Sokan nem is sejtik, milyen víz folyik otthon a csapból: itt ellenőrizheted, mérgező-e

Még mindig vannak az országnak olyan részei, ahol gondok vannak a csapvízzel - derült ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ korábbi, ivóvízről szóló jeletéséből. Szinte mindenhol jó minőségű csapvíz folyik itthon, de továbbra is akad olyan település, ahol az arzéntartalom magas lehet. A nagyobb településeken és a fővárosban pedig a víz ólomtartalma lehet aggályos.

Ahogy a jelentésben írják, kémiai szempontból évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették a legnagyobb problémát. A legjelentősebb ezek közül (mind egészségkockázatát, mind az érintett települések számát tekintve) az arzén volt.

A 2010-es évek elején az ivóvíz arzénkoncentrációja még közel 400 településen volt határérték felett. Átmeneti engedély alapján 2012. december végéig 343 település térhetett el a határértéktől arzén, 38 bór, és 3 fluorid vonatkozásában (a többszörösen érintett települések miatt ez összesen 365 települést jelentett), ezeken a településeken átmeneti határérték volt érvényben. 2013-tól már mindenhol egységes a határértéket mértek, mivel az Ivóvízminőség-javító Program jelentős előrelépést eredményezett a szolgáltatott ivóvíz minőségében, a korábban arzén, bór vagy fluorid miatt kifogásolt ivóvízű települések többségén befejeződött az ivóvízminőség-javító beruházás.

2020-hoz hasonlóan, 2021 végén is 10 olyan település volt, ami arzén, bór vagy fluorid kifogásoltsággal érintett. Azok a települések, amelyek az NNK 2020-as listája szerint a határértéknél nagyobb arzénértékkel bírtak (a középérték szerint), az alábbiak:

• Ferencszállás (Csongrád-Csanád megye)
• Földeák (Csongrád-Csanád megye)
• Kiszombor (Csongrád-Csanád megye)
• Kálrafalva (Csongrád-Csanád megye)
• Makó (Csongrád-Csanád megye)
• Makó-Rákos (Csongrád-Csanád megye)
• Maroslele (Csongrád-Csanád megye)
• Nagybánhegyes (Békés megye)
• Óföldeák (Csongrád-Csanád megye)

Az elkészült beruházásoknál vállalt cél jellemzően megvalósult, az eltávolítani kívánt szennyező koncentrációja határérték alá csökkent, a legtöbb településről 2021-ben is csak eseti kifogásokról érkezett jelentés, mely legtöbbször valamilyen műszaki, üzemeltetési hibára volt visszavezethető.

Van, ahol még most is nehezen elérhető közüzemi vízellátás

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az NNK 2021-es ivóvízminőség jelentése szerint a magyarországi lakosság 99%-a számára érhető el a közüzemi vízellátás. A közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya továbbra is Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb (84,1%), de közel 100%-os az ellátottság Budapesten és 10 megyében. A szolgáltatott ivóvízminőség tekintetében jelentős területi eltérések mutatkoznak.

A szakmai jelentés szerint az országosan a lakosság 99%-a számára érhető el a közüzemi vízellátás. A közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya továbbra is Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb (84,1%, ami egy százalékpontos javulás 2020-hoz képest). Közel 100 %-os viszont az ellátottság Budapesten és 10 megyében.

Az ivóvíz Magyarországon elsősorban felszín alatti vízből (legnagyobb részt rétegvízből és parti szűrésű kutakból) származik, a felszíni vízkivétel csak a teljes ivóvízellátás kevesebb, mint 5%-át teszi ki. Az NNK jelentése szerint a korábbi évekhez hasonlóan jelentős területi eltérések vannak. Az országos helyzetkép igen kedvező, az Ivóvízminőségi adatbázisba 2021-ban jelentett több mint 58 000 vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100%-ában megfelelő eredményt adott.

Az alábbi ábrán a hazai települések vízminőségi értékelése látható:

Milyen a vízminőség a településen, ahol élek?

Az ivóvíz minőségére vonatkozó követelményeket a 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet tartalmazza. A közműves ivóvíz szolgáltatás ivóvízellátó-rendszereken keresztül történik, amelyek egy vagy több település vízellátását biztosíthatják. Az ivóvíz minőségét a szolgáltatók a népegészségügyi hatósággal egyeztetett ütemtervnek megfelelően ellenőrzik, de a népegészségügyi hatóság saját ellenőrző vizsgálatokat is végez.

A településeken szolgáltatott ivóvíz minőségének értékelése a települést ellátó ivóvízellátó-rendszer vízvizsgálati eredményein alapul. Az ellenőrző vizsgálatok elsősorban a szolgáltatott ivóvíz minőségét jellemzik az épületek belső hálózatának átadási pontjáig.

Az épületek belső hálózatában bekövetkező esetleges minőségromlást (pl. ólom kioldódás, baktériumszaporodás) nem tükrözik. A belső hálózatok megfelelő állapotáért és üzemeltetéséért, az ott bekövetkező vízminőségi változásokért az épület tulajdonosa vagy üzemeltetője felelős.

Na, de milyen is a vízminőség az otthonunkban? Már arra is van már lehetőség, hogy rákeressünk a városra, falura, ahol élünk és megnézzük, milyen minősígű itt a csapvíz, amit fogyasztunk. ehhez az NNK oldalára kell ellátogatnunk, ide kattintva, majd a keresőbe beírni a település nevét. A következő példa alapján:

Mi kerülhet legtöbbször a csapvízbe?

A vezetékes csapvíz a legtöbb településen kiváló minőségű, de az elosztóhálózatban - annak nem megfelelő anyaga vagy állapota miatt - bizonyos káros anyagok megjelenhetnek benne. Az egyik ilyen káros anyag az ólom, amely elsősorban a régi épületekben lévő ólomcsövekből kerülhet a csapvizünkbe.

Lehetőség van arra is, hogy a csapvíz ólomtartalmáról készített kockázati térkép segítségével megnézzük, lakóhelyünk szerint mekkora az ivóvízben előforduló ólom kockázata. Az alábbi térkép segítségével (ide kattintva láthatjuk) rákereshetünk településünkre, majd a jelzések alapján elolvashatjuk, milyen kockázati besorolás alatt áll. Nézzünk erre is egy példát, vegyük Miskolc városát.

Válasszuk ki a vármegyét, ahol élünk és kattintsunk rá a térképen, jelen esetben Borsod-Abaúj-Zemplén megyét:

Ezután megjelenik a térkép, ahol megkereshetjük oldalt a kiválasztott települést, és leolvashatjuk, hogy milyen kockázati besorolás alatt áll a színjelzések szerint. A példánk Miskolc városa volt, ennek alapján láthatjuk, hogy a település egyes részein, hogyan alakul csapvíz ólomtartalmának kockázati szintje:

Ahogy a honlapon is írják a szakemberek, a térkép az országos ólomkockázat-felmérés eredményein alapul, amelyben 2800 mintát vizsgáltak meg. Az ólomkockázat épülettömb-szinten van megadva, ezért egy adott épület, lakás kockázata eltérhet az épülettömbre becsült átlagos kockázattól, mivel egy régi építésű, magas kockázatúnak ítélt épülettömbön belül lehet új építésű épület (aminek a kockázata alacsony) és ennek a fordítottja is igaz lehet. A kockázatot az is csökkenti, ha egy régi épületben a régi ólom vízvezetékeket már kicserélték. A kockázat pontosabb meghatározásához érdemes használni a kockázati kalkulátort is. Ez ide kattintva érhető el.

És persze ne felejtsük el azt sem, hogy mind a szolgáltatók, mind a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) rendszeresen vizsgálja az ivóvizet, és az évente több tízezer mintán nagyjából 900 ezer vizsgálatot végez. Az ivóvizet vizsgálják mikroműanyagokra és hormonokra is, és az eredmények szerint ezek az anyagok csak "nyomokban fedezhetők fel" a felszíni vizekben, az ivóvízben még nem, hiszen a parti szűrésű kutak megszűrik ezeket a szennyeződéseket.

Címlapkép: Getty Images