Újabb és újabb akkugyár épül a vidéki Magyarországon: honnan lesz sokezer új munkás, kik fognak ott dolgozni?

Mielőtt belevágnánk fő témánkba, és szakértőinkkel megvitatnánk, milyen munkaerőpiaci változásokat hozhatnak a Magyarországra tervezett új akkumulátorgyárak, nézzük először is azt, hol tartunk most! Mert nem is olyan egyszerű átlátni, hol épül, és hova terveznek a magyar vidéken akkugyárakat. Ami fix, Magyarországon már most is több ilyen üzem működik. Több tucatnak nem neveznénk, de négy biztosan ráállt már a gyártásra. A listák összeállításában a Növekedés.hu riportja volt segítségünkre.

• Komáromban a dél-koreai SK ON társaság viszi az akkumulátorgyárat. A komáromi a vállalat első európai üzeme. A gyár alapkövét 2018-ban tették le. A beruházás összértéke 97,5 milliárd forint volt, ezáltal 475 új munkahely jött létre. Az üzem évente nagyságrendileg 250 ezer elektromos és hybrid autónak elegendő akkumulátort képes legyártani. (A Portfolio cikke a témában...)
• Gödön a szintén koreai Samsung SDI gyára 2016-ban, barnamezős beruházásként jött létre, a korábbi tv-képernyő gyár átalakítása után. A termelés 2018-ban indult meg, majd 2019-ben bejelentették a gyár bővítését. Az 1,2 milliárd eurós beruházás eredményeként 1200 új munkahely jött létre. A Samsung SDI gödi üzeméhez kapcsolódik a szintén dél-koreai Sangsin EDP jászberényi üzeme, amely a Gödön készülő Samsung akkumulátorok beépítő kereteit gyártja. (A Pénzcentrum cikkei a témában, ITT.)
• Szintén 2019-ben települt Magyarországra a japán GS Yuasa. Utóbbi Miskolcon hozott létre új Li-ion akkumulátorgyárat. A beruházás összértéke 8,8 milliárd forint volt.
• Egyfajta kivételt jelent a jászberényi JászPlasztik. A JászPlasztik ugyanis nem külföldi cég, hanem magyar tulajdonban lévő vállalkozás. A cég a ’90-es évek óta gyárt akkumulátorokat Magyarországon. A HelloVidék tavalyi cikke szerint 10 milliárddal fejlesztik a magyar céget, amely mor most is hatezer embernek ad megélhetést.

Az akkumulátorgyárakhoz már kiépültek alkatrészgyártó kapacitások is. Lássuk, hol mindenhol működtetnek ilyen üzemeket:

• Tatabányán a dél-koreai Soul Brain gyárt akkumulátorokhoz szükséges elektrolitot.
• Környén a dél-koreai Volta Energy Solutions gyárt akkumulátor-rézfóliát.
• Gödöllőn a kínai Shenzen Kedali gyárt akkumulátor alkatrészt.
• Pécelen a japán Mectec-csoporthoz tartozó Enmech készít elektromos és hibrid járművekhez akkumulátor-összekötő alkatrészeket.
• Monoron a dél-koreai Shinheung Sec állít elő akkumulátor alkatrészeket.
• Szigetszentmiklóson és Bátonyterenyén a szintén dél-koreai SungEel Hitech akkumulátor újrahasznosító/feldolgozó üzemet működtet.

Akkor jöjjenek a tervezett gigagyárak!

Már a 2010-es évek második felére komoly akkumulátoripari kapacitások költöztek az országba, 2021-től viszont újabb akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházási hullám indult meg az országban - ezekről itt írt a Pénzcentrum. De soroljuk fel ezeket is:

A debreceni CATL üzeme messze a legnagyobb beruházás a hazai akkumulátorgyártás történetében. A kínai nagyvállalat 7,34 milliárd euró értékben épít akkumulátorgyárat a hajdúsági megyeszékhelyen, ezáltal közvetlenül 9 ezer új munkahelyet hozva létre. A CATL többek közt a Mercedes-Benz, a BMW, a Stellantis és a Volkswagen beszállítója. Mivel a 4 cég közül 3 hazánkban is gyárt autókat, így a cívisváros jó logisztikai adottságai mellett ez is döntő lehetett a beruházási helyszín kiválasztásakor. A CATL beruházása nagy port kavart a helyi közéletben, mivel többen megkérdőjelezték, hogy az egyébként is vízhiányos Hajdú-hátság területén lesz-e elegendő víz az akkumulátorgyártáshoz, illetve az épülő gyár energiaellátásának biztosíthatóságát és környezetre gyakorolt hatását is támadások érték – de erről korábban a HelloVidék itt írt.

Debrecen egyébként úgy tűnik kiemelt akkumulátoripari központtá fog válni a közeljövőben, hiszen szintén a kelet-magyarországi nagyvárosba települ a kínai EVE Power akkumulátorgyára. A beruházás összértéke 1 milliárd euró, amely több mint 1000 új munkahely létrehozását jelenti. Az EVE Power 2026-ra elkészülő új üzeme kimondottan az épülő debreceni BMW gyár igényeit fogja kiszolgálni. A beruházás során a fenntarthatósági szempontok is nagy hangsúlyt kaptak, így az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata, valamint a tisztított szennyvíz (szürkevíz) felhasználás kiépítése - erről itt írt a Pénzcentrum.

Utóbbi tehát szorosan kapcsolódik a BMW Csoport iFactory beruházásához. Az egész világon a debreceni helyszín lesz a második, ahol a BMW Csoport nem csak hagyományos autógyárat, hanem iFactory-t hoz létre. Ennek lesz az akkumulátor beszállítója az EVE Power. Az iFactory a legmodernebb technológiákkal fog elektromos modelleket gyártani Debrecenben.

Iváncsán is épül új akkumulátorgyár

A dél-koreai SK ON Komárom után Iváncsán hozza létre a következő hazai üzemét, ami egyben a cég második európai üzeme is. A gyár már idén ősszel megkezdheti a termelést. A 2019-ben elindult beruházás értéke 239 milliárd forint - erről itt írt a Pénzcentrum.

Ők lesznek az új alkatrész beszállítók

Az akkumulátorgyárak mellett új alkatrész beszállítók is az országba települnek - gyűjtötte össze a Növekedés.hu:

• A Komárom-Esztergom megyében található Ácson a kínai Huayou Cobalt fog új évi 100 ezer tonna katódanyagot előállító üzemet megvalósítani. A beruházás értéke 1,3 milliárd euró és 900 új munkahelyet teremt. A Portfolio cikke a témában: ITT.
• Nyíregyházán a koreai W-Scope Corporation épít lítium-ion akkumulátorokhoz használt szeparátorfilm gyárat: Júniusi hír volt, hogy a dél-koreai W-Scope Corporation első európai üzemét Nyíregyházán hozza létre, új, lítium-ion akkumulátorokhoz használt szeparátorfilm gyártására. A 720 millió euró (288 milliárd forint) értékű projekt akkor még az idei év eddigi legnagyobb beruházásának számított. A Pénzcentrum cikke a nyíregyházi beruházásról.
• Debrecenben a koreai EcoPro épít katód gyárat.
• Fóton a hongkongi BYD Electric Bus & Truck épít akkumulátor összeszerelő üzemet - erről a Pénzcentrum cikkét itt találjátok.
• Vácon a dél-koreai Nice LMS hoz létre akkumulátor alkatrész gyárat.
• Sóskúton a szintén koreai Donghwa Electrolyte épít elektrolit és NMP finomító üzemet. A 11 milliárd forintból létesít üzemet a Pest megyei Sóskúton, ahol első körben 90 munkahelyet teremt.

Milyen változást hozhatnak ezek az új akkumulátorgyárak a hazai munkaerőpiacon?

Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője szerint az akkumulátorgyárak működését, illetve az ahhoz kapcsolódó beruházások a magyar munkaerőpiacra és gazdaságra kifejtett hatását több szempontból kell értékelni. Az egyik szempont természetesen az a közvetlen hatás, amit az akkugyárak közvetlen foglalkoztatása okoz, hiszen ezek a cégek már jelenleg is több ezer magyar embernek adnak munkát az említett városokban. Ezek a gyárak a fizikai munkavállalók mellett több száz mérnököt, technikust foglalkoztatnak, az új beruházások pedig további, több ezer fős munkaerőigényt és lehetőséget jelentenek a magyar munkavállalók számára, ahogy a debreceni CATL gyár is, az ország történetének egyik legjelentősebb beruházása.

A másik, és talán még fontosabb szempont, ezeknek az akkugyáraknak a magyar autóiparra gyakorolt hatása. A magyar autóiparban közel 200 ezer magyar munkavállaló dolgozik. Egy olyan iparágban, amely nem kizárólag alkatrészek összeszereléséről, hanem fejlesztésekről, tesztelésekről, programozásról, magas hozzáadott értékű mérnöki munkáról is szól. Ez az iparág Magyarország gazdaságának a motorja és az akkugyárak megjelenése, a fejlesztések azt a célt szolgálják, hogy az éppen átalakulóban lévő autóipar továbbra is Magyarország motorja legyen és ezáltal megmaradjanak az értékes magyar munkahelyek, épüljenek a fejlesztési központok és az elektromos autózás részben itt, Magyarországon fejlődjön tovább

- tette hozzá Berta Péter.

A WHC Csoport ügyvezetője szerint azonban kétségtelen, hogy a telített munkaerőpiacon kihívás lesz ezen gyárak munkaerőigényeinek kiszolgálása, és lesznek olyan, elsősorban fizikai munkakörök, amelyeket nem lehet majd magyar munkavállalókkal betölteni. De a magyar munkaerő mindig elsőbbséget élvez és szükség is lesz a magyar szakértelemre a fizikai és a szellemi munkakörökben is.

Egy sor beszállító és részegység gyártó is számít a képletben

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint a konkrét akkumulátorgyártás nem csak a végső termék összeszerelését jelenti, hanem egy sor beszállító és részegység gyártó is számít a képletben (az alapanyaggyártókat és logisztikai cégeket most nem is említve):

Ez alapján a konkrét gyártási folyamatban ma már több mint 50 céget lokalizáltunk, mint érdekelt felet a magyar piacon, és a számuk folyamatosan növekszik. Ezek együttesen nagyságrendileg közel 30 ezer fő plusz létszámigényt jelentenek a következő 5 évben. A létszámigények attól függően, hogy hol képződnek eltérően jelentenek majd problémát a lokális piacon. Elsősorban az északi megyékre és az ottani településekre, ipari parkokra és infrastruktúrára gondolhatunk.

A technológia sok esetben teljesen új, és általunk még nem ismert, ezért rendkívül fontos lenne a K+F megoldások alkalmazása ezen technológiák betelepítése mellett. A versenyképesség megőrzése érdekében ugyanis egy olyan technológiáról beszélünk, ahol a termelési volumen mellett talán még fontosabb az adott technológia hatékonysága. Nem mindegy, hogy az adott akkupakettel 250-500 vagy 1000km-t fut egy autó, és akkor még a méretről és töltési időről, élettartamról nem is beszéltünk. Az iskolai képzések jellemzően 4-5, de akár 7 évvel vannak lemaradva a bevezetett új technológiákkal szemben, ezért van az, hogy most végzett az első évfolyam az elektromosautó-szerelő szakon, igaz az ország 9 pontján is folyik már ilyen képzés.

A szakember szerint ezért fontos, hogy ne csak kövessük a technológiát, hanem tanuljuk meg és értsük meg annak természetét, ha szeretnénk ebben a világ élvonalához tartozni. Különben csak összeszerelőként fogjuk azt nézni, hogy mások miként profitálnak ebből.

Van olyan vidéki üzem is a szektorban, ahol a teljes gyártást vezető szakembergárda külföldi

Egyes régiókban a legjobban fizető gyárak közt jelennek meg az akkumulátorgyárak, így a betanított munkaerő előszeretettel áramlik ezen üzemek felé.

A gond csak az, fogalmazott Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, hogy magas minőségi elvárások, a technológia specialitása miatt sok esetben egy operátori szint is középfokú végzettséghez kötött, ami kizárja a 8 általánossal bírókat. Van olyan üzem is a szektorban, ahol a teljes gyártást vezető szakembergárda külföldi, és a gyártásba angol nyelvismerettel lehet munkavállalókat vinni. Ez igaz az operátor pozíciókra is ami pedig azt jelenti, hogy túlnyomórészt külföldi munkavállalók vannak és lesznek az üzemben is.

A Trenkwalder mutatói szerint továbbra is a szakképzett munkavállalók iránti igény a magas, lakatos, karbantartók, gépkezelők, villanyszerelők, raktárosok a sláger, de bolti eladókat, szakácsokat, pincéreket is ezrével tudnának a cégek felvenni. Mérnökök (gépész, villamos, mechatronikai, minőségbiztosítási), könyvelők, kontrollerek és értékesítők szintén gyorsan tudnak elhelyezkedni.

Az elmúlt hónapokban több száz ukrán ment át akkumulátorgyárakba dolgozni Nyugat Magyarországon

A piacot egyre jobban befolyásolja a külföldi munkavállalók folyamatos érkezése – erről korábban a HelloVidék itt írt részletesen, de most a legújabb adatokra is rákérdeztünk.

Ahogy Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója a HelloVidéknek elmondta, az elmúlt években a cégek az általuk alkalmazott munkavállalók több mint háromnegyedét elveszítették a fluktuáció miatt, és ez komoly bevételkiesést okozott:

A külföldi munkaerő ellenben stabilan itt van két évig és hajlandó a túlórára, ha kell, és azért érkezett, mert dolgozni akar. Azt is érdemes megjegyezni, hogy nem csak betanított munkaerőt, hanem egyre nagyobb mértékben magasabb szakképzettséggel bíró szakembert is kérnek a cégek és nem ritkák a mérnök keresések sem.

A Trenkwalder adatai szerint

24 ezer fővel nőtt eddig a külföldi munkavállalók száma a tavalyihoz képest, így ma Magyarországon 226 ezer fő tartózkodik az országban különböző okokból.

Ebből 144 ezer fő az európai országokból (36 ezer fő Ukrajnából, 22 ezren Németországból, 16-16 ezer fő Szlovákiából és Romániából érkezett), miközben 65 ezer fő ázsiai és 9 ezer fő afrikai országból érkezett.

Jelenleg munkavállalási céllal 85.000 külföldit alkalmaznak a cégek országszerte, ami egyáltalán nem mondható magas értéknek, ha a szomszédos országokra vagy az EU-ra tekintünk.

- közölte még Nógrádi József.

Címlapkép: Getty Images