Drámai mértékű a drágulás: nincs mese, egyre kevesebb magyarnak futja nyaralóra

Megtört az elmúlt évekre jellemző nyaralópiaci lendület az év első öt hónapjának adatai szerint: az előző év azonos időszakához képest az idei forgalom 40 százalékkal szerényebb volumenű, ismertette a legfrissebb adatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője. Mint mondta, ennek az a magyarázata, hogy jelentősen csökkent a befektetői célú vásárlás, másrészről pedig egyértelműen kiderült: a többség nem kíván bajlódni a hosszú és költséges felújítással, ugyanakkor jó állapotú, felújításra nem szoruló nyaralót továbbra sem lehet olcsón vásárolni. Ezt támasztja alá, hogy a jelentős keresletcsökkenés ellenére a használt nyaralók átlagára 25 százalékkal, a tavalyi 21,7 millió forintról 28 millió forintra nőtt egy év alatt.

A négyzetméterárak esetében még nagyobb drágulást mért az OC, a 385 ezer forintos átlag 537 ezer forintra nőtt, ami 39,5 százalékos áremelkedés.

A drámai drágulás döntő oka, hogy a rossz állapotú és kevésbé frekventált helyen lévő nyaralók iránt drasztikusan csökkent a kereslet, így az összetételhatás is erősebben tükröződik az átlagár növekedésében

– árnyalta a képet a szakember.

A Balaton-parti települések 744 ezer forintos átlagos négyzetméterára „mindössze” 22 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év első öt hónapjában mért fajlagos átlag. A legdrágább a Balaton keleti medencéje: Siófokon és Zamárdiban az átlagos négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot idén. A fővárostól távolodva azonban a fajlagos ár csökken. Bár a vízpartok közvetlen közelében megmaradt a milliós négyzetméterár, 500 méteren kívül már 600 ezer forintos fajlagos ár jellemző, például Balatonszemesen és Balatonbogláron vagy a vele szemben elhelyezkedő Révfülöpön is. Ugyanakkor Balatonlellén 700 ezer, Balatonmáriafürdőn 800 ezer forint az átlagos négyzetméterár.

Tapasztalataink szerint a települések közötti árszintben kevés az eltérés, sokkal inkább meghatározó az ingatlan településközponttól, valamint tóparttól való távolsága, illetve az állapota

– magyarázta Soóki-Tóth Gábor. A Balaton-felvidéken 300-450 ezer forint közötti árak jellemzők négyzetméterenként: Lesencetomajban 341 ezer forint, Felsőpáhokon 400 ezer, Nemesgulácson 450 ezer forint az átlagos négyzetméterár az idei év első öt hónapjában az Otthon Centrum tapasztalatai szerint.

Az országban a Velencei-tó közelíti meg leginkább a balatoni árszintet, ám a fajlagos átlagár többnyire a nyugati medence árszintjével azonos, 700-800 ezer forinttal.

A Balatonhoz és a Velencei-tóhoz képest olcsóság jellemzi a Tisza-tó térségét. Itt akár a balatoni négyzetméterár harmadáért, 300-400 ezer forintért is nyaralóingatlanhoz lehet jutni. Tiszafüred és Abádszalók drágább, a köztes települések olcsóbbak. A vízparti ingatlanok négyzetméterára a település átlagának duplája, vagyis 600-800 ezer forint. Ez az érték az összes vízparti ingatlanra jellemző, az ilyen nyaralók mindenhol az adott település átlagos négyzetméteráránál kétszer drágábbak.

Az új építésű lakásokra szintén jellemző a kétszeres szorzó: Siófokon átlagosan 1,96 millió forintért hirdetnek egy négyzetmétert. A vízpartiak ebben a szegmensben is drágábbak, előfordul olyan projekt, amelynek kínálati négyzetméterára megközelíti a 3 millió forintot.

A kisebb településeken átlagosan 1,86 millió forintért kínálják az új építésű lakások négyzetméterét. A legdrágább település Balatonakarattya, itt átlagosan 3 millió forintot kérnek az új építésű lakások négyzetméteréért. Zánka a másik véglet, a legolcsóbb, ahol az átlag 733 ezer forint. Ugyanakkor a fejlesztők igyekeznek minél közelebb építkezni tóhoz, ritka a Balaton-parttól 500 méternél távolabbi beruházás.

Címlapkép: Getty Images