Itt a brüsszeli mesterterv: megtudtuk, erre készülnek a vidéki Magyarországon

A Green Deal (magyarul Zöld Megállapodás) az Európai Unió környezeti fenntarthatóságot célzó zászlóshajó politikájának több kulcsfontosságú dossziéja. Arról már korábban megállapodás született, hogy a városokat és a régiókat helyezik az Európai Unió klímasemlegességre való átmenetének középpontjába, ám az ukrajnai-orosz háború világszerte megváltoztatta az energiageopolitikát, miközben az energiaárak emelkedése drasztikus mértékben befolyásolja a helyi és regionális önkormányzatok lehetőségeit. Ebből következik, hogy egyre nehezebb az úgynevezett „tiszta átmenet” megvalósítása a saját településeiken.

A Régiók Európai Bizottsága (CoR) legfontosabb ajánlásai közé

• az erősebb szinergiák előmozdítása,
• az erőfeszítések összevonása és a különböző „zöld irányú” kezdeményezések közötti átfedések elkerülése és megakadályozása,
• a felhasználóközpontúbb, rugalmasabb és igényorientáltabb megközelítés,
• a jelentéstételi követelmények korlátozása, valamint
• a helyi és regionális önkormányzatok eltérő szükségleteinek és a nemzeti összefüggések figyelembevétele tartozik.

Bár az energia- és éghajlatváltás felgyorsításának szükségessége még soha nem volt ilyen sürgető, a szakemberek szerint „egyszerűbb keretre van szükség, mivel a gyakran párhuzamosságot eredményező, új kezdeményezések és kötelezettségvállalások sokasága megnehezíti számos régió és város számára, hogy éljenek a meglévő lehetőségekkel. A Régiók Európai Bizottságának véleménytervezete tehát azt javasolja, hogy helyezzék át a hangsúlyt a tervezésről a projektek és a kézzelfogható eredményekre, illetve dolgozzák ki helyben a gyakorlatias megoldások úgymond prototípusát. Ezek várhatóan segíthetnek a helyi és regionális önkormányzatok előtt álló akadályok – például a korlátozott személyi és pénzügyi források– leküzdésében.

A helyi és regionális vezetők arra kérik az Európai Bizottságot, hogy támogassa a Polgármesterek Éghajlat- és Energiaügyi Szövetségét a más kezdeményezésekkel való erősebb szinergiák kihasználásával, az unió klímasemleges és intelligens városokkal kapcsolatos missziójának további támogatásával, valamint a többszintű kormányzás megerősítésével. A továbbfejlesztést a Régiók Európai Bizottsága kezdeményezésére, a Green Deal Going Local-ra építenék, ami célzottan a vidékre helyezi a zöld átmenet egyik fókuszát. A szövetség így egy olyan „ernyőkezdeményezéssé” válhatna, amely lehetővé tenné a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy rugalmasan megválaszthassák azokat a tematikus területeket (például enyhítés, alkalmazkodás, energiaszegénység, fenntartható mobilitás, levegőminőség, vízgazdálkodás, biológiai sokféleség, stb.), amelyeket hajlandóak és képesek elindítani, a különböző kiindulási pontjaik és igényeik alapján.

„Minden régiónak és városnak sajátos DNS-e van, ezért nem lehet őket egy mindenkire érvényes megközelítésbe szorítani. A hálózatoknak és az Európai Unió által finanszírozott támogató kezdeményezéseknek elegendő rugalmasságot kell biztosítaniuk ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak bizonyos jellemzőkhöz, de a támogatást is a helyi és regionális igényekhez kell igazítaniuk, a megvalósítást felgyorsító keretrendszerek megteremtésére összpontosítva. Erre jó példa a Flamand Helyi Energia- és Éghajlat Paktum (Flemish Local Energy and Climate Pact), amelyben 294 helyi önkormányzat épít a Polgármesterek Szövetségének keretére. A flamand kormány pénzügyi támogatással, egyszerűsített nyomon követéssel, egy kerületi felújítási eszközzel, a jogszabályi fejlesztésekről folytatott politikai párbeszéddel és az energiaközösségek helyi kapacitásépítéséhez nyújtott technikai segítségnyújtással biztosítja a könnyítő keretet" – magyarázta a plenáris ülésen Andries Gryffroy, flamand parlamenti képviselő.

A régiók és városok hangsúlyozták azt is, hogy a politikai kötelezettségvállalásokra vonatkozó kérést jobban össze kellene kapcsolni a végrehajtási mechanizmusokkal, a közvetlen finanszírozással és az ágazati technikai és pénzügyi támogatást nyújtó létesítményekhez való hozzáféréssel. Egy olyan egyedi platform létrehozására szólítottak fel, amely egységes belépési pontként működne, miközben támogatná valamennyi helyi és regionális önkormányzat arra irányuló erőfeszítéseit, hogy élen járhassanak a zöld megállapodás végrehajtásában. Úgy vélik, az Európai Bizottságnak emellett támogatnia kellene a helyi és regionális önkormányzatok erőfeszítéseinek és hozzájárulásainak mélyreható integrációját egy olyan jelentéstételi és nyomon követési rendszerrel, amely összeegyeztethető a nemzeti energia- és éghajlat-változási tervekkel, és egyértelmű mutatókat tartalmaz a helyi és regionális önkormányzatok számára anélkül, hogy növelné a jelentéstételi terheket.

A Régiók Európai Bizottsága végül rámutatott arra, hogy az eredményekről és azok hatásáról szóló átlátható, nyílt forráskódú jelentésekre van szükség a nyilvánosság elkötelezettségének fokozásához. Az olyan kezdeményezések, mint az uniós éghajlat-paktum, lehetőséget kínálnak a polgároknak – különösen a fiataloknak –, hogy helyi és regionális projektekben dolgozzanak és fejlesszék a „zöld készségeiket”. Ennek érdekében felkérték az Európai Bizottságot, hogy alakítson ki szinergiákat az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület és az Európai Szociális Alap programjaival, és tegyen javaslatokat a 2023-as „Európai Készségek Éve” (2023 European Year of Skills) keretében.

Címlapkép: Getty Images