Budapest 3℃ (borult)Erről kevés ingatlantulajdonos tud: sokat bukhatnak, ha erre nem figyelnek
Legyenek bármilyenek is a fogyasztási szokásaink, az elmúlt két évben egészen biztosan a saját bőrünkön éreztük a világviszonylatban is magasnak számító hazai infláció áldatlan hatásait. Csakhogy a szóban forgó időszakban a pénzromlás az élet olyan területein is jelentős volt, mellyel az emberek többsége csak elvétve kerül kapcsolatba. Többségünk jóval ritkábban újítja fel a lakását vagy még ritkábban építkezik, mint megy be a sarki üzletbe, ám ettől függetlenül ezeket a területeket sem hagyta érintetlenül az infláció. Sőt, a felsoroltakon keresztül maguk a károk is képesek inflálódni, ez pedig már egy olyan jelenség, amely bármely ingatlantulajdonost, illetve bármely lakásbiztosítással rendelkezőt érinthet. De mi is az a kárinfláció és mik a veszélyei? Ennek járt utána a Pénzcentrum.
Élelmiszert nap mint nap vásárolunk, ám lakásépítésre talán egész életünkben csak egyszer, vagy egyszer sem adjuk a fejünket. Nagyobb felújításra is nagy eséllyel csak néhány alkalommal kerül sor az életünk során, ám a kisebb felújítások között is – mint például a szobák kifestése – jellemzően hosszú évek telnek el. Mindebből az következik, hogy az emberek jelentős része általában nem, vagy csak jóval kevésbé van tudatában annak, hogy az infláció bizony az építőiparban, illetve vele együtt az egész ingatlanpiacon is jelentős mértékben érezhető volt az elmúlt időszakban. Hiszen drágultak az építőanyagok is, ahogyan az iparágban dolgozó személyek bérei is emelkedtek. Arról nem is beszélve, hogy az esetlegesen külföldről behozott eszközök árait a forint gyengülése is feljebb tornászta. Tehát végső soron mindenki érintett, aki rendelkezik ingatlannal, ráadásul a probléma áttételesen a lakásokat védő biztosításokat is érinti.
Ahogy a MABISZ korábbi közleménye is felhívja a figyelmet:
A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káreseménynél pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.)”
Tömören tehát arról van szó, hogy egy néhány évvel ezelőtti biztosítási összeget mostanra „kinőhetett” az ingatlanunk, pusztán azért, mert az infláció miatt nőtt annak az értéke, ahogyan a károk helyreállításának a költségei is megemelkedtek. Ez ellen a jelenség ellen véd a lakásbiztosítások indexálása, más néven értékkövetése.
Mi a teendő az ingatlantulajdonosoknak? Mi az az alulbiztosítottság? Erről és még több hasznos és fontos információról a Pénzcentrum teljes cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
