Házhoz viszik a Balatont, felszabdalják a partot: muszáj lépni a tóért, különben vége

Pár hete valaki a telke határáig vezette be a Balatont Zánkán, de előtte lekerítette az érintett önkormányzati tulajdonú telket, nyomoz is a rendőrség. Ez a példa azonban, bármennyire extrém, nem egyedi: Balatonfenyvesen három éve több tucatnyi hasonló vélhető visszaélést talált az önkormányzat, be is jelentették a hatóságnál, csak épp nem érte el az illetékesek ingerküszöbét. Pedig Lombár Gábor, a Balaton Szövetség elnöke, balatonfenyvesi polgármester szerint lépni kellene az ügyben, hiszen életteret kellene hagyni a tónak is:

A zánkai ügyben ugyan az önkormányzat feljelentése után a rendőrség nyomozást indított, de a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalnál hiába tett bejelentést a polgármester, a hivatal szerint, mivel a beavatkozás nem érintett sem védett természeti területet, sem a tómedret (holott azt a talaj kimarkolásával gyakorlatilag megnövelte az elkövető) hatáskör hiányában nincs intézkedési lehetőségük.

A balatonfenyvesi ügyben az önkormányzat jelzése nyomán a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – mint vízügyi hatóság – is vizsgálódott, megkeresésünkre csak e-mailben válaszoltak, mint írták, a településen 2021-ben 36 helyen tartottak helyszíni szemlét és GPS-műszeres felmérést, amely során azonnali hatósági intézkedésre okot adó körülmény nem merült fel.

A katasztrófavédelem azt is jelezte, hogy már folyamatban van a Balaton új szabályozási partvonalának meghatározása.

A polgármester ugyanakkor a videóban utalt arra, hogy a hatályos jogszabályok alapján kellene eljárni. Ez pedig a 83/2014. (III. 14.) kormányrendelet, illetve a vízgazdálkodásról szóló törvény. A jogszabályok kitérnek arra például, hogy milyen tevékenységet lehet végezni és milyen korlátozások érvényesek a zánkai és balatonfenyvesi példákban is szereplő parti sávon, amely a kizárólagosan állami tulajdonú tavak – mint amilyen a Balaton is – partvonalától számított 6 méterig terjed:

külterületen gyepgazdálkodás, valamint a termőföld művelési ágának megfelelő, a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozó, a meder állapotát nem veszélyeztető tevékenység folytatható, csak a meder használatával és fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a meder használatával összefüggő vízilétesítmény, kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény helyezhető el.

Ha valaki ezt a területet jogellenesen használja, vagy hasznosítja (például lekeríti, vagy ráépít), illetve a part állagát és a mederfenntartási munkákat jogellenesen akadályozza, a jogszabály értelmében köteles megszüntetni ezt vagy befejezni a szabályellenes tevékenységet, és “helyreállítani a jogszabályi állapotot”, amire a fenntartó fel is szólíthatja. Ha az érintett ennek nem tesz határidőre eleget, akkor hatósági eljárás indul. A katasztrófavédelmet arról is megkérdeztük, történt-e intézkedés a fenti jogszabály alapján, ha válaszolnak, kiegészítjük a cikket.

Jön a balatoni főépítész és az egyszerű, de szigorú szabályok

A kormányzat eközben már dolgozik azon, hogy megnyugtató módon rendezze a Balaton és térsége ügyét, és úgy tűnik, az ehhez hasonló szabálytalan mederhasználatra is kitérnek majd. A tervekről a napokban beszélt egy Portfolio-konferencián, illetve az InfoRádiónak is Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész.

Szavai alapján a készülőfélben lévő Magyar Építészetről szóló törvényben külön kitérnek majd a legnagyobb hazai tóra és térségére, beleértve a a vízparti szabályozási tervet, valamint a településfejlesztési tervet, és az egyik fontos cél, hogy minél inkább körüljárható legyen a Balaton.

A kormányzati szándék szerint “leegyszerűsített, de szigorú” szabályozás jöhet, aminek értelmében:

• a jövőben nem lehet külterületből belterületbe vonni új területet,
• megerősítik a helyi, járási és vármegyei főépítészek és tervtanácsok szerepét,
• létrehoznak egy balatoni főépítészi és egy főtájépítészi posztot,
• létrehoznak egy külön védett övezetet a Balaton-felvidéken, ahol például nem engedik, “hogy a présházakhoz tüzivíztározó néven hatalmas, medencés házak épüljenek”,
• megtiltják, hogy a jelenleg állami vagy önkormányzati kézben lévő strandokat átminősítsék más övezetbe, kizárólag strandövezetben maradhatnak, vagy legfeljebb zöldterületté lehet majd átminősíteni,
• strandot csak zöldterület létrehozása céljából lehet majd megszüntetni,
• biztosítani kell a partszakasz legalább 30 százalékán egy legalább 5 m szélességű közhasználatú parti sétányt,
• lehetőséget adnának a nagyobb beépíthetőségre azokban az esetekben, ha a part magánkézben van, de a tulajdonos egy 20 méteres sávot átad közhasználat céljára, és megegyezik az önkormányzattal.

A törvény talán még a nyár elején vagy legkésőbb ősszel kerülhet a parlament elé, és az államtitkár reményei szerint jövő év elején már akár életbe is léphet.

Címlapkép: Getty Images