Lesz hazai alma, de milyen áron: ennyit kérnek el ősztől a szezon slágergyümölcséért

Évek óta csökken az alma termőterülete Magyarországon, míg néhány éve még 25 ezer hektáron termesztették ezt a gyümölcsöt a magyar gazdák, ez tavaly már csak 22,5 ezer hektárt tett ki. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szerint az idén már csak 20-21 ezer hektár lesz. Ráadásul a hazai ültetvények java része már átlépte a 20-23 éves életkort, és 23-25 éves kor körül a teljesítőképesség rohamos romlásnak indul. A szakember kiemelte, hogy 2024. december 31-ig van egy ökotámogatási rendszer, ami még sok korszerűtlen ültetvényt életben tart, de amint ez a támogatási rendszer 2025. január 1-jén kifut, úgy több ezer hektár almaültetvényt fognak kivágni.

Jó lesz az idei almatermés

Jó termésben bízhatnak az idén a hazai almatermelők, a múlt évi súlyos aszálykárok után egyelőre úgy tűnik, hogy lesz mit betakarítani az ültetvényekről. Az idén az időjárás is az almatermelők mellett áll: a tavaszi fagyok megkímélték a legtöbb ültetvényt a komolyabb fagykároktól, a csapadékban gazdag nyár és a viszonylag rövid kánikulai időszakok pedig segítik a gyümölcsök fejlődését – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképéből. A léalma felvásárlási árakkal ugyanakkor nem elégedettek a termelők, az egyik hazai feldolgozó olyan alacsony árat kínál az ipari minőségű almáért, ami arra sarkallhat sok termelőt, hogy felhagyjon a tevékenységével.

Bár a tavaszi fagyok éreztették hatásukat az almáskertekben – a legjelentősebb fagykárok a Dunántúlon és az ország középső térségében jelentkeztek –, a legjelentősebb termesztőkörzetnek számító észak-keleti országrész almaültetvényeit az idén nem érintette súlyosan a fagy. Az almában jelentősebb terméskötődési, illetve terméshullási problémákat sem tapasztaltak a szakemberek. Az időjárás május óta kifejezetten kedvezően hat az almatermelésre, a bőséges csapadék jót tesz a növények fejlődésének, ráadásul az idei nyáron a forróság okozta hő- és sugárzási stressztől sem kell tartaniuk a gazdálkodóknak. Az elegendő csapadéknak köszönhetően a gyümölcsméretekkel sem lesz gond ebben a szezonban, a szakemberek szerint még az öntözetlen ültetvényekben is már most akkora, vagy még nagyobb a gyümölcsök mérete, mint tavaly betakarításkor.

A viharkárok ugyanakkor jelentős fejtörést okoznak a gazdálkodóknak, az idei szeszélyes nyári idő miatt az átlagosnál is több a vihar- és jégkár az ültetvényeken. Mindez főként a minőségre van hatással. Az ipari alma arányát növeli a csapadékos és hűvös tavasz miatt gyakoribbá váló gombás betegségek megjelenése is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB közös becslése szerint az idén összességében mintegy 500-550 ezer tonna közötti almatermés várható. Ebből a mennyiségből 400-430 ezer tonnát tehet ki az ipari alma és 100-120 ezer tonna a friss piacra szánt gyümölcs.

A FruitVeB, majd a NAK az almaszezon előtt két találkozót is szervezett a témában, először a feldolgozókkal egyeztetettek, aztán a gazdákkal ültek egy asztalhoz. A megbeszélést követően a szabolcsi termelők joggal bízhattak abban, hogy a szezon nem nyomott árakkal indul majd. Az egyik külföldi tulajdonú, hazánkban működő feldolgozó ugyanakkor a múlt héten olyan felvásárlási árat tett közzé, ami a termelők szerint megalázóan alacsony összeg. A kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szervezete több olyan jelzést is kapott, miszerint ha ennyire olcsón veszik át az almát a feldolgozók, akkor az 5-10 hektáron gazdálkodó termelők egyszerűen ki fogják vágni az ültetvényeiket, és mást fognak termeszteni az alma helyett.

Szabolcs-Szatmár-Bereg továbbra is az almatermesztés mekkája

Hazánkban egyébként az idén mintegy 20564 hektáron folyik almatermelés. A legfontosabb termesztőkörzetünk továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol összesen 15 136 hektár almaültetvény található. E mellett Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegyékben is jelentős felületen termesztenek almát a gazdálkodók. A termőterület sajnos évről évre szűkül, tíz évvel ezelőtt például még mintegy 30 ezer hektár almaültetvény volt az országban. Az ágazat kilátásait tekintve a folyamat a jövőben is folytatódhat, a szakemberek előrejelzése szerint a termőterület évente mintegy 1000 hektárral csökkenhet az előttünk álló időszakban, de ez a folyamat rosszabb esetben drasztikusan fel is gyorsulhat.

Az itthon megtermelt alma jelentős része a hazai piacra kerül. Az ipari alma többségét a léüzemek dolgozzák fel, míg az étkezési minőségű gyümölcsökkel a boltokban és a piacokon találkozhatnak a vásárlók. A fajtaválaszték igencsak széles, a legkedveltebb a Gala, a Golden Delicious, a Red Delicious, a Jonagold és az Idared fajtakör, de folyamatosan növekszik az újabb választékbővítő fajták köre.

Az alma amellett, hogy egy igazi vitaminbomba, jótékony hatással van általános egészségünk megőrzésére, illetve az őszi időszakban az immunrendszer erősítésében is fontos szerepe van. Az almának jelentős a rosttartalma, aminek kiemelt jelentősége van az egészséges étkezés szempontjából.

Nem könnyű a hazai nagytermelők helyzete Szabolcsban

A Nagykálló-Tész Kft. (termelők értékesítő szövetkezete) nevében Horváth Tibor tulajdonos és kereskedelmi vezető adott betekintést a tevékenységükbe. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, szűkebben nézve Szabolcsban ideálisak a klimatikus viszonyok az almatermesztésre, a talajminőség is kedvez neki, a hazai alma mintegy 60 százaléka ezen a vidéken terem. A Nagykálló-Tész Kft. 800-900 hektáron termel almát, úgy 80 megyei termelő fogott össze, hogy együtt jobban tudják értékesíteni a gyümölcsöt, bármilyen is a termés.

Akik a kertjükben tudják értékesíteni az étkezési almát akár egy szedd magad és/vagy vedd magad akcióban, azok szerencsésebbek a szakember meglátása szerint, mivel konszolidált áron értékesíthették-értékesíthetik a termést, ugyanakkor jelenleg már nemcsak az ipari almát vásárolják fel a termelőktől nevetségesen alacsony áron, de a nagyobb, első osztályú minőségű étkezési almát is.

A jó minőségű alma nem inflálódik úgy, mint az árupiacon egyébként minden más, még akkor sem, ha kevés van belőle az adott évben. Most ráadául sok termett, így csak abban bízunk, hogy el tudjuk adni mindet. Az már kiderült a magas infláció mellett is, hogy a vevők még így sem viselik el a túl magas almaárat, esetleg különleges, klubfajták esetében. Mindennek ment fel az ára, de ezt mi az almánál nem tudjuk most sem realizálni, annak ellenére sem, hogy a mi költségeink is hatalmasat emelkedtek. Elég abba belegondolni, hogy másfél éve az energia ára 25 Ft volt kilowattonként rendszerhasználati díjjal együtt, idén, mielőtt megtörtént a tulajdonosváltás a szolgáltatónál, a rendszerhasználati díj még 2-3 Ft volt, azóta felment 30 Ft-ra, az energia ára pedig 68 forintra, így most kilowattonként úgy 100 forintot fizetek érte, és még szerencsés vagyok, mert kedvező szerződést kötöttem, van olyan vállalkozó, aki nem lépett időben, és 120-130 forintot fizet. Ez hatalmas pluszköltség, ha csak azt nézzük, hogy az almát folyamatosan átlagosan 2 Celsius fokon kell tárolni a hűtőházakban, különben kásás lesz, és nem tudjuk eladni

- mondta el a HelloVideknek a szakember.

A klimatikus változások is egyre nagyobb kihívások elé állítják a termelőket évről évre, hol az aszály, hol a tavaszi fagy, hol a kettő együtt, de valami mostanában mindig beüt a mezőgazdaságban.

A felső öntözés lehetne hatékony a fagykárok kivédésére, de ez csak kis területeken működőképes a hazai viszonyok között, legfeljebb 10 hektáron. Ez úgy néz ki, hogy olyan három méter magasból a tározó vizét permetezik a megfagyott virágokra szórófejekkel, amíg a 10-12 fokos víz ki nem olvasztja őket. Ez a módszer Dél-Tirolban például kiválóan működik, de ott nincsenek vízutánpótlási gondok, viszont itt hamar kiürül a víztározó vize, és nincs mivel pótolni, tehát ezt a megoldást, amellett, hogy nagyon drága, az Alföldön a kevés víz miatt sem tudjuk alkalmazni. Gondoljunk csak bele, több tízezer köbméter vizet kell ehhez ellocsolni egyetlen hektáron egy nap alatt ezzel a módszerrel a fákra, micsoda mennyiség az egy héten keresztül!

A kisebb területű ültetvényeket könnyebb védeni az időjárás viszontagságai ellen a szakember szerint, de amikor az első tavaszi fagy beütött, 2007-ben, az egész gazdálkodói közösséget váratlanul érte a dolog, nem is volt szinte alma abban az évben. És azóta minden évben adódik valami.

A legnagyobb probléma általában a tavaszi fagy, ez most elkerült minket, a rengeteg lehullott csapadék miatt azonban sokkal többet kellett idén permeteznünk, hogy megvédjük a termést a gombás megbetegedésektől. A nemesített almák védelemre szorulnak a penész ellen, amikor a vízborítás huzamosabb ideig terheli a gyümölcsöt, a növényvédelem költségei nagyon megugranak. Átlagosan 15 permetezésre van szükség egy évben, idén ez 23-re emelkedett, ami 400-450 hektárnyi területen 15-20 millió forint többletköltséget jelent. Van előnye a nagy ültetvénynek, hiszen tagoltabb, nem egyformán sújtja az időjárás, ugyanakkor a több 10 millió forint plusz költséget eredményez a védekezés.

Megáll az alma ára 600 forintnál

599-600 forintnál megáll az alma ára a kereskedelemben, még akkor is, ha ez a termelőknek azt jelenti, hogy nullszaldósra hozzák ki a termelésüket. És mivel mindenkinek csak akkor éri meg bármivel foglalkozni, ha az nyereséget termel, egyre többen adják fel, és hagynak fel a mezőgazdasági vállalkozással.

Nem optimális a helyzet, hogy finoman fogalmazzak, még akkor sem, ha valamennyi állami támogatást kap az ember. Az árak jelenleg a kereskedőknél már lefelé mennek, ami kedvez a vásárlóknak, nekünk viszont nagyon nem. Láttam ma 329 forintért akciót, ami azt jelenti, hogy 250 forintos átadó áron veszik meg tőlünk az első osztályú almát. Hiszen először is, ha levonom a 27 százalékos áfát, amivel meggyilkolják a termelőket, de mindenkit, aztán a logisztikai-szállítási költségeket, a tárolást, az anyagdíjat, a munkadíjat, a 70-75 mm átmérőjű almáért kapunk 135 forintot, a bekerülési költsége pedig 150 forint volt. Alsó hangon nem lehetne a szupermarketekben ezt a minőséget 350 Ft alatt adni, hogy a nagytermelőnek ne legyen ráfizetéses. Ami miatt mégis megtehetik, az az, hogy vannak olyanok, akik egyszeri nyerészkedés miatt áron alul értékesítik a megszerzett, betárazott gyümölcsöt, de mögöttük nincs ott a termőföld, és nem hosszú távon gazdálkodnak, vagy egyáltalán nem is gazdálkodnak, hanem egyfajta szerencselovagok.

A léalmát idén 43-44 forintért vásárolják fel, de azt csak le kell szedni, és elviszik a termelőtől, vagy ő elszállítja, és leadja, nincs ott a többi költség, ami a minőségi, étkezési almánál elengedhetetlen. Az almaárak valószínűleg még csökkenni fognak, mert sokaknak bennragad a készlete most majd, mivel egész sok alma termett, és ilyenkor a piaci árak alá mennek, mert nem akarnak vagy tudnak tárolni, a multik pedig ezt kihasználják, summázta a helyzetet Horváth Tibor.

Idén jó lett a termés, a minőség és a mennyiség jobb a tavalyinál

Nyírbátorban van almaültetvénye, 4 hektáron 3000 fa, Petis Lászlónénak és férjének, őstermelő kisgazdálkodók évek óta, a Szedd le magad oldalon találtam rájuk.

Elégedettek vagyunk az idei terméssel, de évek óta nem hirdetünk szedd magad akciókat, nem éri meg nekünk, inkább léalmának leadjuk a termést, kevesebb gond van vele, tárolni nem is tudnánk, és a permetszerek is nagyon drágák, ahogy a napszám is, így átálltunk az ipari alma termesztésére, ami sokkal kevésbé igényes. A tavalyihoz képest legalább négyszer annyi lesz az össztermésünk, most nem volt fagyásunk, azelőtt pedig minden évben volt valamennyi fagykárunk. Tavaly összesen 8 utánfutóval, 60 mázsát szedtünk le a 4 hektárról, idén csak eddig már leszedtünk 80 mázsát, pedig még csak most kezdtük. Tőlünk 48 forintért veszik meg a léalmát a 12 százalék állami kompenzációval együtt. Az alapár 43 Ft, a többi a kompenzációs felár, amit kistermelőkként megkapunk. Ez a nagyoknak nem jár, csak bizonyos termelésmennyiségig és bevételig.

A Debrecenhez közeli Bocskaikertben található a Dancsi Kertészet, amelyet Dancsi József és felesége, Turai Hajnalka vezet. Idén szeptember 16-ától lehet menni hozzájuk a szedd és vedd magad akció keretében, az étkezési almát 250 forintért értékesítik kilónként. Ipari almájuk is van, cefrének való, amit konténerből kínálnak 70 Ft/kg áron, 1000kg felett pedig 60 forintért kilogrammonként szeptember 19-től előre egyeztetett időpontban. Egyébként időpontegyeztetés nélkül várják a vásárlókat keddtől vasárnapig reggel 8 órától 16 óráig.

A jonagold és az idared a legkeresettebb fajtáink, és nálunk még igazi jonatánt is lehet kapni. Sajnos a korszerűtlen fajtákat egyre nehezebb itthon termeszteni, nagyon érzékeny a betegségekkel, kártevőkkel szemben a jonathán, pedig az igazi szabolcsi alma ez volt valaha, vagyis ez a fajtacsoport, mert több fajta is tartozik bele. De a jonatán már nem az a nagy, mosolygós almatípus, mint amilyeneket mostanában nagyon szeretnek az emberek, apróbb, savanykásabb ízvilágú, ezért sem termelnek már Szabolcsban klasszikus jonatánt, megszűntek azok a földek, főleg kukoricával ültették be sok helyen

- mesélte Turai Hajnalka.

Itt, a Dancsi Kertészetben a klíma és a talaj nagyon hasonlít a szabolcsihoz, keresik is az almájukat a környékbeliek, de az egész országból jönnek, Miskolcról, Pestről is szedni abban a három-négy hétben, amíg a szezon tart, mondta el Hajnalka.

A szedd magad és/vagy vedd magad alma akciók országos listája itt és itt található.

Címlapkép: Getty Images