Beindult a háborús gépezet: így lesz fegyvernagyhatalom a vidéki Magyarország?!

Ezeket a beruházásokat mind nemzetközi cégekkel karöltve tervezi kiviteleztetni a kormány, mégpedig oly módon, hogy vegyesvállalatokat hoznak létre melyekben az adott külföldi cégeknek 51%-os míg a magyar államnak 49%-os részesedése van. Ám ne szaladjunk még ennyire előre, ugyanis Magyarországon van hagyománya a hadiiparnak, noha történelmi okokból kifolyólag gyakran kisiklottak ezek a projektek. A szocializmus idején is gyártottak hazánkban fegyvereket, mégis a rendszerváltás idején a Honvédséggel együtt a hazai fegyvergyártás is leépülésnek indult. Olyan szinten, hogy 2010-ig a hadsereg régi szovjet eszközöket volt kénytelen alkalmazni, bár ezek a felszerelések még a mai napi is előfordulnak a Honvédség kötelékében.

Azonban 2010-től a kormány elkezdte támogatni a hazai hadiipar fejlesztését. Ilyen volt például a Gamma Zrt. által fejlesztett MRAP járművek, amik végül nem kerültek nagy számban gyártásra és csak néhány darab szolgálja most is a katonaságot. Aztán jött a Zrínyi 26 program, ez már jobban felrázta a hazai hadiipart. A kormány a programon belül továbbra is a hazai fejlesztések támogatásában gondolkodott, ugyanakkor történt egy fontosabb változás.

Belátták, hogy új brandet létrehozni és felfuttatni nem egyszerű feladat, sőt rengeteg időbe telik egy ilyen folyamat, így az a döntés született, hogy a nagyobb katonai beszerzéseket összekötik a nem nemzetközi cégek gyárainak létesítésével. Elsősorban német gyárakról van szó. Ezekben a gyárakban nem csak az összeszerelési folyamatot lennének hivatottak elvégezni, hanem konkrét gyártási, kutatás és fejlesztési fázisok is el kell lássanak. Ezeknek az üzemeknek az életre hívására jöttek létre a már említett vegyesvállalatok. Legfőbb partner a német Rheinmetall, ugyanis 6 üzemből 4-hez szorosan hozzáfűződik a nevük.

Na de nézzük hol és milyen létesítmények fogják kiszolgálni a Honvédség igényeit:

• Zalaegerszeg – Lynx gyalogsági harci jármű gyártó üzem: Zalaegerszegen, a Rheinmetall saját fejlesztésű Lynx gyalogsági harci járműveit fogják gyártani itt, ez a piacon az egyik legmodernebb harci jármű. 172 darab Lynx készül a Magyar Honvédség megrendelésére. A zalai megyeszékhelyen egyébként már beindult a sorozatgyártás, évi 45 darabos kapacitással terveznek, valamint a hazai igények kielégítése mellett nemzetközi piacra is szánják majd az itt készült modelleket.
• Kaposvár – Gidran 4X4 gyár: Kaposváron a tűzoltó tömlőket gyártó BM Heros gyárának már meglévő kapacitását kihasználva, sőt azt kibővítve kezdi meg a termelést a Rheinmetall. Az üzemben a Rheinmetall egyik török partnercégének a Nurol Makina liszensze alapján fognak páncélozott járműveket, pontosabban Gidran 4X4-eket gyártani. A kezdetekben még a Törökországból érkező járművekbe fognak rádiótechnikai, elektrotechnikai eszközöket beszerelni, valamint fegyverzettel ellátni, a későbbiekben pedig a teljes összeszerelési folyamat ellátása a cél. Évi 100 darabos kapacitásra számítanak, ennek köszönhetően nem csak a Honvédség megrendeléseinek teljesítésére lesz képes az üzem, hanem exportálásra is gyártanak majd járműveket. Megjegyzendő tény, hogy egy török-magyar együttműködésnek köszönhetően katonai drónok is készülhetnek majd Kaposváron a későbbiekben.
• Várpalota – lőszergyár és aknavetőgyár: Várpalota abban a kiváltságos helyzetben van, hogy itt két üzem is megtalálható lesz majd. Az egyik gyár a Rheinmetall lőszergyártó üzeme lesz, ahol szinte az összes hazai harci járműhöz és harckocsihoz fognak lőszert gyártani. A 30, 120 és 155 milliméteres lőszerek gyártása ugyancsak nem kizárólag a hazai igényeket fogja kielégíteni, hanem exportra is készülnek. A másik üzem a Hirtenberger Defence Systems-hez köthető, ez egy magyar tulajdonba került osztrák vállalat, akik aknavetők gyártására szakosodtak. Az osztrák üzem mellett a várpalotai létesítményben is elindul a gyártási folyamat, továbbá itt is fognak fejlesztés-kutatással foglalatoskodni.
• Nyírtelek – radargyártó üzem: A nyírteleki gyárnak van előzmény története, ugyanis ez volt a HM Arzenál korábbi telephelye és itt zajlott egyidőben a hazai légvédelmi rendszerek és a régi szovjet radarrendszerek karbantartása. Most a Rheinmetall radargyárat létesít itt, ahol a Carpatia Sat Zrt.-vel együttműködve a Rheinmetall Canada és az izraeli IAI ELTA nevű cég ELM-2084 radarjait gyártják majd. A Honvédség 11 ELM-2084-et rendelt be magának, ezzel is modernizálva radarállományát.
• Gyula – helikopter alkatrészgyár: A hatos listán ez a vállalt az egyik kakukktojás, mivel nem a honvédségi rendelésekre hozták kifejezetten létre, csupán egy-egy komponens legyártására, sőt még csak nem is a Rheinmetallhoz tartozik, hanem az Airbushoz. Ugyanakkor kötődik a honvédségi helikopterek beszerzéséhez, mivel a Honvédség modernizálás miatt rendelt Airbus H145-M könnyű és H225-M közepes többcélú helikoptereket. A könnyű modellek Németországból, míg a közepes modellek Franciaországból érkeznek majd hazánkba. Tehát Gyulán nem a modellek konkrét készítésével lesznek elfoglalva, hanem alkatrészgyártással, amik az újonnan felszerelő helikopterek karbantartásához is kellhetnek majd, továbbá más modellek alkatrészei is gyártásra kerülnek majd az alföldi városban. Az üzem egyébként már termel, sőt egyeztetés alatt áll az is, hogy bővülnek.
• Kiskunfélegyháza – kézifegyvergyártás: A másik kakukktojás a HM Arzenál Zrt. égisze alá tartozó fegyvergyár. Itt is már zajlik a sorozatgyártás, cseh liszenszek alapján készülnek itt gépkarabélyok, géppisztolyok és maroklőfegyverek, azaz pisztolyok. Ezeket nem csak a hadseregbe rendszeresítik, hanem más fegyveres alakulatoknál is, mint például a rendőrség. Ugyanakkor a háttérben meghúzódó német szál itt is tetten érhető. A cseh fegyverek mellett bajor Unique Alpine AG-TPG-3 A4-es mesterlövész puskát is gyártanak itt. Továbbá a jövőben a belga FN Herstal egyes modelljei is készülhetnek majd a gyárban.

Fontos még megemlíteni ezek mellett az Aero Vodochody céget, ami egy cseh-magyar tulajdonban lévő repülőgyártó cég. Itt az az érdekesség, hogy az alapvetően cseh vállalat többségi tuljadonát a magyar állam birtokolja. Két és fél éve lehetett hallani arról, hogy a Vietnámi Védelmi Minisztérium 12 darab L-39NG nevű repülőmodellt rendelt a cseh-magyar vállalttól. Tulajdonképpen ez volt az újrainduló magyar hadiipar első, komolynak minősülő nemzetközi üzlete. A tervek szerint ugyanebből a modellből a Magyar Honvédség is szeretne magának 12 darabot, amik kiképzési és felderítési feladatokat lesznek hivatottak ellátni.

Az eddigiek mentén kijelenthető, hogy valóban újjászületőben van a magyar harcászati ipar. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk ezeknek a beruházásoknak a gazdasági vonzatait, valamint következményeit is egyaránt.

Mivel egyelőre még egyik hadiipari üzem se kezdte el a termelést, nincs róla egzakt szám, hogy ezek milyen hatással lesznek a gazdaságra, a tisztségviselők pedig nem árulják el, hogy mi, mennyibe került és milyen bevételeket várnak tőlük

- mondta Huszák Dániel a Portfolio elemzője.

A szakember szerint, maximum a sötétben lehet lövöldözni ezekkel a dolgokkal kapcsolatosan, de szerinte 10-15 év mire kiderül, mennyire jó vagy rossz az országnak az, hogy elkezdődtek ezek a fejlesztések.

Két hadiipari üzem van Magyarországon, ami működik: a RUAG siroki lőszergyára és a kiskunfélegyházi kézifegyver-üzem, de mivel az utóbbi állami vállalkozás, erről sincsen semmilyen szám. Pontosabban most kezdett el működni a zalaegerszegi harcjármű-gyár is, de még semmit nem gyártottak, tehát nincs semmilyen szám semmiről

- tette hozzá Huszák Dániel.

“A jelenlegi világpolitikai helyzet alapján azt tudom mondani, hogy ezek az üzemek valószínűleg hosszú évtizedekre fognak sok ezer magyarnak munkát adni, és bevételeket hozni az ország számára”

– ezt már Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének a vezetője mondat a VG.hu-nak adott interjújában.

Azt is hangsúlyozta, hogy nem egyszerűen a Magyar Honvédség eszközeit legyártó üzemekről van szó.

Mivel ezek a ma elérhető technikai színvonal csúcsát képviselik, az ipar teljes területén fejlődést hozhatnak, és az egész magyar gazdaság számára lökést adhatnak

– mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Összefoglalva pár évvel ezelőttig lényegében hazai védelmi iparról sem beszélhettünk, szinte egyedüli jelentősebb szereplőként a kis kaliberű kézifegyverlőszereket előállító siroki lőszergyár maradt meg, ami már a luxemburgi székhelyű Beretta kezében van. Sőt a FÉG megszűnése óta nem gyártottak itthon lőfegyvert, ám ez is változni látszik. Egy magyar kézi-lőfegyver család fejlesztése is elindult nemrégiben, amin a magyar Gestamen Zrt. dolgozik nagy erőkkel, ugyanis a fejlesztés és a tesztelések is haladó fázisban vannak. Az itthoni fegyverfejlesztések megkívánták azt is, hogy erre az ágra is megkezdődjön a szakképzés. Kecskeméten A Neumann János Egyetemen létre hoztak egy fegyvertervező mérnök képzést.

Címlapkép: Getty Images