Budapest 18℃ (közepesen felhős)Csodát tesznek a nagyvárosokban: nyáron hűtenek, télen fűtenek, ha van elég belőlük
Nem csak az erdőterületek növelése érdekében van szükség még több fára, a fák, cserjék telepítésére városi környezetben is nagy szükség lenne. A parkok, fasorok komoly hatással vannak a nagyvárosok klímájára: amellett, hogy segítenek “megtisztítani” a levegőt, az ott élők mindennapi komfortérzetét is javítják, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.
Csodákra képesek a városi környezetben a fák: jelenlétükkel javítják az ott élők közérzetét, részt vesznek a hőszabályozásban, megkötik a levegőt szennyező gázokat (szén-monoxid, nitrogén oxidok, ózon, kén oxidok), de lombjukkal a finom szemcsés szennyező anyagot is felfogják. Egy idősebb fa évente megközelítőleg 150 kilogramm szén-dioxidot tud megkötni, a városi fák telepítésével a klímaváltozás elleni harcban is komoly előrelépést lehet elérni.
A fák ráadásul gazdasági haszonnal is járnak, hiszen egy fákkal határolt ingatlan értéke is nagyobb: egy olyan épületnek, amelyet fák védenek a közvetlen napsugaraktól, közel 30 százalékkal alacsonyabb a hűtési költsége.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint függetlenül attól, hogy a városi zöldfelület természetes vagy mesterséges eredetű, a növények többféle ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak a városban élőknek. Amellett, hogy szebbé teszik a városképet, csökkenti az emberi jelenlét negatív hatásait és hozzájárulnak a környezet minőségének javításához is.
Nagyvárosi környezetben a falfelületek a környező, beépítetlen területekkel összehasonlítva 1-2 Celsius fokkal, bizonyos esetekben akár 5-8 Celsius fokkal is növelhetik a levegő hőmérsékletét, amit a klímaszakértők „városi hősziget hatásként” határoztak meg.
A növényzet párologtatással és árnyékolással mérsékli a városi hőszigetek hatását. A fák és a növényzet csökkentik a felszín és a levegő hőmérsékletét azáltal, hogy árnyékot adnak. A naposabb évszakokban a városi fák levelei, hajtásai csak a napsugárzás 10-30 százalékát engedik át a lombkorona alatti területre. Ennek köszönhetően az árnyékolt felületek 6-14 Celsius fokkal hűvösebbek lehetnek, mint az árnyék nélküli területen mért csúcshőmérséklet.
A kedvezőbb hőmérsékleti viszonyokat ráadásul nem csak a fák alatt hűsölők élvezhetik. A zöldfelületek hűtőhatása 120 méteres körzetben figyelhető meg, ugyanakkor vannak olyan tanulmányok is, amelyek szerint e hűtőhatás akár a parkok 240-260 méteres körzetében is kimutatható.
A városi zöldövezetek klímára gyakorolt hatását tekintve az sem mellékes, hogy milyen a park formája. Az elnyújtott alakú zöldfelületek nagyobb hűtőhatással rendelkeznek, mint egy kompakt park. A parkok tervezésénél ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a beépített terület miatti magasabb hőmérséklet hatással van a növények életére is, ezért előfordulhat, hogy egyes növények rövidebb, míg mások hosszabb tenyészidővel rendelkeznek városi környezetben.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
