánostól azt is megkérdeztük, mitől „okos” egy tégla. A szakember a HelloVidéknek elmagyarázta: attól például, hogy ezeknek a tégláknak annyira sima és sík a felületük, hogy gyakorlatilag önmagukban, ragasztóanyag nélkül is tökéletesen záródnak. Ezekhez már habarcsot sem szükséges keverni, egy purhab-szerű anyaggal illesztik össze őket. Ez a technológia nagymértékben gyorsítja az építkezést, kisebb a falazat felépítésének a munkaigénye. Mivel tökéletesebben illeszkednek ezek a téglák, sokkal jobb hőszigetelést is biztosítanak. A habarcsnak rosszabb a hőszigetelési értéke, mint a téglának, hőhidak alakulnak ki a téglák között, ez itt megszűnik.

Van olcsóbb megoldás a téglánál?

Ami Magyarországon még elterjedt, az a pórusbeton tégla, amit egyre szélesebb körben használnak. Ahogy Balogh János fogalmazott, a pórusbetonnak számos előnye van a hagyományos téglához képest, például jobb a feldolgozhatósága, a hő- és hangszigetelése, ennek ellenére nem terjedt el eddig annyira. A szakember szerint ez valószínűleg az ára miatt is van, hiszen magasabb, mint egy kerámiatégláé.

De ha ezt kivetítjük a teljes falazatra, akkor fajlagosan már olcsóbbra jön ki az ára. Ezt nem kell vakolni, mert annyira sima a felülete, könnyebben megmunkálható, kevesebb munkával jár, jobb a hőszigetelése. Nem csoda hát, hogy évről-évre nő ennek a felhasználása

- közölte a szakember.

A piacon léteznek még mészhomok-téglák, amiknek a nagy fajsúlyuk miatt jobb a hangszigetelésük. Ezért ezeket elsősorban válaszfalakhoz szokták használni társasházakban, mert megfelelnek az oda előírt hangszigetelési értékeknek. De egyre többen építenek ebből házakat is. Emellett a könnyűszerkezetes házak is egyre inkább elterjedőben vannak. Ahogy a szakember kiemelte:

Sokan tartják úgy, hogy könnyűszerkezettel olcsóbb az építkezés, de én nem gondolom ezt, mert a falazás a teljes építkezés költségének kb. 5 százalékát jelenti. Ezért különös, hogy mindenki arra van kihegyezve, hogy a tégla minél olcsóbb legyen. Persze ez az építkezés az egyik leglátványosabb része, holott a költségeknek csupán a töredékét teszi ki

- emelte ki.

A szakember szerint, ha a falazáshoz, legyen szó felújításról vagy új ház építéséről, falazóanyagot keresünk, a térhatároló funkció mellett a műszaki tartalma is nagyon fontos. Egyre fontosabb szempont, hogy már maga a fal anyaga is nagyon jó hőszigetelést biztosítson. Léteznek 44 és 50 centis téglák is, ezekre már semmilyen szigetelést nem kell tenni, hogy egy nagyon jó hőértéket tudjunk elérni. Vagy akár már a passzívház felé is el lehet menni. Persze a passzív háznál nem csak a fal számít, egyéb szerkezeti elemeknek is meg kell felelni a szabványoknak – tette hozzá.

Milyen alternatív megoldások léteznek még?

AZ Újház Piramis szakemberét arról is megkérdeztük, mi a véleménye a vályogról, mint az egyik legrégebbi falazóanyagról, hiszen ennek is egyre bővülő tábora van. Másrészről viszont olyan korszerű technológiák is egyre elterjedtebbek, amikhez lassan már kőműves sem kell:

Biztosan vannak olyan környezettudatos emberek, akiknek ez a falazóanyag fontos, de a vályog és a hasonló alternatív anyagok még csak kuriózumok. Én az elmúlt 17 évben nem találkoztam olyannal, aki vályogból épített házat. Szerintem a mai kor elvárásainak ez az anyag már nem annyira felel meg. Ellenben egyre többen vannak olyanok, akik lapra szabva vesznek házat, betonelemekből kész falakat vásárolnak, amiket aztán pár nap alatt össze lehet állítani. A nagy gyártók már elkezdtek ezzel is foglalkozni. Típusházakból ki lehet előre választani a neked tetszőt, és ez alapján legyártják neked a házat. Csak össze kell rakni, mint egy Legót, de ez még annyira nem elterjedt.

Magyarországon – tudtuk meg a szakembertől - a legtöbben még mindig a kerámia- és pórusbetonból készült téglákból építkeznek, és utána jönnek csak ezek az egyedibb megoldások. A 3. helyen minden bizonnyal a könnyűszerkezetes házak állnak, ez a technológia egyre népszerűbb. A házépítések 80-90 százalékát azonban kétség kívül az első három kategória adja.

Mit érdemes megfontolni annak, aki most gondolkozik azon, hogy miből legyen a fal?

Balogh János szerint alapvetően mindig azt kell megfontolni, hogy milyen hőértéket akarunk elérni. Ha ezt tudjuk, akkor majdnem mindegy, melyiket választjuk:

Az a kérdés, hogy azt a hőszigetelő képességet, amit el szeretnénk érni, milyen vastag falból tudjuk megcsinálni. Lehet, hogy egy 30 cm-es kerámiafalra ráteszünk egy 10 cm-es szigetelést, akkor azt tudjuk elérni, mintha egy 30 cm-es Ytongra tennék 5 cm-t. Ha vékonyabb fallal tudjuk megoldani ugyanazt, azzal nyerhetünk pár cm-t a belső térben. De ha engem kérdeznek, én még mindig a kerámia- vagy a pórusbeton- téglára szavaznék.

A bontott téglának mennyire van piaca?

Ma már csak nagyritkán fordul elő, hogy új ház építése során bontott, régi téglák kerülnek beépítésre. Többnyire csak melléképületeket (elég gyakran borospincéket) húznak fel belőlük.

Lehet, hogy darabra olcsónak tűnik, de méretre a régi téglák kisebbek, jóval több kell belőlük, így fajlagosan drága. A bontott téglát inkább díszítésre használják. Az új típusú okostéglákkal már sokkal könnyebb dolgozni, ahol nem kell habarcs sem, koszolás nélkül, akár egyedül fel tud húzni valaki egy falat.

- közölte a szakember, aki azt is hozzátette, hogy Nyugat-Európában már inkább csak a síkra csiszolt téglák léteznek, ott nagyon kevés falazóhabarcsos terméket adnak el már. Balogh János szerint nálunk is csak évek kérdése, és a normál falazóhabarcsos tégla eltűnik. Szerinte a munkaerő annyira fel fog értékelődni, és annyira kevés lesz a szakiparban dolgozó szakember, hogy az építőipar jó része átáll erre a technológiára, amivel jóval gyorsabban lehet felhúzni egy ilyen házat.

Ha csökken a tégla ára, csökken a kőműves díja is?

Az Újház Piramis szakembertől végezetül azt is megkérdeztük, a falazóanyagok árának csökkenésével párhuzamosan számolhatunk- e azzal is, hogy csökkenni fognak a hazai munkadíjak. Hiszen általánosságban, az építőiparban létezik egy ökölszabály, miszerint 50-50 százalék az anyag- és a munkadíj. Balogh János úgy vélte, lehet ezzel is számolni, hogy a falazóanyagok árának csökkenésével a munkadíjakból is lehet majd lejjebb faragni.

A hazai kivitelezők már jelezték, hogy közel sincs annyi munkájuk, mint a tavalyi évben. Várhatóan egyre nagyobb lesz köztük a verseny, ami már közeljövőben is a munkadíjak csökkenését hozhatja magával

- tette hozzá még a szakember.

Címlapkép: Getty Images