Elképesztő, mennyi pénzt tolnak bele ebbe a megyébe: ettől lesz majd munkája a magyaroknak?

Hajdú-Bihar megye közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban. Területe és népessége alapján a negyedik legnagyobb megye. Északról Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, északnyugatról Borsod-Abaúj-Zemplén megye, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok megye megye, délről Békés megye, keletről pedig Románia határolja. Székhelye Debrecen, az ország második legnépesebb települése.

A megye lakónépessége 2023. január 1-jén 521 ezer fő volt, a 2022. október 1-jei népszámlálás előzetes adatainak továbbszámítása alapján. A népesség az utóbbi 10 évben folyamatosan csökkent.

2023 I. negyedévében a születések száma 2,5%-kal nőtt, a halálozásoké 14%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest: 1248 gyermek jött világra, és 1721 fő hunyt el. A halálozások száma itt csökkent a második legnagyobb mértékben. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 473 fővel csökkentette a vármegye lakónépességét. Ez a veszteség 39%-kal alacsonyabb volt, mint a 2022. I. negyedévi.A házasodási kedv mérséklődött: 2023. január–márciusban 362 pár kötött házasságot, 41%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.

A tudományos és műszaki tevékenységben dolgozók létszáma bővült leginkább a megyében

A foglalkoztatottakat tekintve 2023 I. negyedévében Hajdú-Bihar vármegyében a 15–64 éves népességből az egy évvel korábbinál 4,4 ezer fővel többen, 240 ezren jelentek meg foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 17 ezer fős száma 3,7 ezer fővel lett magasabb a 2022. I. negyedévihez képest. Mindezek következtében a gazdaságilag aktív népesség 8,1 ezer fővel bővült, az aktivitási arány 76,9%-ot tett ki.

A foglalkoztatási ráta is nőtt a foglalkoztatottak számával párhuzamosan, 1,8 százalékponttal 71,9%-ra az egy évvel korábbihoz képest. Ennek ellenére a megye foglalkoztatottsága az országos átlagtól elmaradt.
A munkanélküliségi ráta is emelkedett, az egy évvel korábbi 5,3%-ról 6,5%-ra. Az arány meghaladta az országos átlagot. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség együttes emelkedése annak a következménye, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen (foglalkoztatottként vagy munkanélküliként) megjelentek a munkaerőpiacon. Így az egy évvel korábbinál 11,7%-kal kevesebb, 77 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív. Országosan 3,1%-os csökkenés következett be.

A kereseteket nézve 2023 I. negyedévében az egy évvel korábbinál 1,0%-kal többen, átlagosan 155 ezren álltak alkalmazásban a Hajdú-Bihar vármegyei székhelyű munkáltatóknál. Az alkalmazottak csaknem kétharmadát foglalkoztató versenyszférát 2,1%-os létszámnövekedés jellemezte, a költségvetési intézményeknél ezzel szemben 4,2%-kal csökkent az alkalmazottak száma.

A tíz, legtöbb főt foglalkoztató nemzetgazdasági ág közül legnagyobb mértékben a tudományos és műszaki tevékenységben dolgozók létszáma bővült, 20%-kal. A legjelentősebb munkáltatónak számító feldolgozóiparban dolgozók száma 3,2%-kal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete – közfoglalkoztatottakkal együtt – az egy évvel korábbihoz képest 11%-kal 309 ezer forintra nőtt. Ezzel folytatódott a korábbi időszakok emelkedő tendenciája. A bővülés kissé meghaladta az országos növekedés mértékét (10,8%) is, ennek ellenére az alkalmazottak 15%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál. A nettó keresetek a versenyszférában 17%-kal, 309 ezer forintra nőttek, a költségvetési szférában – az egy évvel korábbi magas bázis miatt – 3,3%-kal, 257 ezer forintra csökkentek. Utóbbi változását jelentősen befolyásolta az egy évvel korábbi honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz.

Álláskeresők szemszögéből nézve az egy évvel korábbinál 0,7%-kal kevesebb, 20 ezer álláskeresőt tartottak nyilván 2023. március végén Hajdú-Bihar vármegyében. Ezzel – az év eleji törést követően – tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia, a fogyás mértéke az országos átlagnál kisebb volt. A pályakezdő álláskeresők (1311 fő) 14%-kal kevesebben lettek, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 6,6%-ot tett ki. Ezer lakosra az országos átlagnál több, 38 álláskereső jutott, a vármegyén belül arányuk a Debreceni járásban volt a legkedvezőbb (26), a Nyíradonyi járásban pedig a legkedvezőtlenebb (72).

Az álláskeresők legnagyobb hányada (44%-a) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, emellett 26%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 24%-uknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége, 5,7%-uk pedig diplomával rendelkezett.

A 25 év alatti fiatalok és az annál idősebbek között egyaránt a legfeljebb alapfokú végzettségűek képezték a legnépesebb csoportot. Az álláskeresők 31%-a legfeljebb 3 hónapja, 37%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 4,4%-kal kevesebb volt a 2022. márciusinál. 14%-ra nőtt az álláskeresési járadékban, és 21%-ra csökkent a szociális ellátásban részesülők hányada, álláskeresési segélyt az álláskeresők 20%-a kapott. E változások következtében az ellátatlanok aránya összességében 45%-ra nőtt. Március végén 3,5 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 53%-kal többet, mint egy évvel korábban. A munkaerőpiac feszesebbé vált: tíz üres álláshelyre 57 álláskereső jutott, 31-gyel kevesebb, mint 2022 márciusában.

Beruházás ért beruházást a megyében

2023 I. negyedévében a Hajdú-Bihar vármegyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége az előző év azonos időszakához képest jelentősen, 65%-kal bővült, mely a legnagyobb növekedés a vármegyék és a főváros rangsorában. Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy a feldolgozóipar beruházási volumene több mint négyszeresére emelkedett.

Az országos teljesítményérték 5,6%-át, 122 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg a Hajdú-Bihar vármegyei székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek, amely a vármegyék és a főváros rangsorában a 4. helyet jelenti. A beruházási értékből a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások 16%-kal részesedtek (az országos érték 42%).

Az egy lakosra jutó teljesítményérték 233 ezer forint volt, kissé magasabb az országos átlagnál (annak 104%-a).

A fejlesztések nemzetgazdasági ágankénti megoszlása koncentrált. A források 59%-át a feldolgozóiparban használták fel, azon belül a járműgyártás, valamint a villamos berendezések gyártása területén történtek a legnagyobb értékű tárgyieszköz-befektetések.

Ezen túl a vármegyei teljesítményérték 12%-a a mezőgazdaság területén valósult meg, nagyrészt az állattenyésztéssel összefüggésben. Az országos trendtől eltérően Hajdú-Bihar vármegyében az épületberuházások volumene kimagaslóan, közel kétszeresére nőtt, a gép- és járműberuházások teljesítményértéke pedig 29%-kal emelkedett. Mindkét esetben a feldolgozóiparban megvalósított fejlesztések játszottak döntő szerepet. Ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére a Hajdú-Bihar vármegyei székhelyű szervezetek költöttek a legtöbbet, 3,9 milliárd forintot, amely az országos teljesítmény közel ötödét tette ki és 2,7%-kal több, mint 2022 I. negyedévében.

Dübörög az ipar a megyében

Az országos folyamatokhoz hasonlóan Hajdú-Bihar vármegyében is csökkent az ipari termelés volumene 2023 I. negyedévében, az előző év azonos időszakihoz képest 4,3%-kal. (Országosan ennél kisebb, 2,9%-os mérséklődés történt.) Az ezt megelőző öt évben mindig nőtt az I. negyedévi kibocsátás a vármegyében.

Ipari teljesítménye alapján Hajdú-Bihar a kisebb súlyú vármegyék közé tartozik. Az I. negyedévi termelési érték (420 milliárd forint) az országos kibocsátás 3,0%-át jelentette. Az egy lakosra jutó termelési érték mindössze 56%-a volt az országos átlagnak, ezzel a vármegye a térségi rangsor második felében található.

A székhely szerinti adatok alapján a termelés volumene mintegy tizedével maradt el a 2022. I. negyedévitől. A nagy súlyú ipari területek közül az elektronikai ipar és a gép, gépi berendezés gyártása számottevően bővült, a vegyipar, az élelmiszeripar és az energiaipar kibocsátása ugyanakkor jelentősen csökkent.

Az ipari értékesítés kétharmadát adó export volumene 3,1%-kal emelkedett, a belföldi eladásoké viszont 22%-kal visszaesett. A kivitelt a gépipari alágak jó teljesítménye, a hazai piacok eredményét az energiaipar és – a visszafogottabb lakossági fogyasztással összefüggésben – az élelmiszeripar csökkenő forgalma határozta meg.

Az építőipart nézve 2023. I. negyedévben a Hajdú-Bihar vármegyei székhelyű építőipari vállalkozások teljesítménye – a 2022-es év második felétől fokozódó gazdasági nehézségek hatására – romlott az előző év azonos időszakához képest. A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelése összehasonlító áron – az országos 7,5%-os csökkenéshez hasonló mértékben – 7,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A termelés visszaesését a kibocsátás nagyobb részét (71%-át) adó épületépítések 12%-os volumencsökkenése okozta, miközben az egyéb építmények építése 3,6%-kal nőtt.
A termelési érték alapján a vármegye építőipari vállalkozásainak súlya nem változott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, 2023. I. negyedévben az országos kibocsátás 4,1%-át adták. A Hajdú-Bihar vármegyei székhellyel rendelkező cégek körében az egy lakosra jutó termelési érték (73,3 ezer forint) az országos átlag háromnegyedét tette ki.

2023. I. negyedévben az új szerződések volumene – a bizonytalanná váló gazdasági kilátások miatt – csökkent, az időszak végi szerződésállomány viszont nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A március végi 116,6 milliárd forint értékű rendelésállomány összehasonlító áron 17%-kal volt több az egy évvel korábbinál, amit az épületek építésére vonatkozó szerződések növekedése okozott.

Egyre többen építkeznek a megyében

A 2020-ban megugró lakásépítések száma 2021-ben számottevően visszaesett, majd 2022-ben szerényebb mértékben újra emelkedett Hajdú-Bihar vármegyében. Az utóbbi tendencia folytatódott 2023 I. negyedévében: az országos szintű jelentős csökkenéssel ellentétben 70%-kal nőtt az épített lakások száma az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz képest.

Összesen 180 lakást vettek használatba, 42%-uk Debrecenben, 52%-uk a többi városban, fennmaradó részük községekben épült. Érdemi építésikedv-élénkülés csak a kisebb városokban volt. Hajdú-Biharban az épített lakások tízezer lakosra jutó száma valamivel elmaradt az országos átlagtól, ezzel a főváros és a vármegyék alkotta rangsor 7. helyén szerepelt.

A lakásokat építtető természetes személyek és vállalkozások körében egyaránt növekedést regisztráltunk. A vármegyei szintű növekedés döntően a lakásberuházások többségét végrehajtó vállalkozásoknál megfigyelt dinamikus emelkedésnek köszönhető.

A legtöbb lakást többszintes, többlakásos épületben adták át, számuk az egy évvel korábbi 2,4-szeresére emelkedett. A vármegyei lakásépítési piac intenzitását javarészt ez fokozta. Részben ebből adódóan az új lakások átlagos alapterülete (102 m²) az országos átlagot (95 m²) közelítő szintre csökkent, és a 4 vagy annál több szobás új lakások aránya (46%) is az átlagoshoz (47%) hasonló volt.

2018 és 2022 között évről évre jelentősen ingadozott a lakásépítési hajlandóság Hajdú-Biharban. A 2022 egészét jellemző csökkenést követően 2023. I. negyedévében emelkedés következett be: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (330) – az országos tendenciával ellentétben – 29%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.

Csökkent a haszonállatok száma, illetve a szántóföldi növények termésátlaga is

A növénytermesztést tekintve 2022-ben Hajdú-Bihar vármegyében a búza kiterjedése (54,1 ezer hektár) 12%-kal bővült, a begyűjtött mag mennyisége (190,3 ezer tonna) viszont 42%-kal csökkent 2021-hez képest. A búzáéval majdnem azonos méretű szántón termesztett kukoricából az előző évinél 46%-kal kisebb területen (55,7 ezer hektáron) a szélsőségesen száraz nyári időjárás miatt nyolctizedével kevesebb (137,7 ezer tonna) gabona termett.
Az olajos magvúak közül a szántó egyötödén művelt napraforgó kiterjedése (65,5 ezer hektár) 12%-kal nőtt, termése (119,8 ezer tonna) az aszály miatt egyharmaddal csökkent 2021-hez viszonyítva, de így is a hazai mennyiség 9,5%-a itt termett. A szántó jóval kisebb részén termesztett repce kiterjedése (2,5 ezer hektár) és hozama (6,1 ezer tonna) jelentősebben (51, illetve 63%-kal) elmaradt az előző évitől.

Lucernából az egy évvel korábbinál 3,3%-kal kisebb szántóterületről (21,5 ezer hektárról) négytizedével kevesebb (57,0 ezer tonna) szénát kaszáltak le. A begyűjtött széna mennyisége így is csupán Bács-Kiskun vármegyében volt több az itteninél. A cukorrépa területe kissé (2,4%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit, termése (20,1 ezer tonna) viszont háromtizeddel visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A szántóföldi burgonyatermesztés szerepe tovább zsugorodott a vármegye agrárgazdaságában.

A főbb szántóföldi növények termésátlagai alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál. A cukorrépa egy hektárra jutó mennyisége 2022-ben vármegyei kitekintésben az élmezőnyben, a többi kultúráé a területi rangsor középső vagy utolsó harmadában található.

Állattartást nézve Hajdú-Bihar vármegyében 2022. december 1-jére a főbb haszonállatfajok száma csökkent, ezen belül a tyúkoké jelentősebben visszaesett az előző év azonos időpontjához képest. A létszámcsökkenés ellenére a szarvasmarhák, a sertések és a juhok állománya ebben a vármegyében volt a legnagyobb az országban.
Az év végi szarvasmarhalétszám (109,8 ezer) 4,5%-kal alulmúlta az egy évvel korábbit. Az állomány valamivel több mint a felét kitevő tehenek száma 6,7%-kal fogyott. Száz hektár mezőgazdasági területre 24 szarvasmarha jutott, az országosnál 7-tel több.

Az állattartók a tél kezdetén a vármegyében 319,8 ezer sertést gondoztak, 1,5%-kal kevesebbet, mint 2021. december elején. Az anyakoca-állomány (19,2 ezer) nem változott az előző év azonos időpontjához képest. A száz hektár mezőgazdasági területre vetített sertések száma (70) így is 38%-kal nagyobb volt a hazai átlagnál (50).

A juhok száma (196,2 ezer) egy év alatt kissé (0,8%-kal), ezen belül az állomány nyolctizedét képviselő anyajuhoké 3,3%-kal mérséklődött. A vármegyében 2021. december 1-jéhez képest egynegyeddel kevesebb, összesen mintegy 1,7 millió tyúkot neveltek. A teljes létszám 27%-át adó tojóállomány 15%-kal fogyott.

Még mindig sokakat vonz a híres fürdőváros

Hajdú-Bihar vármegyében a Covid19-járvány lecsengését követő időszakban fellendült a turizmus, de a világgazdasági helyzet ismét kedvezőtlenül hatott rá: 2023 I. negyedévében a turisztikai szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma a vármegyék többségéhez hasonlóan elmaradt az előző év azonos időszakitól, 4,3%-kal.

A kereskedelmi szálláshelyeken februártól, a magán- és egyéb szálláshelyeken márciusban csökkent a vendégéjszakák száma. Előbbi szállástípusokban a 2023. I. negyedévi forgalom (210 ezer éjszaka) 6,0%-kal kisebb, utóbbiakban (55 ezer éjszaka) 2,8%-kal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.

A vármegye turisztikai szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák túlnyomó többségét (több mint kilenctizedét) a Hajdúszoboszlói és a Debreceni járásban regisztrálták. Előbbiben 7,3, utóbbiban 0,6%-kal csökkent a forgalom 2022 I. negyedévéhez képest.

A vendégéjszakák hattizedét belföldi vendégek töltötték el a turisztikai szálláshelyeken. Az általuk eltöltött éjszakák száma 5,0, a külföldivendég-éjszakáké 3,1%-kal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi, a magán- és egyéb szálláshelyeken a belföldi vendégek forgalmában ellentétes irányú változás történt. A külföldivendég-forgalomban a küldő országokat tekintve Románia és Ukrajna volt a legjelentősebb.

A működési költségek emelkedése és a vendégforgalom kedvezőtlen alakulása több turisztikai szálláshelyet bezárásra vagy a tevékenysége felfüggesztésére kényszerített. 2023 márciusában a hónap egy részében vagy egészében nyitva tartó kereskedelmi szálláshelyek (90) és a bennük található férőhelyek száma (9400) kevesebb volt, mint egy évvel korábban (105 egység, illetve 9800 férőhely). A magán- és egyéb szálláshelyek kínálata szintén csökkent, 512 üzemelt 4300 férőhellyel.

Címlapkép: Getty Images