Hatalmas felszállásba kezdett ez a megye: egymást érik a gigaberuházások, megéri ide költözni?

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a népi építészet, tárgyi népművészet, a népzene és néptánc gazdag hagyományával rendelkezik. A megye nem csak műemlékeiről, népművészetéről híres, hanem gyógyfürdőiről is, amiből szám szerint öt található a térségben. Gazdaságát tekintve húzóerőnek a mezőgazdaság és az állattenyésztés számít, de az utóbbi években erősen felemelkedőben van az ipar is, ami már most kiemelkedő eredményeket mutat. Gazdaságában fontos szerepet játszik, hogy a megye több országgal is határos, de személyforgalom szempontjából is fontos határátkelőhelyek találhatók itt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a megye 5936 négyzetkilométeren terül el, összesen 229 települést foglal magába, lakónépessége pedig 528 ezer fő. Nem meglepő, a megye legnépesebb városa a megyeszékhely Nyíregyháza.

A megyében 13 járás található, ezek közül a legnépesebb a nyíregyházi járás, a népsűrűség itt 206 fő/km2. A járáshoz 15 település tartozik, ebből 4 város. Ezt követi szintén magas számmal a záhonyi járás, 133 fő/km2-el. Ehhez a járáshoz 11 település tartozik, ezek között 2 város szerepel. Lemaradva kicsit, harmadik a kisvárdai járás jön, 109 fő/km2-el. Ide 23 település tartozik, melyből kettő város.

10 éve csökken a népesség a megyében

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye lakónépessége 2023. január 1-jén 528 ezer fő volt, a 2022. október 1-jei népszámlálás előzetes adatainak továbbszámítása alapján.

A népesség az utóbbi 10 évben többnyire csökkenő tendenciát követett.

2023 I. negyedévében a születések száma 3,3%-kal nőtt, a halálozásoké 13%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest: 1453 gyermek jött világra, és 1864 fő hunyt el. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 411 fővel csökkentette a vármegye lakónépességét. Ez a veszteség 44%-kal alacsonyabb volt, mint a 2022. I. negyedévi. A házasodási kedv mérséklődött: 2023. január–márciusban 434 pár kötött házasságot, 34%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.

Egyre többen álltak munkába az elmúlt évben

2023 I. negyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a 15–64 éves népességből az egy évvel korábbinál 1,1 ezer fővel kevesebben, 236 ezren jelentek meg foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 21 ezer fős száma 4,3 ezer fővel lett kisebb a 2022. I. negyedévihez képest. Mindezek következtében a gazdaságilag aktív népesség 5,4 ezer fővel mérséklődött, az aktivitási arány 74,4%-ot tett ki. A foglalkoztatási ráta – a foglalkoztatottak számával ellentétben – nőtt, 0,9 százalékponttal 68,4%-ra az egy évvel korábbihoz képest, folytatva a korábbi negyedévek kedvező irányú tendenciáját. A megye foglalkoztatottsága alulmúlta az hazai átlagot, egyben országos viszonylatban az egyik legalacsonyabb volt.

A munkanélküliségi ráta csökkent, az egy évvel korábbi 9,5%-ról 8,1%-ra, folytatva a korábbi negyedévek pozitív irányú tendenciáját. Az arány meghaladta az országos átlagot, egyben a főváros és a megyék körében az egyik legmagasabb volt. 89 ezer fő volt gazdaságilag inaktív, számuk 0,9%-kal fogyott az egy évvel korábbihoz képest. Országosan 3,1%-os csökkenés következett be.

A legtöbb álláskereső csak nyolc osztályt végzett

Az egy évvel korábbinál 3,0%-kal kevesebb, 26 ezer álláskeresőt tartottak nyilván 2023. március végén Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Ezzel tovább folytatódott a 2021 márciusa óta tartó csökkenő tendencia, a fogyás mértéke megegyezett az országos átlaggal. A pályakezdő álláskeresők (2244 fő) 20%-kal kevesebben lettek, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 8,6%-ot tett ki, ami az országban itt volt a legmagasabb.

Ezer lakosra itt jutott az egyik legtöbb, 49 álláskereső, a vármegyén belül arányuk a Nyíregyházi járásban volt a legkedvezőbb (23), a Csengeri járásban pedig a legkedvezőtlenebb (89).

Az álláskeresők legnagyobb hányada (54%-a) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, arányuk országosan itt volt a legmagasabb. Emellett 22%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 21%-uknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége, 3,5%-uk pedig diplomával rendelkezett. A 25 év alatti fiatalok és az annál idősebbek között egyaránt a legfeljebb alapfokú végzettségűek képezték a legnépesebb csoportot.

Az álláskeresők 34%-a legfeljebb 3 hónapja, 33%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 9,8%-kal kevesebb volt a 2022. márciusinál. 12%-ra nőtt az álláskeresési járadékban, és 29%-ra csökkent a szociális ellátásban részesülők hányada, álláskeresési segélyt – az idősebb korú álláskeresők arányának emelkedésével összefüggésben – az egy évvel korábbinál többen, az álláskeresők 16%-a kapott. E változások következtében az ellátatlanok aránya összességében 43%-ra nőtt.

Március végén 5,8 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 24%-kal többet az egy évvel korábbinál. A munkaerőpiac feszesebbé vált: tíz üres álláshelyre 44 álláskereső jutott, 12-vel kevesebb, mint 2022 márciusában.

A legtöbb munkavállaló az építőiparban dolgozik

2023 I. negyedévében az egy évvel korábbihoz képest lényegében változatlanul, átlagosan 145 ezren álltak alkalmazásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei székhelyű munkáltatóknál. Az alkalmazottak közel hattizedét foglalkoztató versenyszférát 2,3%-os létszámnövekedés jellemezte, a költségvetési intézményeknél ezzel szemben 3,6%-kal csökkent az alkalmazottak száma.

A tíz, legtöbb főt foglalkoztató nemzetgazdasági ág közül legnagyobb mértékben építőiparban dolgozók létszáma bővült, 6,4%-kal. A legjelentősebb munkáltatónak számító feldolgozóiparban dolgozók száma 1,6%-kal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete – közfoglalkoztatottakkal együtt – az egy évvel korábbihoz képest 8,5%-kal 259 ezer forintra nőtt, amely a főváros és a megyék körében itt volt a legalacsonyabb. Ezzel folytatódott a korábbi időszakok emelkedő tendenciája. A bővülés az országos növekedés mértéke (10,8%) alatt volt, az alkalmazottak 29%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

A nettó keresetek a versenyszférában 15%-kal, 271 ezer forintra nőttek, a költségvetési szférában – az egy évvel korábbi magas bázis miatt – 2,0%-kal, 239 ezer forintra csökkentek. Utóbbi változását jelentősen befolyásolta az egy évvel korábbi honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz.

Rengeteg vállalkozás csődölt be a megyében

2023. március végén a vármegyében az egy évvel korábbinál – nagyrészt a jogszabályi változások következtében – 1,7%-kal kevesebb, 112,8 ezer vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban. A többi vármegyéhez hasonlóan a regisztrált vállalkozások többségét (86%-át) kitevő önálló vállalkozók száma 2,2%-kal csökkent, míg a társas vállalkozásoké 1,6%-kal nőtt. A legtöbb vállalkozást (58%) a mezőgazdaságban (a vármegyék körében a legmagasabb arányban) tartották nyilván, számuk 2,4%-kal csökkent egy év alatt.

2023. I. negyedévben 1,6 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be a vármegyében, 1,7%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan 2,2 ezer vállalkozás szűnt meg, amely 19%-kal több volt az előző év azonos időszakához képest. A megszűnt egyéni vállalkozók száma a vármegyék többségével szemben nőtt (18%-kal) az előző év azonos időszakához képest.

A kedvezőtlen gazdasági környezettel is összefüggésben a vármegyében a társas vállalkozások 9,1%-a, az egy évvel korábbinál 2,4 százalékponttal nagyobb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2023. március végén. (A részarány a fővárosban és a többi vármegyében is nagyobb lett.) Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (12,7%) – a fővároshoz és a vármegyék többségéhez hasonlóan – szintén nőtt (0,4 százalékponttal).
Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (213 darab) továbbra is az országos átlag feletti, a főváros után a második legmagasabb volt.

Beruházásokból nem volt hiány idén sem

Szabolcs-Szatmár-Bereg azon nyolc vármegye közé tartozik, ahol 2023 I. negyedévében nőtt a beruházások volumene. Az itt székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége az előző év azonos időszakához képest 17%-kal bővült. A jelentős szerepet játszó feldolgozóiparban még ennél is nagyobb mértékben, 53%-kal növekedett a fejlesztések volumene.

Az országos teljesítményérték 3,1%-át, 67 milliárd forintot fordítottak beruházásokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei székhelyű gazdasági szervezetek, amely a vármegyék és a főváros rangsorában a 8. helyet jelenti. A beruházási értékből a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások 46%-kal részesedtek (az országos érték 42%).

Az egy lakosra jutó teljesítményérték 127 ezer forint volt, amely némileg meghaladja az országos átlag felét (annak 57%-a). A fejlesztési források 55%-át a feldolgozóiparban használták fel, ezen belül a játékgyártást is magába foglaló egyéb feldolgozóiparban és az élelmiszeriparban történtek a legnagyobb értékű tárgyieszköz-befektetések. Jelentős, 15%-os volt továbbá a mezőgazdasági fejlesztések aránya.

A vármegyében mind az épület-, mind a gép- és járműberuházások volumene növekedett, 15, illetve 20%-kal. Az élénkülés mindkét területen elsősorban a feldolgozóipari bővülésnek köszönhető, amelyet erősített az agráriumban megvalósult jelentős mértékű gép- és járműbeszerzés.

Brutális ipari fejlesztések zajlanak a megyében

A megye gazdasági életében a mezőgazdaság és az állattartás nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen ebben országos szinten is dobogós teljesítményt nyújt Szabolcs-Szatmár-Bereg. Viszont az elmúlt években az ipar is egyre jelentősebb eredményeket mutat a megyében.

Napjainkban az iparfejlesztés egyik fontos és lehetséges eszközének minősülnek az ipari parkok, amelyek az intenzívebb tőkebevonással elősegítik a termékek és a technológiák szempontjából egyaránt korszerű termelőtevékenység megvalósítását, a változó piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, így nagymértékben hozzájárulnak az ipari struktúra átalakulásához.

A megyében számos gyár és üzem található, ami folyamatos fejlesztéseket, beruházásokat folytat, ezekről rendszeresen beszámolt a HelloVidék is. Üzemek közül rengeteg embernek ad munkát a FrieslandCampina Hungária Zrt., a nyíregyházi LEGO gyár, a nyírbátori Unilever. De itt kell megemlíteni a nyírbátori ipari parkban helyet kapó Diehl Aircabin Hungary Kft-t, a Serioplast Hungary Kft-t, a Diehl Aviation Hungary Kft-t és a Coloplast Hungary Kft-t.

• Idén sosem látott méretű beruházást jelentettek be, mely szerint stratégiai megállapodást kötött február 9-én egy több mint ötszáz hektáros ipari park létrehozásáról Döge, Fényeslitke és Komoró polgármesterével az East-West Gate terminál beruházója. A tervezett ipari parkban, melynek területe az öt nyíregyházi ipari zóna összméreténél is nagyobb, minden feltétel adott lesz ipari, kereskedelmi és logisztikai létesítmények kialakítására, valamint a debreceni és nyíregyházi ipari üzemek kiszolgálására.
  

  A beruházással az ország keleti felének egyik legjelentősebb ipari-kereskedelmi-logisztikai központja jöhet létre.

  Ötszáz hektárt meghaladó méretével a két-három éven belül kiépülő ipari park az egyik legnagyobb lesz Magyarországon, meghaladja Nyíregyháza öt ipari zónájának jelenlegi együttes területét, a debreceni BMW, a kecskeméti Mercedes vagy a győri Audi méretét.
• Ezt még megfejelték egy újabb bejelentéssel, mely szerint a koreai W-Scope Corporation épít lítium-ion akkumulátorokhoz használt szeparátorfilm gyárat: Júniusi hír volt, hogy a dél-koreai W-Scope Corporation első európai üzemét Nyíregyházán hozza létre, új, lítium-ion akkumulátorokhoz használt szeparátorfilm gyártására. A 720 millió euró (288 milliárd forint) értékű projekt akkor még az idei év eddigi legnagyobb beruházásának számított.

Beruházások ide vagy oda, mégis visszaesett az ipari termelés

A KSH friss adatai szerin a vármegyék többségéhez hasonlóan Szabolcs-Szatmár-Beregben is visszaesett az ipari termelés 2023 I. negyedévében: a telephely szerinti adatok alapján 7,4%-kal maradt el a kibocsátás az egy évvel korábbitól. (Országosan ennél kisebb, 2,9%-os csökkenés történt.) A vármegye ipari teljesítményét ezt megelőzően bővülés jellemezte az I. negyedévekben, a 2016 óta tartó növekedés csak 2020-ban torpant meg.

Ipari teljesítménye alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg a kisebb súlyú vármegyék közé tartozik. Az I. negyedévi termelési érték (410 milliárd forint) az országos kibocsátás 3,0%-át jelentette. Az egy lakosra jutó termelési érték mindössze 54%-a volt az országos átlagnak, ezzel a vármegye a térségi rangsor második felében található.

A székhely szerinti adatok alapján a termelés volumene 3,8%-kal csökkent a 2022. I. negyedévihez képest. Összeségében a kibocsátás kétharmadát adó feldolgozóipari alágak közül az élelmiszeripar, valamint az – orvosi eszköz- és a játékgyártást is magában foglaló – egyéb feldolgozóipar termelése bővült, a gumi-, műanyag- és építőanyagiparé csökkent.

Az ipari értékesítés 71%-át adó export volumene 3,3, a belföldi eladásoké 18%-kal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.

A kukoricatermelés fellegvára Szabolcs

2022-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a búza kiterjedése (22,2 ezer hektár) 18%-kal bővült, a legnagyobb területen termesztett kukoricáé (98,4 ezer hektár) viszont 7,3%-kal zsugorodott 2021-hez képest. Búzából (95,3 ezer tonna) az egy évvel korábbinál 14, kukoricából (291,3 ezer tonna) a tavaszi és a nyári rendkívüli szárazság következtében hattizedével kevesebb termett. Somogy után a legtöbb kukoricát ‒ az országos mennyiség egytizedét ‒ még így is ebben a vármegyében aratták.

Az olajos magvúak közül a szántó 22%-án művelt napraforgó területe (51,9 ezer hektár) egytizedével nőtt, termésmennyisége (107,7 ezer tonna) azonban 13%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A napraforgónál jóval kisebb területen gondozott repce kiterjedése (3,8 ezer hektár) egytizedével, termése (11,9 ezer tonna) 12%-kal elmaradt a 2021. évitől.

Lucernából az egy évvel korábbinál 6,9%-kal nagyobb méretű szántón (9,6 ezer hektáron) 24%-kal kevesebb (32,1 ezer tonna) szénát gyűjtöttek be. A szántóföldi burgonya kiterjedése (1,1 ezer hektár) 17, a betakarított gumók mennyisége (23,5 ezer tonna) ennél jóval nagyobb mértékben, 24%-kal esett vissza. A cukorrépa termesztése 2022-ben szinte teljesen visszaszorult a vármegyében.

A főbb szántóföldi növények termésátlagai alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál, ez alól csak a Szabolcs-Szatmár-Bereg agrárgazdaságában kis jelentőségű cukorrépa jelentett kivételt. A repce egy hektárra jutó mennyisége (3,1 tonna) itt volt a legnagyobb az országban, a többi szántóföldi kultúráé a vármegyei rangsor középső vagy az utolsó harmadában található.

Brutális mekkora juhállomány van a megyében

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2022. december 1-jére a tyúkok száma nőtt, a többi főbb haszonállatfajé csökkent, ezen belül a juhoké jelentősebben visszaesett az előző év azonos időpontjához képest.

Az év végi szarvasmarhalétszám (52,8 ezer) 2,8%-kal alulmúlta az egy évvel korábbit. Az állomány mintegy felét kitevő tehenek száma 2,0%-kal mérséklődött. Száz hektár mezőgazdasági területre az országosnál eggyel több, összesen 18 szarvasmarha jutott.

Az állattartók a tél kezdetén a vármegyében 107,5 ezer sertést gondoztak, 7,2%-kal kevesebbet, mint 2021. december elején. Az anyakoca-állomány (7,3 ezer) ugyanakkor 16%-kal gyarapodott. A száz hektár mezőgazdasági területre vetített sertések száma (36) az országos átlagnak (50) mindössze 71%-át tette ki.

A vármegyék közül a harmadik legnagyobb egyedszámú juhállomány (99,5 ezer) és a teljes létszám 84%-át képviselő anyajuhoké egy év alatt közel azonos mértékben (16, illetve 17%-kal) fogyott.
A vármegyében 2021. december 1-jéhez képest 7,9%-kal több, összesen mintegy 7,5 millió tyúkot neveltek, ezáltal állományuk itt volt a legnagyobb az országban. A teljes létszám 9,5%-át adó tojóállomány ezzel szemben 9,5%-kal csökkent.

Az országos átlaghoz képest is több lakás épült a megyében

A 2020-ban megugró lakásépítések 2021-ben a járvány előtti szintre estek vissza Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, majd 2022-ben újból lendületet kapott az építési kedv, ami 2023 I. negyedévében jelentősen veszített üteméből. Az országos szintű csökkenéssel szemben az előző év azonos időszakinál mindössze 10-zel több, 96 lakás épült a vármegyében.

Az új lakások 86%-át Nyíregyházán adták át, ugyanakkor a többi városban és községekben együtt csupán 13-at. A vármegyeszékhelyen nőtt, a kisebb településeken csökkent a felépült lakások száma. Az épített lakások tízezer lakosra jutó száma Szabolcsban az országos átlag kevesebb mint felét tette ki, ezzel a főváros és a vármegyék alkotta rangsor középmezőnyében szerepelt. Az új lakások többségének vállalkozások, kisebb hányadának természetes személyek voltak az építtetői, csak az előbbi kör lakásberuházásainak száma emelkedett.

A lakásokat fele-fele arányban családi házas formában és többszintes, többlakásos épületben adták át, az előző év azonos időszakinál mindössze néhány lakással épült több mindkét építési formánál. Az új lakások átlagos alapterülete (98 m²) kissé meghaladta az országos átlagot (95 m²), több mint hattizedük épült 4 vagy annál több szobával.

A 2020-as visszaesést követően 2021–2022-ben jelentősen élénkült a lakásépítési hajlandóság a vármegyében. 2023 I. negyedévében viszont számottevő csökkenést mértünk: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (109) az országos tendenciával párhuzamosan 70%-kal visszaesett az egy évvel korábbi, rendkívül magas bázishoz képest.

Visszaesett a turisztikai forgalom

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a Covid19-járvány lecsengését követő időszakban fellendült a turizmus, de a világgazdasági helyzet ismét kedvezőtlenül hatott rá: 2023 I. negyedévében a turisztikai szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma 26%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól, a vármegyék közül itt következett be a legnagyobb mértékű visszaesés.

A kereskedelmi szálláshelyeken mindhárom hónapban, a magán- és egyéb szálláshelyeken februártól csökkent a vendégéjszakák száma. Előbbi szállástípusokban a 2023. I. negyedévi forgalom (77 ezer éjszaka) 26, utóbbiakban (14 ezer éjszaka) 21%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

A vármegye turisztikai szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák döntő többségét (nyolctizedét) a Nyíregyházi járásban regisztrálták, itt 20%-kal visszaesett a forgalom 2022 I. negyedévéhez képest.
A vendégéjszakák közel nyolctizedét belföldi vendégek töltötték el a turisztikai szálláshelyeken. Az általuk eltöltött éjszakák száma 23, a külföldivendég-éjszakáké 34%-kal csökkent. A magán- és egyéb szálláshelyeken ugyanakkor bővült a belföldivendég-forgalom. A külföldivendég-forgalomban a küldő országokat tekintve Románia és Ukrajna volt a legjelentősebb.

A működési költségek emelkedése és a vendégforgalom kedvezőtlen alakulása több turisztikai szálláshelyet bezárásra vagy a tevékenysége felfüggesztésére kényszerített. 2023 márciusában a hónap egy részében vagy egészében nyitva tartó kereskedelmi szálláshelyek (69) és a bennük található férőhelyek száma (4900) kevesebb volt, mint egy évvel korábban (79 egység, illetve 5200 férőhely). A magán- és egyéb szálláshelyek kínálata szintén csökkent, 151 üzemelt 1500 férőhellyel.

Címlapkép: Getty Images