Itt a bizonyíték, milyen súlyos különbségek vannak a főváros és a vidéki Magyarország között

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Itt a bizonyíték, milyen súlyos különbségek vannak a főváros és a vidéki Magyarország között

Közzétették az Európai Unió regionális versenyképességi indexének 2022-es kiadását. Az esemény házigazdája ezúttal a Régiók Európai Bizottsága (CoR) volt. A HelloVidékhez eljuttatott közleményük szerint az unió regionális versenyképességi indexe egy összetett mutató, amelynek célja egy-egy régió azon képességének a mérése, hogy vonzó környezetet kínál-e a cégek és a lakosság számára az élethez és a munkához. Első, 2010-es kiadása óta sokat idézett és széles körben használt indexszé nőtte ki magát.


 

A kevésbé fejlett régiók javítottak teljesítményükön, jelentős gazdasági előnyöket biztosítva polgáraiknak, de továbbra is nagy különbségek vannak különösen a nagyvárosi területek és a többi régió között. Erre az eredményre jutott a Regionális Versenyképességi Index (RCI) 2022-es kiadása, amelyet a Régiók Európai Bizottsága (CoR) ülésén mutattak be. A dokumentum a hollandiai Utrecht régiót hozta ki „győztesnek”, amit Zuid-Holland és a francia Île-de-France fővárosi régió követi, mint az Európai Unió legversenyképesebb régiói. A Regionális Versenyképességi Index korábbi kiadásaival való összehasonlítás azt mutatja, hogy a kelet- és dél-európai régiók felzárkóznak, ám számos országban azonban még mindig különösen nagy a különbség a fővárosi régió és a vidéki területek között.

A Regionális Versenyképességi Indexet az Európai Bizottság dolgozta ki annak érdekében, hogy segítse a politikai döntéshozókat a jobb szakpolitikák kialakításában és hatékonyságuk nyomon követésében, ami különösen érdekes lehet a regionális fejlesztési stratégiákért felelős nemzeti és helyi önkormányzatok számára. A Regionális Versenyképességi Index 2.0 elnevezésű 2022-es kiadást a Régiók Bizottsága által szervezett rendezvényen mutatták be.

A Regionális Versenyképességi Index egyrészt olyan eszköz, amely minden régiónak segíthet abban, hogy értékelje teljesítményét más régiókkal és önmagával összehasonlítva az idő múlásával. Másrészt ez a dokumentum hasznos lehet a regionális fejlesztési stratégiákért felelős nemzeti és helyi döntéshozók számára, különösen a kohéziós politikával összefüggésben. Az index hatékony eszköz lesz a bizottságnak is a kohéziós politika jövőjével kapcsolatos munkájának, valamint a #CohesionAlliance kampányának támogatására, amely a társadalmi-gazdasági és területi kohézió megerősítését célozza az Európai Unióban

– hangsúlyozta az eseményt megnyitó Emil Boc, a területi kohéziós politikáért és az uniós költségvetésért felelős szakbizottság elnöke és Kolozsvár polgármestere.

A Regionális Versenyképességi Index azt mutatja, hogy még mindig nagy különbségek vannak az EU régiói között, de azt is, hogy a kevésbé fejlett régiók javították a versenyképességüket. Az index szerint Utrecht, Zuid-Holland és Île-de-France számít a legversenyképesebb régiónak az unióban. Ahogy az jól látszik, a kevésbé fejlett régiókban javult a regionális versenyképesség a dokumentum 2016-os és 2022-es kiadása között, míg az átmeneti régiók teljesítménye vegyesebbnek tűnik. A fejlettebb régiók továbbra is a legjobban teljesítenek. A legalacsonyabb értékek ennek ellenére továbbra is a keleti EU-tagállamok fejletlenebb régióira koncentrálódnak.

Örülök és hálás vagyok, hogy ambiciózus régiónk az első helyen végzett az európai indexben. Utrecht mindenekelőtt egy egészséges társadalom dobogó szíve. Régióként az a küldetésünk, hogy jelentős és tartós javulást érjünk el a lakosaink egészségi állapota és jóléte terén. Olyan világot képzelünk el és egy olyan világért dolgozunk, amelyben az emberek jobb és teljesebb életet élnek egy olyan környezetben, amely erre ösztönzi őket. A vállalkozásokkal, intézményekkel és kormányokkal együttműködve rendelkezünk azokkal a készségekkel, erőforrásokkal és kitartással, amelyekkel ezt a jövőképet megvalósíthatjuk

– mondta Robert Strijk, a „győztes” Utrecht tartomány gazdasági és európai ügyekért felelős regionális minisztere a tanácskozáson.

Az EU keleti tagállamainak valamennyi régiója javított teljesítményén a 2016-os és a 2019-es kiadás között, míg a szintén viszonylag alacsony versenyképességi szintet felmutató déli uniós régiók teljesítménye vegyes volt. Az elmúlt hároméves időszakban a legtöbb keleti uniós régió tovább folytatta felzárkózását, többek között a balti államokban, Horvátországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában. Csehország, Románia, Szlovákia és Bulgária egyes részei azonban tovább távolodtak az uniós átlagtól. Az unió déli részén Portugália, Spanyolország és Görögország nagy része javította teljesítményét (bár ez utóbbiak nagyon alacsony szintről), Olaszország és Ciprus régióinak többsége azonban eltávolodott az uniós átlagtól.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a fővárosi régiók szinte mindig a legversenyképesebbek, de a szakadék kisebb a versenyképesebb tagállamokban. A fővárosi régiók a legversenyképesebbek minden tagállamban, kivéve Németországot, Olaszországot és Hollandiát. A többi régióhoz képest itt nagy lehet a különbség, és különösen számottevő Franciaországban, Romániában és Szlovákiában. A versenyképesebb országokban általában viszont kisebb a különbség a fővárosi régió és a többi régió között.

Jakub Chełstowski, a sziléziai vajdaság (Lengyelország 16 vajdaságának egyike) marsallja elárulta, hogy a régiójában számos intézkedést hoztak a gazdasági helyzet javítása és a gazdasági lehetőségek további bővítése érdekében. Ezek közé tartoznak a Felső-Sziléziai Alapot érintő projektek, amelyek a régió gazdasági támogatására, valamint a beruházások és az export számára kedvező feltételek megteremtésére irányulnak. A cél a régióba történő közvetlen befektetések értékének növelése, az export szintjének növelése, különösen a kis- és középvállalkozások részéről, valamint „a régió mint vonzó hely népszerűsítése, ahol élni és dolgozni lehet”.

Az elmúlt évtizedben tapasztalt javulás ellenére a Regionális Versenyképességi Index jól mutatja a régiók közötti versenyképességi különbségeket, amelyek hatással vannak az európai gazdasági, társadalmi és területi kohézióra. Annak érdekében, hogy a kohéziót mint az unió alapvető értékét támogassa és az erős kohéziós politika mellett érveljen, az Régiók Európai Bizottsága, valamint a régiók és városok vezető európai szövetségei megalapították a #CohesionAlliance elnevezésű szervezetet.

A szövetség két új felhívást indított el a kohéziós politika jövőjével kapcsolatban:

  • széles körű konzultáció a kohéziós politika jövőbeli szerepével és kialakításával kapcsolatos visszajelzések megszerzése érdekében;
  • felhívás a kohéziós helyi történetekre annak bemutatására, hogy a kohéziós politikának milyen egyedülálló szerepe van a városok és régiók, valamint a vidék fejlődésének támogatásában.

Az Európai Bizottság szerint a Regionális Versenyképességi Index eredményei jól mutatják, hogy az uniós régióknak továbbra is szükségük van uniós támogatásra versenyképességük javításához és a köztük lévő különbségek csökkentéséhez. Ahogy arra emlékeztettek, a kohéziós politika az EU fő beruházási politikája, amelynek célja a régiók támogatása a munkahelyteremtés, a vállalkozások versenyképessége, a gazdasági növekedés, a fenntartható fejlődés és a polgárok életminőségének javítása terén.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

versenyképesség

versenyképességi index

brüsszel